Az Azénpénzem.hu felelős szerkesztője szerint az új támogatási rendszerrel a felső középosztály kerül még kedvezőbb helyzetbe - írja a nepszava.hu. Egyre nyilvánvalóbb az is, hogy a kormány egy jól behatárolható, az építőiparban is aktív vállalkozói körnek teremtene piacot.

- Naponta változik a CSOK kormányzati propaganda, az érintettek csak a fejüket kapkodják. A szakembereknek valamiféle jogi GPS-re lenne szükségük az eligazodáshoz?

- Jelenleg mindenképpen szükség lenne rá, de talán csökken a káosz, mert a jelek szerint a jogalkotók belátták, mennyire áttekinthetetlen, szövevényes helyzetet teremtettek a CSOK körül. Egy rendelettel módosítottak négy másikat, ráadásul még az építési szabályokat is átírták, eltörölték az építési engedély kötelezettséget. Nem csak a könnyített lakásvásárlási lehetőségek iránt érdeklődők, hanem az építési szakma szereplői is fogják a fejüket és nem tudják, hogy most mit kell tenni. A pénzügyeket érintő rendelet is ellentmondásos. A jogszabály például ellentmond annak az útmutatónak, amit a Nemzetgazdasági Minisztérium adott ki a bankoknak. Ebben a dokumentumban szerepel az a 30 milliós értékkorlát (ennél drágább lakásra nem vehető fel a kedvezményes hitel), aminek most az "eltörléséről" beszélnek. Azért az elgondolkodtatja az embert, hogy milyen az a jogalkotás, amikor egy kormányrendeletet egy ilyen minisztériumi iránymutatás felülírhat. Mindezeket belátva most a kormány bejelentette, hogy az egész jogszabály-együttest módosítják és egy-egy jogszabályban, illetve rendeletben szabályozzák az új, illetve a használt lakásokra vonatkozó előírásokat. Kormányzati ígéret van arra is, hogy külön rendeletben foglalkoznak az építési előírásokkal, egyeztetve az építész szakmával. Igyekeznek megoldásokat találni az eddig felvetődött problémákra.

- El tudna képzelni olyan helyzetet, amikor egy kormány a jogszabály-alkotás előtt egyeztet a szakmai szervezetekkel?

- Elképzelni el tudom, de hogy ez a helyzet mikor valósul meg, annak megjósolására nem vállalkoznék.

- A hivatalos közlés szerint a CSOK az év elején lépett hatályba. Mit mondanak a bankok, alig győzik az érdeklődők rohamát?

- Mi is megkerestük több kérdéssel a bankokat, hiszen nekik kell alkalmazniuk a jogszabályokat, de csak azt a választ kaptuk tőlük, hogy majd megkérdezik a gazdasági minisztériumtól, mi a teendő. Talán ez is segített a szaktárcának, hogy arra az elhatározásra jusson, egyértelmű jogszabályt kell alkotni.

- Az eddigiekre talán inkább az összetákolás jellemző, de majd meglátjuk, lesz-e alkotás is. Lehet valamilyen koncepciót sejteni a CSOK belengetése mögött?

- Nevesítették a népesedéspolitikát, a családtámogatást, illetve a nehéz helyzetben lévő építőipar felpörgetését, de hogy valóban ez a cél, vagy valami egészen más, az egyelőre rejtély. A népesedéspolitikával kapcsolatban Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter ki is jelentette, a CSOK nem szociális intézkedés. A jelenlegi formájában ez a kijelentés fedi a valóságot. Nem állítom, hogy a CSOK-nak nem lesz némi hatása a népesedésre, mert biztosan lesz olyan réteg, amelynél ösztönözhet a harmadik gyermek vállalására és a szülők belevágnak egy nagyobb lakás vásárlásába, vagy házépítésbe. Ehhez azonban "ingyen" pénz ide, alacsony kamatozású hitel oda, azért saját erőre is szükség lesz. A csomag szolgálhat politikai érdekeket is. Erre már volt példa 2000-2002-ben. Akkor előbb szigorú keretek között lehetett csak hozzájutni a lakástámogatáshoz, majd a választások előtt jelentős mértékben lazítottak a szabályokon. Kinyitották a pénzcsapokat. Akkor a Fidesz-kormány 2002-ben győzelemre számított és az volt a szándéka, hogy hatalmon maradva újra szigorítanak a szabályokon. A győztes baloldali koalíció eleinte nem merte vállalni az össznépi felzúdulást, nem nyúlt a támogatási rendszerhez. Ez nagy mértékben hozzájárult a költségvetési hiány emelkedéséhez, ugyanis hosszú évekre százmilliárdos kiadást égetett be a rendszerbe. Azután több lépcsőben a kormány kénytelen volt lehűteni a támogatási lázat. A jelenlegi kormány szerintem megint arra játszhat, hogy a CSOK rásegíthet a 2018-as választásokon a kormánypárt sikerére.

