h i r d e t é s

Ezermilliárdok a gazdaság újraindítására – vagy szavazatvásárlásra

Olvasási idő
4perc
Eddig olvastam

Ezermilliárdok a gazdaság újraindítására – vagy szavazatvásárlásra

2021. május 05. - 06:26

 

Az oktatás lesz a nagy vesztese a 2022-es költségvetésnek, kormány kedveskedni fog azonban a nyugdíjasoknak, az építőiparnak és az egészségügynek – derül ki a tervezetből.

Fotó: Illyés Tibor / MTI

Varga Mihály pénzügyminiszter a már megszokott külsőségek között benyújtotta a parlamentnek a 2022-es költségvetés tervezetét. Az előzetesen megismertekhez képest nagy meglepetést nem okozott a javaslat: gyors, 5,2 százalékos gazdasági növekedéssel, 3 százalékos inflációval, javuló foglakoztatással, 7,7 százalékkal emelkedő nettó és bruttó bérekkel számol. Abban sincs meglepetés, hogy a kormány indokolatlanul magas, 3152 milliárd forintos hiánnyal kalkulál. Ez a jövőre várható GDP 5,9 százaléka, s ilyen magas hiány mellett az sem meglepő, hogy az államadósság GDP arányos mértéke 79,9 százalékról csak 79,3 százalékra csökken, s mindez 5 százalék feletti növekedés mellett történik.

Varga Mihály pénzügyminiszter a költségvetés benyújtásakor két tényezővel indokolta a magas hiányt: egyrészt az EU engedi, akkor pedig élni kell vele, másrészt a gazdaság újraindításával. 

Lehet egy harmadik ok is, bár erről a pénzügyminiszter nem beszélt: egyes tételek alapján arra is következtethetünk, hogy a költekezés összefügg a jövő évi választásokkal, részint a szavazók megdolgozása érdekében, részint egy esetleges kormányváltásra felkészülve a NER-holduvart még ellátják több évre szóló megrendelésekkel.

Már a költségvetés benyújtása előtt véleményezte a kormány 2022-es terveit a Költségvetési Tanács. A testület nem volt maradéktalanul elégedett a kormány hiánycsökkentésével, véleményük szerint - látva az öt százalék feletti növekedést -, az az indokoltnál kisebb mértékben mérséklődik 2022-ben. KT szerint a tervezettnél többet faraghatna le a kormány az államadósság mértékéből is. A KT mellett a MNB is külön közleményben figyelmeztette a kormányt még a benyújtás előtt a szigorúbb költségvetési gazdálkodásra, ám láthatóan ez nem hatotta meg a kormányt, s a büdzsét változatlan formában terjesztette a parlament elé.

Az gazdaság újraindítására kormány 7300 milliárd forintot akar költeni, s ebbe rengeteg mindent beleszuszakoltak: jövőre Paks2-re már 270 milliárdot különítettek a gazdaság-újraindítási kiadások között, egyéb, közelebbről meg nem nevezett beruházásokra pedig 550 milliárdot költene a kormány. Az újraindítási kiadások között olyan egzotikus tételek is felbukkannak, mint a Nemzeti Filmintézet 17 milliárdos támogatása, a Városliget lebetonozásnak 30 milliárdos költsége, a nemzetközi sportrendezvények pályázatainak 10 milliárdos támogatása, de a középiskolai diákok külföldi egy-két hetes nyelvtanfolyamainak 30 milliárdos költségeit is itt tüntették fel - vagyis kis költői túlzás lehet abban, hogy 7300 milliárd minden fillérje a gazdaság újraindítására menne. Varga Mihály szavai szerint ezen újraindítási programok célja, hogy mindenki, akit a járvány nehéz helyzetbe hozott, talpra tudjon állni, visszakapja munkáját, vagy újat kapjon, és minden vállalkozó újra tudja indítani üzletét, de ez a tétel nehezen egyeztethető össze akár a 13. havi nyugdíjjal vagy a diákok külföldi nyelvtanfolyamaival. Ugyanis az újraindítási kiadások között számolták el a 13.havi nyugdíj kétheti részének 160 milliárdos, a nyugdíjprémium 68 milliárdos vagy épp az egészségügyi béremelések 458 milliárd forintos, illetve a 25 éven aluliak szja-mentességének 140 milliárdos forrásszükségletét is. (Ez utóbbi tételt a kormány a családtámogatási kiadásai között is elszámolta – vagyis két legyet üt egy csapára a kommunikációban.)

A jövő évi költségvetés egyértelmű vesztese az oktatás: ezen kiadások az idei tervezett 2223 milliárd forintról 2180 milliárdra csökkennek. A képet árnyalja, hogy érdemi csökkenés a felsőoktatás támogatásánál érhető tetten, amely az idei 598 milliárdról, 453 milliárd forintra mérséklődik. Tudvalevő azonban, hogy épp a napokban szavazta meg a felsőoktatás magánkézbe adását a kormány, amelyhez az egyetemi alapítványok több száz milliárdos vagyont is kaptak. A kormány korábban azzal is számolt, hogy az alapítványi egyetemeket az uniós helyreállítási alapokból finanszírozza, ám erre kerek-perec nemet mondott az Európai Bizottság, vagyis innen sem lesz többletforrása a felsőoktatásnak.

Az egészségügyben viszont a kormány megkezdi ledolgozni évtizedes adósságát, s az idei 2115 milliárddal szemben, 2022-ben 2883 milliárdot költenek erre a területre, ami jövőre várható GDP 5 százaléka.

Ezzel még mindig az utolsó között leszünk uniós összehasonlításban. A kiadások növekedése részint a járvánnyal függ össze, de több száz milliárd jut az egészségügyi bérek, főleg az orvosi fizetések emelésére, erre célra 460 milliárd forintot fordítanak. A legnagyobb nyertes arányaiban nézve a sport, ahova jövőre már 405 milliárd jut – nem számítva a tao-kedvezményeket –, s ez 33 százalékos növekedés az ideihez képest. Tovább nő a honvédség támogatása is, a védelmi kiadások elérik az 1000 milliárdot, ez a GDP 1,8 százaléka, ami már NATO-összehasonlításban is a tagországok között az első harmadba emeli hazánkat, és majdnem elérjük az elvárt 2 százalékpontot. Tovább drágul az állam működése, jövőre már 4638 milliárdot fordít magára az apparátus az idei 4248 milliárd után. Ez a GDP 8,2 százalékát teszi ki, ami továbbra is az egyik legmagasabb az EU-ban.

Jelentősen emelkednek viszont a nyugdíjkiadások, a klasszikus családtámogatások azonban stagnálnak. A lakástámogatások kiadások a kormányzat elmúlt hónapokban hozott döntései következtében bő negyedével, 873 milliárd forintra nőnek. A költségvetési kiadásokban megjelenik már 3001 milliárd forintnyi uniós forrás is, ebből 450 milliárdot tesz ki az uniós újjáépítési alapból érkező vissza nem térítendő támogatás. (nepszava.hu)


 

Kommentek

h i r d e t é s