A Nemzeti Választási Iroda (NVI) vezetője szerint számos ponton indokolt lenne a választási eljárási törvény módosítása, de félő, hogy ez csak 2017 végén történik meg - írja a Magyar Hírlap.

A választójogi rendszer a lényegi elemeit tekintve jól vizsgázott, így nincs napirenden átfogó választási reform, ugyanakkor vannak olyan jogos felvetések, kritikák, amelyekkel érdemes foglalkozni - mondta Gulyás Gerely. A kormánypárti politikus a Political Capital és a Friedrich Ebert Alapítvány közös, Két választási reform között? című konferenciája keretében tartott kerekasztal-beszélgetésen úgy vélte, érdemes például áttekinteni a kampányfinanszírozás átalakítását és a határon túliak regisztrációját. 

A szocialista Bárándy Gergely, a törvényalkotási bizottság elnökhelyettese azt mondta, vannak olyan elemei a választási rendszernek, amelyek egyértelműen rosszul vizsgáztak, és érdemi módosításra lenne szükség, ő példaként a többes ajánlást, a választókerületek határainak meghúzását, illetve az egy- vagy kétfordulós rendszert említette.

A második forduló "visszahozásával" kapcsolatban Gulyás Gergely azt mondta, nem gondolkodnak erről, és jónak tartja az egyfordulós rendszert, amely gyorsabb kormányalakítást tesz lehetővé. Ugyancsak alapelvi szinten helyesnek nevezte az úgynevezett "győzteskompenzációt", amely szerinte a győzelem mértékét jutalmazza azzal, hogy az egyéni választókerületi győzelemhez már nem szükséges szavazatot a pártlistán hasznosítja. 

Bárándy Gergely megjegyezte: a premizálás szerinte egészségtelen mértékben tolódott el, és "a sok szerény prémium" eredményezte, hogy miközben a Fidesz-KDNP-re a választópolgárok egyharmada szavazott, a pártszövetség a mandátumok kétharmadát megszerezte. Jelezte: úgy véli, a kormánypártok "összeválogatták" a számukra kedvező elemeket az új választási rendszerbe. 

A határon túliak szavazati jogával kapcsolatban Gulyás Gergely azt mondta, nincs szükség a választójogi törvény módosítására a kérdésben, a határon túliak szavazását megkönnyítették, cserébe viszont a beleszólásuk mértéke csökkent, mert - azzal, hogy a határon túliak nem szavazhatnak egyéni választókerületi jelöltekre - a szavazati joguk csak 40 százaléka azokénak, akiknek Magyarországon van a lakóhelyük.

Arra a felvetésre, hogy amíg az Alkotmánybíróság (Ab) nem dönt a határon túliak és a külföldön tartózkodók szavazati jogával kapcsolatos beadványban, addig a kormány nem "nyúl" a választási szabályokhoz, azt mondta: az Ab döntése előidézheti a jogalkotási kényszert, ezért "fölösleges lenne" két egyeztetési folyamat. Azt mondta, várják az Ab döntését a kérdésben. 

Bárándy Gergely jelezte, meglátása szerint a rendszernek vannak hibái, példaként említette, hogy a levélszavazatok több mint 90 százalékát a Fidesz-KDNP kapta. Hozzátette: bízik abban, hogy az Alkotmánybíróság a közeljövőben állást foglal a beadvány ügyében, de - mint mondta - még a döntés előtt megindulhatnának tárgyalások a pártok között az esetleges változtatásról. 

Gulyás Gergely egy kérdésre válaszolva hangsúlyozta: biztosítani kell, hogy a választási iroda meg tudjon arról győződni, a magyarországi lakcímmel nem rendelkezők névjegyzékében szereplő választópolgárok kivétel nélkül valóban választásra jogosultak, életben vannak. Azt mondta, a probléma valós, és meg kell találni arra a technikai megoldást. 

A választókerületek aránytalanságával kapcsolatban Gulyás Gergely közölte, szerinte nem fognak annyira megváltozni a választókerületek lakosságszámai, ami indokolná a határok átalakítását. Bárándy Gergely ugyanakkor azt mondta, szerinte valószínűleg néhány éven belül kialakulnak jelentős eltérések az egyes választókerületek között, és híve lenne egy olyan rendszernek, amelyben egy független testület dönt a határokról. 

