h i r d e t é s

Gáz nélkül maradhat Európa legszegényebb országa

Olvasási idő
2perc
Eddig olvastam

Gáz nélkül maradhat Európa legszegényebb országa

2022. január 06. - 14:19

 

Így játszadozik Moszkva a volt szovjet tagköztársasággal.

A kép illusztráció! - Forrás: MTI/Rosta Tibor

Az orosz és nyugati érdekek ütközőzónájába szorult Moldova legsürgetőbb gondja a gáz lett. Európa legszegényebb országa épp hogy felszusszanhatott az orosz gázcsapok elzárása veszélyének elhárítása után, máris azzal szembesült, hogy a növekvő energiaárak gáz nélkül hagyhatják az országot télvíz idején, ami veszélyes folyamatokat indíthat el az évtizedek óta politikai instabilitás uralta országban – írja a Népszava.

Maia Sandu köztársasági elnök kedden válságtanácskozást hívott össze a lakossági gázszolgáltatás zavartalanságának biztosítása végett. Ez azonban szinte megoldhatatlan feladat Chisinau számára. A krízis súlyosságát jelzi, hogy az Európai Bizottság kedden 150 millió eurós makrofinanciális támogatást hagyott jóvá a volt szovjet tagköztársaság számára. (2017 óta kétszer részesült ilyen támogatásban Moldova, összesen 160 millió euró nagyságrendben.) Karácsony előtt a Nemzetközi Valutaalap (IMF) ítélt meg 590,6 millió dollár hitelt, Moldova így is nagy bajban van.

A moldovai kormánynak novemberben sikerült megállapodnia a Gazprommal, miután az orosz szolgáltató már a gázcsapok elzárásával fenyegetett Chisinau tartozásai miatt. Az új ötéves szerződés aláírásakor a Gazprom kölcsönösen előnyös feltételekről beszélt, Chisinau azonban nem volt felhőtlenül boldog a 400-450 dolláros 1000 köbméterenkénti ártól. Bár kétségtelenül olcsóbb a világpiaci árnál, Moldova 150 250 dollárért vásárolta az orosz gázt, Belarusz pedig 100 dollárért kapja. Csakhogy az orosz gázóriás karácsony előtt 550-re emelte a tarifát, előrevetítve a további drágulásokat, amiket a moldovai költségvetés egyértelműen nem bír meg. A nemzetközi piacról sem tud vásárolni Moldova, hiszen ott a Gazprom tarifa négyszeresével kellene számolnia. És nincs is erre lehetősége, hiszen az alternatív útvonalak, mint például a Török Áramlat, elkerülik, a Moldova orosz gázfüggőségét enyhíteni hivatott 47 km-es vezeték román gázvezeték csak öröklángon pislákol, a Romániától kapott egymillió köbméter és az Ukrajna által felajánlott évi mintegy 180 millió köbméter is csak egy töredéke az ország 3 milliárd köbméteres fogyasztásának.

Moldova valóban az orosz gáztól függ, és ezt a Kreml ki is használja. 2020. december 24-e óta a nyugatbarát, EU-integrációra törekvő Maia Sandu lett az ország elnöke, tavaly pedig pártja is megnyerte a parlamenti választásokat. Aminek nyilván Moszkva nem örül, mint ahogy annak sem, hogy csatlakozna az EU harmadik energia csomagjának szabályozási keretéhez, és hogy az Eurázsiai Gazdasági Unió ellenében az EU-s szabadkereskedelmi egyezményét preferálja.

Mindezen túlmenően ott van az örökös feszültséggóc – a Dnyeszteren túli szakadár köztársaság, Transznisztria is. Maia Sandu hivatalba lépése óta sürgeti az orosz-moldáv tárgyalásokat a kérdésben, egyelőre eredmény nélkül. Sőt, december közepén, Moszkva annak ellenére delegált megfigyelőket a transznisztriai választásokra, hogy Chisinau figyelmeztette a nemzetközi közösséget, hogy az ilyen lépés Moldova szuverenitása megsértéseként értelmezi. A moldáv vezetés kiutasította az országból a delegációt, az orosz külügy pedig jelezte: a „barátságtalan gesztus” nem marad következmények nélkül. Egy heten belül meg is ugrott az orosz gáz ára. Igaz, a világpiaci ár is emelkedett. (168.hu)


 

Kommentek

h i r d e t é s