h i r d e t é s

Harcz László: Az erkölcs általános elmélete - 8. rész

Olvasási idő
11perc
Eddig olvastam
a- a+

Harcz László: Az erkölcs általános elmélete - 8. rész

2019. március 27. - 10:26

"Az evolúció filozófiája" - ez lesz a legizgalmasabb, annyi újdonságot, az eddigi, a mostani filozófiai, embertani, élettudományi paradigmától való gyökeres eltérést tartalmaz a rendszerem!

Forrás: pxhere.com

3. Fejezet 

Miben jelent újdonságot a filozófiában a rendszerem, "Az evolúció filozófiája"?

A következő fogalmakat említem meg az újdonságokkal kapcsolatban, a teljesség igénye nélkül:

- 1. Az életfenntartó ösztöneink meghatározó szerepe. Ez a legfontosabb újdonság, mely az összes többit meghatározza, életünk minden pillanatában.

- 1.1. Az erkölcs gyökeresen új fogalma, értelmezése

- 2. Az evolúció és a kétirányú kommunikáció a génjeink és az elménk, a génjeink és a kulturális evolúció  között (tehát a genetikai információ nemcsak mutáció során változik, hanem az agy felől is történik adatáramlás a DNS felé, megváltoztatva azt); evolúciós alkalmazkodás, mutációk

- 3. A lelkiismeret

- Az erkölcsösség akkor valósul meg, ha követjük a lelkiismeretünk szavát, és olyan mértékben vagyunk erkölcsösek, amilyen mértékben követtük a lelkiismeret sugalmazásait

- Az erkölcs és az erkölcstelenség meghatározása, mint a helyes út vagy a könnyebb út választása

- 4. A vágyak rendszere, az ösztönös késztetések betartatására

- 5. A közösségi ösztön (falka-ösztön);

- Ösztönös késztetéseink, a falka-ösztön és a rangsor-ösztön uralkodó szerepe, a hamis önbecsülés és a hamis közösségi érzés kialakulása

- 6. A hamis közösségi ösztön

- 7. Az önbecsülési kényszer (a rangsor-ösztön)

- 8. A hamis önbecsülés kényszere

- 9. az evolúciós jutalmazó érzések

-10. Az evolúciós bűntető-elrettentő érzések

-11. A jóravivő késztetéseink

-12. A rosszravivő késztetéseink

-13. Az érték, az értékek, az értékrend új értelmezése, származtatása

-14. Az istenség a lelkiismeret megszemélyesítése; 

-15. A transzcendencia nem létezik, a titokzatos és egyöntetű befolyást az emberi viselkedésre nem holmi megfoghatatlan anyagon túli jelenség okozza, hanem az egyöntetű ösztöneink (minthogy egyetlen fajon belül a létfenntartó ösztönök minden egyednél azonosak); 

-16. Az öntranszcendencia, amit a valósághűség kedvéért nevezzünk inkább lelkiismeretnek;

-17. Az erkölcs abszolút kategória, minden emberrel szemben azonos követelményeket támaszt, és lényege az élet fenntartása segítése

Tehát az írásom a teljes filozófiát átrendezi, egy teljesen új, az eddigitől teljesen eltérő nézetrendszert, új paradigmát hoz létre.

Az újdonságok egyenként:

3.1. Az alap-újdonság: az ösztöneink dominanciája a tudattal szemben az emberi viselkedés és gondolkodás tekintetében

Az emberi érzelmeket és részben a szellemi tevékenységet is a legutóbbi kutatások szerint túlnyomórészt az ösztöneink befolyásolják, és nem a tudatunk! Tehát az ember érzelmi tevékenysége és erkölcsi működése "tudat alatt" zajlik!