A kampányfinanszírozást érintve Gulyás Gergely arról beszélt, ez előrelépés, amely biztosítja a pártok közötti esélyegyelőséget, ugyanakkor tény, hogy azzal olyan pártok is éltek, amelyek nem tudnak elszámolni a támogatással. Mint mondta, a visszaélésre lehetőséget biztosító szabályozást át kell alakítani, például úgy, hogy a jelöltekhez hasonlóan a meghatározott támogatottságot el nem érő pártoknak is vissza kellene fizetniük az állami támogatást, vagy úgy, hogy a következő választáson nem kapnának ilyet. Egyetértett azzal, hogy a pártoknak is kincstári számlán kellene megkapniuk a kampánytámogatást. Bárándy Gergely hozzászólásában emlékeztetett arra: előre figyelmeztették a kormánypártokat, hogy a rendszer kedvez a visszaéléseknek. 

Gulyás Gergely "vitára érdemesnek" nevezte a közterületi hirdetésekkel kapcsolatos szabályokat is, és jelezte, törekedni kell az átláthatóságra ezen a területen is. Bárándy Gergely szerint ugyanakkor a kérdés újraszabályozása attól függ, "a Fidesz gazdasági hátországában hogy sikerül ezt elrendezni", és megjegyezte, hogy a közterületi hirdetési felületek túlnyomó többsége "a kormánypárthoz köthető cégbirodalom" kezében volt 2014-ben.

NVI: Félő, hogy a változtatás csak 2017 végén lesz esedékes

A Nemzeti Választási Iroda (NVI) vezetője szerint számos ponton indokolt lenne a választási eljárási törvény módosítása, de félő, hogy ez csak 2017 végén történik meg.

álffy Ilona a tanácskozás keretében azt mondta, az NVI elkészítette javaslatait a választás lebonyolítását szabályozó törvény módosítására, azonban az Igazságügyi Minisztérium jelezte, hogy ezzel egyelőre nem kíván foglalkozni.

Hozzátette: az Országgyűlés törvényalkotási bizottsága vállalta az NVI javaslatainak képviseletét. Ugyanakkor jelenleg az a hivatalos álláspont, hogy a míg az Alkotmányíróság nem dönt a külképviseleti szavazások és a határon túliak voksolása ügyében, addig nem "nyúlnak hozzá" a törvényhez. 
Félő, hogy ezek alapján csak 2017 végén módosítják a jogszabályt, holott a választási szerveknek időre lenne szükségük a felkészüléshez - mondta Pálffy Ilona.

Ligeti Miklós, a Transparency International Magyarország igazgatója a kerekasztal-beszélgetésen azt mondta, a kampányfinanszírozás szabályait is át kell alakítani, a jelenlegi szabályok alapján ugyanis a kampányfinanszírozás "rendkívüli mértékben felszívja" a közpénzt. Javasolják a többi között az átlátható, nyilvános kampányszámlákat, az előre bejelentett nyilvános tarifákat. 

Pozsár-Szentmiklósy Zoltán, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának (ELTE ÁJK) adjunktusa, az Országos Választási Bizottság korábbi tagja a kampánnyal kapcsolatban azt emelte ki, hogy nem szabályozottak a kormány és a civilek hirdetésének szabályai. 

László Róbert, a PC választási szakértője, a kerekasztal-beszélgetés moderátora jelezte: a "bizniszpártok" visszaszorítása érdekében javasolják, hogy ne csak az egyéni jelöltek, de a pártok is fizessék vissza az állami támogatást, ha nem érnek el egy meghatározott eredményt a voksoláson, ne készpénzben, hanem kampányszámlára kapják a támogatást és a pártlistás támogatás után járó támogatással is részletesen számoljanak el a pártok. 

Pálffy Ilona jelezte: egyetért ezekkel a javaslatokkal, de mivel a kampányfinanszírozás nem az NVI hatásköre, így nem tudnak ebben a kérdésben jogszabály-módosítást kezdeményezni. Mint mondta, az önkormányzatok és a kormány kampányban való részvételére vonatkozóan azonban - figyelembe véve a Kúria korábbi döntéseit - megfogalmazták szabályozási javaslatukat. 

A többes ajánlások érvényességével kapcsolatban az NVI elnöke azt mondta, a választási irodák nem nyomozóhatóságok, nem tudják ellenőrizni az aláírások valódiságát. Ugyanakkor jelezte, indokolt lenne az ajánlásokkal való visszaélés miatt indult nyomozások határidejének rövidítése.

Pálffy Ilona elmondta: a tervezetük szerint a külföldön dolgozók is levélben szavazhatnának, de a szavazólapot is tartalmazó levélcsomagokat nem adnák ki Magyarországon, csak a külképviseleteken vagy külföldi címre kiküldve. Azonban továbbra is lehetőség lenne a külképviseleteken szavazásra az eddigiekhez hasonlóan.  

A rendezvényen Szigetvári Viktor, az Együtt elnöke arról kérdezte az NVI elnökét, van-e információja a többes ajánlások ügyében indult nyomozásokról, amire Pálffy Ilona nemmel válaszolt.

magyarhirlap.hu (Címlap: Forrás: MTI)