A jelentésben a posztszovjet térség és az egykori keleti blokk államait vizsgálták abból a szempontból, hogy mennyire érvényesülnek a demokrácia alapelvei. Meghatározásuk szerint a hibrid rezsimekben tartanak ugyan választásokat, de törékenyek a demokratikus intézmények, és alapvető kihívások elé állítják a politikai és polgári szabadságjogokat. A jelentés a Balkán egy részét (Bosznia-Hercegovinát, Szerbiát, Koszovót, Montenegrót, Albániát, Észak-Macedóniát), Ukrajnát, Moldovát és Grúziát veszi Magyarországgal egy kalap alá. 

A hibrid rezsimekhez képest előrébb sorolják a szilárd (Csehország, Szlovénia, Szlovákia, Észtország, Lettország, Litvánia) és félig szilárd demokráciákat (Lengyelország, Horvátország, Románia, Bulgária), és hátrébb a félig (Örményország) vagy teljesen szilárd autoriter államokat (Oroszország és az egykori szovjet tagországok). A legutóbbi jelentésben még Magyarországra is félig, 2015 előtt pedig szilárd demokráciaként tekintettek – írja a 444. Hozzáteszik: az, hogy rövid időn belül két kategóriát is zuhantunk, példátlan a 25 éve rendszeresen kiadott jelentés történetében.

A hét különböző mérőszám alapján felállított 7-ös skálán Magyarország átlagosan 3,96 pontot kapott (4-től számíthatna félig szilárd demokráciának), pont annyit, mint Szerbia. A választások, a korrupció és a helyi demokrácia szempontjából rontottunk az előző évhez képest. A balkáni országok átlaga 3,73, Közép-Európáé 5,22.

Magyarország kapcsán a jelentés megemlíti, hogy 2019-ben a kormány megszilárdította az oktatás és a művészeti szféra feletti kontrollját. Hozzáteszik: bár az ellenzék fontos győzelmeket aratott az önkormányzati választásokon, a kormány „masszív propagandahálózata” és az, hogy politikai alapon nyúlnak adminisztratív eszközökhöz, óriási terhet jelent az ideológiailag megosztott pártok számára.

A jelentés kitér az idei felhatalmazási törvényre is, amellyel Magyarország eggyel távolabb lépett a demokráciáktól, de tavaly is jellemző volt, hogy sürgősséggel tárgyaltak fontos törvényjavaslatokat. Eközben tovább szűkítették a migránsok és menedékkérők jogait, amivel az Európai Unió sem tudott mit kezdeni, miközben a Fidesz is az Európai Néppárt tagja maradhatott – írták. Emellett azt a kérdést is felvetették, hogy meddig érdemes jelen körülmények között a parlamentben maradnia.

A jelentés további megállapításait itt olvashatja.

magyarhang.hu