„Az eddigi, a mostani filozófiai paradigmában mindent a tudat, az ésszerűség felől közelítenek meg, holott a legújabb evolúciós biológiai kutatási eredmények szerint az emberi gondolkodást, az emberi viselkedést túlnyomóan az evolúciós létfenntartó ösztönök határozzák mega tudat szerepe egészen csekély, csak egyfajta „átkapcsoló központként” szolgál a szervezetünkben zajló idegi vezérlési folyamatokhoz, mert a tényleges döntések legtöbbnyire nem a tudatban, hanem az ösztönök szférájában történnek meg.” (Ezequiel Morsella és csoportja kutatásai alapján, University of California, San Francisco)

Szerintem a tudat, az ösztönök és ezek együttműködése tekintetében egészen más a helyzet, mint a jelenleg elfogadott nézetek szerint! Az emberi gondolkodás, személyiség, az emberi természet létrejötte, működése kialakításában a DNS-nek és általában a genetikai anyagunknak sokkal nagyobb szerepe van, mint az ma elfogadott. A DNS minden sejtünkben ott van, ezek a jelek szerint képesek egymással és az agyunkkal, az elménkkel kommunikálni. Így egyre biztosabb, hogy a mai paradigma hiedelmeivel szemben az örökítő-anyagunkat a mindenkori élő generáció tapasztalatai aktívan alakítják. Ezt én már kezdettől (kb. 20 éve) hangoztatom, az evolúció bizonyos tényei, pl. a lelkiismeret léte és működése másképp nem magyarázható meg, csak sokkal komplexebb kommunikációval a DNS elemei közt és a DNS és az elménk közt.

A tudat tehát csak egyfajta lebonyolító szerepet lát el, és a valódi okok, a mozgatórúgók az evolúciós ösztönöktől származnak. Úgy is mondhatjuk, eddig csak a látható vagy kikövetkeztethető következményekről folyt a szó, de az okokról, melyek főként az ösztöneinkből, és végső soron az evolúcióból, az élet fenntartásából származnak, szinte semmi. Ez a munka szakít ezzel a gyakorlattal, és ahogyan már említettem, az erkölcs a létfenntartásunk legfontosabb tényezője. Így szerény véleményem szerint jelen munka a filozófia történetében első ízben az életfenntartó ösztönök felől közelíti meg az erkölcs lényegét, és ezzel valóságos képhez jutunk az ember erkölcseit illetően.

Bruce Lipton munkássága, kísérletei bizonyítják, hogy 

"Az irányítást a gondolataink, a hiedelmeink és a viselkedésünk végzi. Ahogy gondolkodunk, az tulajdonképpen kémiai környezetet teremt, ami elárasztja a testünket, és kontrollálja génjeink működését."

3.1.1. Újdonság: Az erkölcs értelmezésében. 

Szerintem 

"Az erkölcs a létfontosságú küzdelmünk saját elfajult vágyaink ellen, és azt a rombolást ellensúlyozza, amelyet az ember hedonista, opportunista, hazug, önámító-képmutató természete, élvezethajszolása okoz az evolúció hatékonyságában, ezáltal az élet fennmaradása esélyeiben."

Az eddigi megközelítéshez, felfogáshoz képest, amely egészen mostanáig az erkölcsösség látható tüneteit tárgyalta és megmaradt a felszínen, a tünetek szintjén, az én filozófiám, az én megközelítésem igyekszik lehatolni az emberi élet legmélyebb bugyraiba, a legáltalánosabb összefüggéseket megtalálni az élet, az erkölcs, az ösztöneink, a lelkiismeret és az emberi természet között.

Tehát itt is abból indulok ki, hogy az emberi élet elsődleges célja (is) az élet fenntartása, folytatása, és a legújabb kutatások szerint az emberi személyiséget túlnyomórészt az életfenntartó ösztöneink befolyásolják, a tudat szerepe viszonylag csekély. Az erkölcs, a tisztesség, az erényesség az az ösztönös törekvés, amely bennünk munkálkodik annak érdekében, hogy betartsuk az ösztöneink késztetéseit, a lelkiismeretünk intelmeit, és ezáltal amennyire lehet, csökkentsük azt a kárt, veszélyt, amelyet a fejlett emberi agy és az eltúlzott élvezetvágy  és a megszolgálatlan, jogtalan boldogságra létrejövő igény következtében a „könnyebb út” választása magával hoz az evolúciós jutalom-érzések (élvezetek, öröm, boldogság, hamis önbecsülés, hamis közösségi érzés stb.) mindenáron történő megszerzése érdekében.