- Beválhat a számításuk?

- Akár a visszájára is fordulhat. Én leginkább fanyalgókat látok, azok közt, akik valamilyen okból nem vehetik igénybe a kedvezményt. Az emberek többségének ettől nem lesz jó szájíze. Emellett hektikussá teheti a CSOK az ingatlanpiacot, egymásnak is ellentmondó tendenciák jelentkezhetnek.

- Orbán Viktor miniszterelnök a CSOK-ot ért kritikákra válaszolva egyebek mellett azt mondta, el kell érni, hogy a közmunkások is igénybe vehessék ezt a kedvezményt. Ők lennének a nyertes réteg?

- Nem hinném. Éppenséggel ezt a felső középosztályra szabták. Náluk esetleg valóban több gyermek születhet a CSOK hatására. A társadalom egészét figyelembe véve azonban elenyésző lesz ennek a kedvezménynek a hatása. Budapesten, vagy a nagyobb városokban a 10 millió forintos "ajándékból" nem igen lehet 60 négyzetméteres lakást venni, vagy akár a jogszabályban előírt legalább 90 négyzetméteres házat építeni. A 10 milliós kedvezményes hitelre is szükség lehet, a bankok azonban nagyon szigorúan megnézik, kinek hiteleznek. Ez a lehetőség tehát eleve csak egy szűkebb kör számára elérhető. Arról nem is szólva, hogy a CSOK-ot igénybe vevőnek azzal is számolnia kell, ha felveszi a teljes hitelösszeget, akkor 25 évig a rezsi mellett a havi 47 ezer forintos törlesztő részletet is ki kell gazdálkodnia. További gondot jelenthet, hogy ha a még meg sem született gyermekre, gyermekekre igénylik a CSOK-ot, de bármilyen okból az meghiúsul, kivéve, ha egészségügyi akadálya van a gyermek fogantatásának, akkor súlyos pénzeket kell visszafizetni.

Ha a kedvezményezettek nem tudnak orvosi igazolást felmutatni, vagy időközben elválnak, és azért nem születik meg a három gyermek, akkor a 10 millió forintos támogatás mellett a mindenkori jegybanki alapkamat ötszörösével számolt büntetőkamatokkal együtt - a mai kamatokkal számolva - 19 millió forintot kell visszafizetniük, ha egy gyermek sem született meg. Ha pedig még a kedvező kamatozású hitelt is fölvették, az újabb milliókat jelenthet a kiadási oldalon. Arról nem is beszélve, hogy 25 év alatt az alapkamat és persze a kereskedelmi banki kamatok is változhatnak.

Lázár azt mondta, hogy használt lakáshoz egy közmunkás is hozzájuthat a CSOK-kal. Én pedig nem értem, hogy - legalábbis jelenleg -, ha bárki jogosult rá, miért nem kaphatja meg legalább a 10 milliós támogatást. Ebből a pénzből vidéken már sokan tudnának maguknak házat építeni, főleg, ha sok mindent maguk végeznének el az építkezésen. Az nem egyszerűen igazságtalan, ha nem egyforma mércével mérjük a társadalom tagjait, hanem perverz felosztása az erőforrásoknak. Elfogadhatatlan, hogy megint a gazdagabbaknak csoportosítsák át az adóforintokat. Meglátjuk, hogy ebben is lesz-e változás februárban.

