A reformátusok 2,2 milliárd, az evangélikus 1 milliárd forinthoz jutottak. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) közzétette a februári támogatási szerződéseinek összesítését.

Az egyházak állami finanszírozása nemcsak azóta fontos állami feladat, hogy Magyarországnak önmagát kereszténydemokratának valló kormánya van. A rendszerváltáskor a törvényhozók több okból is arra jutottak, hogy a felekezetek kiadásait nem lehet csak a hívekre terhelni egyházi adó vagy magánfelajánlások formájában. Egyrészről a vallási szervezetek több állami feladatot is ellátnak: például szociális és oktatási intézményeket tartanak fenn. Másrészről fontos érv volt, hogy a kommunizmus az egyházi tulajdonok legnagyobb részét államosította, az azonnali, egyszeri kárpótlás lehetetlenné vált. Valamint az is érvként hangzott el, hogy az állam nem teheti meg, hogy akár több millió hívő állampolgáráról ne gondoskodna.

Azóta az egyházi finanszírozási rendszer átalakult: a kormány többek között meghatározta, hogy melyek az elismert egyházak, melyek csak felekezetek, valamint arról is döntöttek, hogy kik kaphatnak adómentességet. Továbbá abban is módosult a rendszer, hogy a korábbi egyszeri kifizetés helyett évente több részletben, több jogcímen utalnak támogatásokat. Emellett nemcsak a központi szervezetek, hanem a kisebb közösségek, egyházmegyék is támogatást kapnak, ha külön törvényi előírásoknak - például az 5000 fős hívőszámnak - megfelelnek.

A történelmi egyházak kapták a legtöbbet

Az Emmi összesen 14,27 milliárd forint támogatást osztott szét februárban a hazai felekezetek és egyházak között. Az egyházi törvény alapján ebben az összegben benne vannak a múlt hónapban kiutalt személyi jövedelemadó (szja) támogatások, azok kiegészítései és az alapműködési keretösszeg is. De a tárca fizeti ki azokat a tételeket is, amelyek az államosított, de vissza nem szolgáltatott egyházi ingatlanok után járnak.

A nemrég közzétett táblázat szerint az előző hónapban folyósított támogatások közül a történelmi egyházak kapták a legtöbbet: a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia 2,7 milliárd forinthoz jutott az egykori ingatlanvagyona után, míg 5,92 milliárdhoz alaptámogatásként. A legutolsó népszámláláson egyébként közel 38 százalék vallotta magát római, 1,8 százalék görög katolikusnak.

A második legtöbb forráshoz a Magyarországi Református Egyház jutott, mintegy 2,93 milliárd forintot kaptak. A képzeletbeli dobogóra a Magyarországi Evangélikus Egyház került fel, hozzájuk 1,01 milliárd forint jutott a különböző jogcímeken.

A világegyházak közül három buddhista szervezet (a Tan Kapuja Buddhista Egyház, a Buddhista Misszió és a Gyémánt Út Buddhista Közösség) összesen 245 millió forintot kapott februárban. A magyarországi iszlám felekezetekhez - így a Magyarországi Muszlimok Egyházához és a Magyar Iszlám Közösséghez - összesen 11,13 millió forint került.

A hazai zsidó közösségek közül a legkevesebb pénz, 31 millió forint a Magyarországi Autonóm Orthodox Izraelita közösségnek járt. Az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség 87,6 millió forinthoz, míg a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége 420,23 millió forinthoz jutott. A három szervezet összesen 560,2 milliárd forintot kapott.

A több hívővel rendelkező felekezetek közül a Magyarországi Baptista Egyház 297,43 millió forintnyi támogatást kapott. A Hit Gyülekezete ennél alig kevesebbet, 269,25 millió forintot.

napi.hu