3.2. Újdonság:

Az evolúció működése új értelmezése

Mivel az élet fennmaradása gyakorlati megvalósítását rendszer-szinten az evolúció végzi - pontosabban, evolúciónak nevezzük azt az alkalmazkodási-szelekciós folyamatot, amelynek révén az élet fennmarad - itt arról esik szó, hogy szerintem mindez hogyan, milyen eszközökkel történik.

Az evolúciós alkalmazkodás alapja az, hogy az utódok természetesen valamiben mindig különböznek génjeikben a szülőktől, és mindig annak a változatnak, annak az utódnak a génjei sokasodnak el a nagyobb számú utódokban, amelyik a megváltozott külső - és a belső! -körülményekhez a legjobban képes alkalmazkodni, és így ezek az egyének képesek a legtöbb életképes utódot létrehozni. 

Nekem már az ember előtti idők gén-mutációival kapcsolatban is az a sejtésem, hogy a mutációk nem véletlenszerűen jönnek létre, hanem célzottan; a gén-változások olyan irányban történnek, amely segíti az alkalmazkodást a megváltozott körülményekhez. A célzott gén-változásokkal ugyanis szerintem sokszorosan, akár nagyságrendekkel gyorsabban képes egy faj alkalmazkodni, és nagy környezeti változások esetén ez a kipusztulás elkerülését jelentheti...

Az embernél a mutációk szerintem mindenképpen célzottan jönnek létre, ezt én már kb. 15-20 évvel ezelőtt is sejtettem, le is hülyéztek emiatt az interneten az Index Fórumban a „nagyszerű intellektusú” hivatásos evolúció-kutatók, ezzel szemben ma már prof. Bereczkei Tamás, a Pécsi Egyetem Evolúciós Pszichológia Kutató Csoportja vezetője arról beszél, hogy az ún. ösztön-gének és a kultúrális evolúció között kapcsolat áll fenn; ez szerintem csakis azt jelentheti, hogy kétirányú kommunikáció zajlik. Ez pedig ugye azt jelenti, hogy a változások nemcsak a gének, az elődök irányából érvényesülhetnek az élő egyed felé, hanem az élő egyedben is változik élete során a gének információ-tartalma. Így a környezeti változások iránya, mibenléte, mértéke beíródik a DNS-be, és a DNS tartalma ezeknek a változásoknak a figyelembevételével alakul át egy kicsit, olyan módon, hogy a majdani utód-egyed minél könnyebben képes legyen alkalmazkodni az új, megváltozott körülményekhez. Ennyit Kuhn mondásáról, aki szerint "az új paradigma mindig egy sejtéssel kezdődik"...

A génjeink információiban rejtőző "tervrajz" alapján az anya testében megtestesül, kifejlődik az utód, ez a genetikai információk viszonylag kis részét igényli. A DNS túlnyomó részét a legújabb kutatások szerint (Chomsky és mások eredményei alapján) a természet arra fordította az embernél, hogy az emberi nyelv algoritmusainak, működési törvényszerűségeinek az elsajátítását segítse, sőt, állítólag a kutatóknak még kétoldalú kommunikációt is sikerült folytatnia a DNS-nek eme részével!...

És máris a lelkiismeret gyakorlati megvalósulásánál vagyunk: a DNS-ünkben kapott  viselkedési és gondolkodási minták és persze a DNS-ben öröklött tapasztalatok, információk felhasználásával létrejött a lelkiismeret, a DNS-ünknek az elménk és a genetikai anyagunk közti gondolati, tehát lényegében nyelvi kommunikációja. Az ösztöneink beszélnek hozzánk, és mi válaszolunk, párbeszéd zajlik az ösztöneink és az elménk között!

A gimnáziumban (a Nagy Lajos Gimnáziumban, Szombathelyen, amely az országunk legjobb gimnáziumai közé tartozik, és ahol az első gimn. osztályt jártam) volt egy csodás német-tanárnőnk, Romhányi tanárnő. Azt mondta nekünk: ha valamit, pl. matek példát nem tudtok megoldani, aznap este erősen gondoljatok rá elalvás előtt, és reggel a megoldással fogtok ébredni! Hihetetlennek tűnt, de akkoriban mégis többször is bevált ez a módszer, életem során pedig sokszor történt meg velem ugyanez, reggelre tudtam a megoldást, ha elalvás előtt az adott problémán gondolkodtam, mintegy vele aludtam el.
A DNS-ünk, az ösztöneink és az elménk együttese elképesztő, csodálatos munka-kapcsolatban áll!
És szerintem mindez ismét csak azt a meglátást erősíti, mely szerint az emberi gondolkodást alapvetően az ösztöneink befolyásolják!