- Ha ennyi a bizonytalanság, mit javasol a jogosultaknak?

- Én mindenkinek azt javaslom, hogy egyelőre várjon. Lehet persze gondolkodni az egészen, de az ördög a részletekben bújik meg, és ezeket a részleteket még nem ismerjük.

- Akkor miért a sok diadaljelentés a médiában az óriási érdeklődésről?

- Informális forrásból tudjuk, hogy kiadták a bankoknak, hurrá optimizmust kell a CSOK-kal kapcsolatban kommunikálniuk. Aki nem ezt teszi, mint mi a kekeckedő kérdéseinkkel, az nyilván a nép ellensége. Bár Lázár János megköszönte a sajtónak, hogy kérdéseivel segítette a CSOK értelmezését, ami elvezet a beígért egyszerűsítéshez, a jogszabálydzsungel kiirtásához.

- Nem túl biztató, ha egy kormánynak újságírói kérdések alapján kell rádöbbennie arra, milyen torzszülöttet hozott világra.

- Lázárnak ezt a kijelentését nem kell túlértékelni, valószínűbbnek tartom, hogy inkább a bankok kérdései indították a kormányzatot a rendeletek újra fogalmazására. Ebben az esetben ők a jogalkalmazók, és nem tudják, hogy mit kell tenniük. Nyilván ezért is bombázták a minisztériumot.

- Mennyibe kerülhet az adófizetőknek a CSOK?

- Erre nehéz válaszolni, de ha csak tízezren veszik igénybe a 10 milliós támogatást már az is 100 milliárd forint, és akkor még nem számoltuk a hitelek kamattámogatásának árát. A legtöbben viszont a használt lakáshoz igényelhető támogatást vehetik igénybe, és a kétgyermekesek is jelentős összeget, 2,6 millió forintot kaphatnak építkezéshez. Éppen ezért jelenleg lehetetlen számszerűsíteni.

- Mészáros Lőrinc felcsúti polgármesternek, vagy Garancsi Istvánnak, a Videoton labdarúgócsapat tulajdonosának a lakáspiacra is fájhat a foga?

- Csak egyetlen tény: nemrégiben Garancsi István érdekeltségébe került a Market Építő, amely már tavaly bejelentette, belép a lakáspiacra. Ezzel a mostani szabályozással a beruházók könnyen és gyorsan húzhatnak fel új ingatlanokat. Ne feledkezzünk meg azokról a lakásokról sem, amelyek esetleg évek óta várnak vevőre. Az ezeket az ingatlanokat árusító vállalkozóknak sem mindegy, milyen a szabályozás. Minél lazább, annál hamarabb túl lehet adni rajtuk. Szerintem ez tévút.

- Mi lehet a megoldás?

- Az valós probléma, hogy hosszadalmas és nehézkes volt az építési engedély beszerzése. Az elfogadhatatlan, hogy olykor hónapokat kellett várni egy építési engedélyre. Meg kellene erősíteni az ügyintézést, szabjanak az ügyintézésre szoros határidőt, amit ténylegesen be is tartanak. Ha tehát a gyorsabb, hatékonyabb ügyintézés lenne a valódi ok, akkor ez lehetne az egyik járható út. Ez az egész csomag nincs kitalálva.

- Mennyire megalapozott ez a várakozás?

- Vannak kétségeim. A válság után százezres nagyságrendben hagyták el az ágazatot a szakmunkások, közülük sokan mentek külföldre. Nagy kérdés, hogy közülük mekkora tömeget lehet hazacsábítani. Leginkább az ingázók esetében látok erre esélyt, de aki már a családját is kivitte, ott ez a döntés nem olyan könnyű. Az is kérdés, hogy mennyire hisznek ennek a történetnek a tartósságában, érdemesnek látják-e feladni emiatt a kinti egzisztenciájukat. Egyéni döntésektől függ. Nyilván számolnak az itthon megszerezhető jövedelemmel is, meg azzal, milyen munkakörülmények fogadják őket. Bejelenti-e őket a munkáltató, mennyit fizet legálisan, mennyit zsebbe. Sok ma még az ismeretlen tényező.

