Szerdán egy újabb hírhedt antiszemita szobrát nem tudta felavatni a Fidesz: Gulyás Gergely, a párt egyik különösen romlott ifjú karrieristája, nem mellesleg a magyar baloldal fontos értékhordozójának, Bolgár Györgynek kedvenc társalkodó partnere, a méltató beszédét sem mondhatta el. 
Vasárnap egy egyetemista lány, az Együtt egyik civil aktivistája, meghökkentően laza és új tónusú utcai beszédével két perc alatt naftalinba tette az ellenzék politikusainak, rádiós és tévés személyiségeinek, elemzőinek hatévnyi görcsölését, bölcselkedését. Ha mellé állna tízezer társa, semmi nem maradna a felcsúti bűnbarlangból és szellemvasútból.
De nem fog, csodálatosan dedós a magyar fiatalság, és még az is kérdéses, megvédenék-e őt egyáltalán, ha a hatalom rászállna. 
És ugyancsak tegnap a Fidesz vereséget szenvedett Salgótarjánban, hiába acsarkodott Kövér László. 
Szóval volt egy sikeres hetünk – idegnyugtató felhőjáték a gőz.
Mert persze a szobor fel lesz majd valahol állítva, és akkor Bolgár György is elmondhatja majd, hogy Gulyás Gergely azért biztosan nem antiszemita. 
A bevállalós egyetemista lánynak most viszont valószínűleg nem esik baja, a Fidesz úgy tesz majd, mintha semmit nem látott, hallott volna. A leszámolásokat későbbre tartogatja, miután Orbán Viktor kivezette az országot az EU-ból.
És ez a nap alattomosan közeledik.
A következő két évben Lázárék az utolsó EU-filléreknek is helyet találnak majd maguknál, családtagjaiknál és barátaiknál, s mivel 2018-20 között nem lesz több EU-pénz, Orbánnak alkalmassá válik rá az idő, hogy egy újabb tusványosi beszédben, a jobboldal ujjongása közepette bejelentse, amire minket és rendszerét 2010 óta fokozatosan készít elő, nem is különösebben ravaszul vagy titkolva: az ország további fejlődéséhez a diktatúrát tartja a legalkalmasabb kormányzási formának. 
Mert ott minden döntés már valóban a puskagolyó gyorsaságával meghozható.
A salgótarjáni győzelemből pedig holnapra csak egy lelkesítő este emléke marad: az ellenzéki morál helyrehozhatatlan, és a választásokig hátralévő időt is egymás legyalulásával fogja tölteni. De 2018 amúgy is megnyerhetetlen, mivel az eltorzított választási rendszer egymásra épülő elemei nem engedik, hogy a Fideszen kívül más is győzhessen. 
És ez még a legoptimistább forgatókönyv, mert nem számol az addig biztosan életbelépő juntatörvénnyel.
Számol viszont azzal, hogy egy ötvenéves embernek nem változik sem a karaktere, sem az erkölcse, ezért hamarosan a Betyársereg és az érpataki polgármester elkészült szobráról folyik majd a vita.
Az egyetlen esélyünk, hogy Kálmán Olga nem akar, nem mer egy jót beszélgetni a fiatal egyetemista lánnyal. 
De ha mégis, és a mit sem sejtő Kövesdi Veronika beteszi a lábát az ATV-be, amiről eddig valószínűleg nem is hallott, akkor neki is, nekünk is biztosan végünk. 
Úgyhogy gondoljátok meg, proletárok.

Bruck András