3.3. Újdonság: 

A lelkiismeret

A harmadik nagy újdonság a lelkiismerettel kapcsolatos, annak létrejöttével, működésével, az emberi életben és az evolúcióban, az alkalmazkodásban betöltött szerepével. 

Szerintem a lelkiismeret az élet fenntartásához szükséges magatartást sugallja állandóan, minden helyzetben. Tehát ha betartjuk az ő utasításait, akkor van a legnagyobb esélyünk a túlélésre, az életünk és az utódaink élete fenntartására. De mivel ez mindig több energia-felhasználással jár, mint ha semmit nem csinálunk vagy valami alibi-cselekvést (pl. a "könnyebb út"-at választjuk), a helyes út választása mindig többlet-nehézségeket jelent számunkra a könnyebb úthoz képest.

A "könnyebb út" választása lényegében az erkölcstelenséget, a "helyes út" választása pedig az erkölcsösséget jelenti az adott mozzanatnál. Mert persze, a vágyaink kielégítését meg lehet oldani úgy is, hogy hagyjuk magunkat sodortatni az árral, látszólag az is haladást jelent. De ha egy meghatározott célhoz el akarunk jutni, akkor mindenképpen úsznunk kell, avégett, hogy ne a víz sodrása, hanem mi határozhassuk meg, hogy hol kötünk ki.

Mivel a vágyainkat mindenképpen ki akarjuk elégíteni, hiszen az végtelenül vonzó, kellemes alternatíva, a gyenge jellemű ember legtöbbször a pótlékhoz, a pótcselekvéshez folyamodik. Tehát nem vállalja föl a helyes úttal, a lelkiismeret szavának a betartásával járó nehézségeket, és a "könnyebbik utat" választja, mert ez sokkal kényelmesebb neki. Egyszerűen elcsalja az evolúciós feladatai elvégzését. De avégett, hogy a lelkiismerete ne kínozza, saját magával ösztönösen elhiteti, hogy ő igenis elvégezte az evolúciós feladatait. Ezt a csalást befelé az önámítás, az öncsalás segítségével, kifelé a külvilág felé pedig a képmutatással, a hazugsággal éri el. 

A nehézségeket megtakarítja, de a lelkifurdalást nem lehet kiiktatni, és valójában súlyos árat fizet a gyengeségéért, a csalásáért: lelki betegségek, pszichoszomatikus eredetű testi betegségek kínozzák emiatt, így vagy a mámorba menekül a bódítószerek segítségével, mint az alkohol, a kábítószer; vagy az általa megválasztott aljas, uszító politikusok által felkínált érzelmi pótlékokban próbál megnyugvást találni: a hamis önbecsülésben, a bűnbakképzésben, a kirekesztésben, a rasszizmusban stb.. Mindegyik változatnál ő a vesztes, még ha ez az elején nem látszik is...

Ezen a mozzanaton múlik az erkölcsösségünk!

És az, hogy milyen mértékben vagyunk erkölcsösek, attól függ, hogy milyen mértékben tartjuk be a lelkiismeretünk sugalmait.

A későbbiekben, az "öntranszcendencia" címszónál láthatjuk majd, hogy ez a fogalom egyszerűen ugyanazt jelenti, mint a lelkiismeret, és abban kapcsolódunk a most következő ponthoz is, hogy a lelkiismeret, tehát az öntranszcendencia az ösztöneinkből származik.

Nyilván van a lelkiismeretnek egy olyan része, összetevője is, amely nem az öröklött genetikai anyagunkból származik, hanem az egyéni életünk során szerzett tapasztalatoknak a beépítéséből. Szép kutatási feladat lesz többet megtudni erről a folyamatról, a lelkiismeret ösztönös és tudatos "származású" összetevőjének a végső eredménybe, a lelkiismeret aktuális intelmeibe való beépüléséről, arányáról, szintéziséről.


Kommentelne? Kattinson ide!

h i r d e t é s

Clicky