- Több nyugat-európai országban a lakhatást támogatják, nem az ingatlan vásárlást. A népszaporulattal mégis jóval előttünk járnak. Nem ezt a példát kellene követni?

- Nálunk nem is olyan régen szüntette meg a kormány a lakhatási támogatást. Több tanulmány is azt bizonyítja, félmillió ingatlan áll üresen Magyarországon. Rengetegen viszont nem jutnak, nem juthatnak ingatlanhoz és nem csak a hajléktalanokra gondolok. Hallhattuk, a kormány a lakástámogatást nem tekinti szociális intézkedésnek. Márpedig a lakhatás, vagy a lakásminőség javításának támogatása szociális intézkedés lenne. Ehelyett a kormány ismét százmilliárdokat költ egy szűk réteg támogatására. Szerintem azt ők sem hiszik el, hogy a népesség gyarapodni fog, de talán az építőipar fellendülésében bíznak. A kormányzat baráti köre mindenképpen fellendülhet, de az építőipar egésze…. A szakma, a szakmaiság mellőzése inkább óriási károkat okoz. Nem kellene mindent a szakmai szervezetek véleményének a figyelmen kívül hagyásával "megoldani".

- A kormány legutóbb a Nemzeti Otthonteremtő Közösség (NOK) ötletével állt elő, amely a lakástakarékok kiszorítását szolgálhatja. Milyen következményekkel járhat az újabb piaci beavatkozás?

- Nem igazán követhető, miért esett neki a kormány a lakástakarékoknak. A háttérben talán piaci érdekellentétek húzódhatnak meg, esetleg valaki azt a szegmenst is szeretné lerabolni, vagy legalábbis betörni oda, de az sem kizárt, hogy bizonyos körök a lakástakarékok helyét legszívesebben behintenék sóval. A NOK kísértetiesen hasonlít azokra a vásárlói klubokra, amelyeket nemrégen végre betiltottak, mert évtizedeken keresztül becsapták az embereket. Nehéz megmondani, milyen következményekkel járhat a NOK, mert a kormány annyi helyen beavatkozott a piaci folyamatokba, hogy senki nem látja át, minek mi a következménye, mert már sok minden nem piaci alapon működik. Nem tudni, mi tart egybe mit, és mi az, amit nem, mi történne, ha valamit kihúznának a kuszaságból. Lehet, hogy borulna az egész. A fideszes politikusok még egymásnak is ellentmondtak. Rogán Antal, aki következetesen rosszul lakás-takarékszövetkezeteknek nevezi a lakástakarékokat, az új építések hiányát kéri tőlük számon. De hát a lakástakarék nem szabhatja meg a tagjainak, hogy mire költsék a megtakarításaikat. A törvény csak annyit ír elő, hogy lakáscélú legyen a felhasználás. Ebbe a csatornázástól a lakásfelújításig sok minden belefér. Míg Rogán legutóbb azt mondta, megmarad az állami támogatás, Lázár lehetséges szigorításról beszélt.

- A lakásépítés nem elég jó cél?

- Magyarországon nem a lakások hiánya, hanem a minőségük a gond. Éppenséggel a felújítást kellene támogatni. Ha a kormány valóban az építőiparért aggódna, akkor ezt is támogatná. A felújításnál is rengeteg anyagra, szakmunkásra lenne szükség. Ezért is tűnik úgy, hogy nem erről van szó, hanem a kormány egy jól behatárolható vállalkozói kört akar támogatni. Ezért erőltetik az új lakások építését, mert ők azok, akik erre ráálltak. Ha pedig elég lazák a szabályok szinte azt csinálnak, amit akarnak. A felújításokat viszont főleg kisvállalkozások végzik, így abba sokkal nehezebb lenne belefolyni, irányítani.

nepszava.hu