h i r d e t é s

Hidzsáb, azaz lepel a Koránban és a valóságban

Olvasási idő
6perc
Eddig olvastam
a- a+

Hidzsáb, azaz lepel a Koránban és a valóságban

2020. március 24. - 18:28

A Koránban hét alkalommal fordul elő a hidzsáb szó, ami magyarul lepel, kendő, függöny, palást stb.:

1.

Kettejük közt ott lesz a lepel. A Magaslatokon emberek lesznek, kik mindenkit felismernek jegyeikről. Az Égi Kert követőit szólítják: „Béke veletek!” Nem térnek be oda, de nagyon vágyják. (Korán 7:46)

A magyarázók különböző módon kommentálják ezt a verset. 1. Az egyik iskola szerint a Magaslatokon levő emberek, Angyalok, vagy emelkedett spiritualitással megáldott emberek, mint pl. Próféták, akik felismerik a lelkeket azok jegyeiről, értékeiről. A Magaslatok lesznek az ő dicső helyeik, ahonnan békeüdvözléssel köszönthetik a jótét embereket, még mielőtt azok a Mennyországba beérkeznének. A köszöntés maga is biztosítéka üdvözülésüknek. 2. Egy másik iskola szerint a Magaslatok emberei nem egyértelműen sorolhatók az érdemek, vagy bűnök oldalára. Ők a mérleg nyelve, a Mennyország és a Pokol között. A jóravalók felé intézett köszöntésük csupán reményt sugall számukra az üdvözüléshez, Allah kegyelmének elnyeréséhez. 3. A harmadik elmélet, amellyel én is egyetértek, az elsőhöz áll közel, azzal a különbséggel, hogy az emberek szétosztása és a Magaslatok jelképes. A magasabb lelkületűek örvendeznek a jóravalók üdvözülésének.

2.

Ha a Koránt olvasod, teszünk közéd és azok közé, kik nem hisznek a Túlvilágban, egy láthatatlan leplet: (Korán 17:45)

A természetben minden Allah Dicsőségét zengi. Akik elvágják magukat a tökéletesedéstől, egy láthatatlan erő szigeteli el őket Allah kinyilatkoztatásaitól, ill. a többi hívőtől. Egy láthatatlan lepel borul rájuk, 1. mert nem tudnak beilleszkedni a hívők társadalmába, 2. mert a hívőket és Allah kinyilatkoztatásait is védeni kell blaszfémiától, valláshamisítástól, stb. Ez a védő lepel szimbolikus, láthatatlan, de létező.

3.

Beszéld el a Könyvből Mária (történetét), mikor ő félrevonult háza népétől egy keleti zugba. (Korán 19:17)

Mária történetét a 3:42-51-ben olvashatjuk. Itt más szempontot emel ki a vers. A hívő személyes kötelékét helyezi központba családjával és környezetével. A „keleti zug”, valószínű, egy Templom. Mária magányt akart, ezért elvonult környezetétől. Ebben a helyzetben látogatta meg őt az Angyal egy férfi képében. Mária megijedt, azt hitte ember és felszólította őt, hogy ne zavarja magányában.

Lepellel választotta el magát tőlük, majd elküldtük hozzá Angyalunkat, ki számára szokványos embernek tűnt. (Korán 19:17)

4.

Ó, kik hisznek! Ne térjetek be a Próféta házaiba, hogy étkezzetek, csak ha az megengedett nektek. Akkor se (menjetek korán), hogy ki kelljen várni a készülődést. Hanem akkor menjetek, ha meg vagytok hívva, s úgy térjetek be. Ha ettetek, távozzatok, és ne feledkezzetek bele a beszélgetésbe. Ez bosszúságot okoz a Prófétának, mert ő szégyell távozásra szólítani titeket, de Allah nem szégyelli (hogy elmondja) az Igazat. Ha a feleségeitől kértek valamit, kérjétek őket függöny mögül. Ez tisztább szíveiteknek és szívüknek. Nem okozhattok bosszúságot Allah Prófétájának és nem házasodhattok asszonyaival őutána soha. Ez Allahnál szörnyű tett lenne. (Korán 33:53)

A szociális együttélés szabályait nem csak a goromba és udvariatlan Arabok körében, akik a Tudatlanság korából hozták viselkedési normáikat, de a mai „fejlett” társadalmainkban is érdemes szem előtt tartani. 1. Ne térj be barátod házába, ha nem vagy meghívva. 2. Ha ebédre, vacsorára vagy hivatalos, nem menj túl korán, ne ülj ott akkor, amikor készítik az ételeket. 3. Akkor menj oda, amikorra hívtak, amikorra várnak. 4. Étkezés után keresd a kapcsolatépítés lehetőségét a vendéglátóval, különösen akkor, ha nagy távolság van köztetek (minden tekintetben). 5. Ne feledkezz bele a beszélgetésbe, hogy ezzel kellemetlenséget okozz a házigazdának. 6. Ha elvárt, akkor kérj engedélyt a házigazdától, ha távozni készülsz. Mindennek fontos társadalmi és spirituális jelentősége van. Az egymás közti tisztelet, udvariasság terjesztése emeli egy társadalom karakterét, erényét és megbecsülését. Az asszonyokkal különös tiszteletet kell mutatni. A „Hívők Anyjai” az asszonyok közt is kivételes státuszt élveztek.

5.

Mondta: „Kedvelem a szép dolgok szeretetét, hogy Uramra emlékezhessek (általa),” míg a (Napot) elfedte az (éj) palástja. (Korán 38:32)

Amint atyja Dávid, úgy Salamon is aprólékos, gondos volt, nem engedte, hogy az Ego a legkisebb mértékben is keveredjen a spirituális értékekkel. A lovak szerelmese volt, nagy sereg és vagyon állt mögötte, de mindezt Allah szolgálatára fordította. 27:19, 27:40, stb. Csatáit nem önös érdekből vagy vérszomj által vezetve vívta, hanem Dzsihádként az egyenesség és Igazság érdekében. A lovak szeretete nem egyszerű versenyhajlamot, vagy egy harcos ló-mániáját fejezte ki, hanem abban is spirituális jegyek voltak, hiszen a Teremtés gyönyörűségét, Allah teremtő csodáját fedezte fel bennük.

6.

Mondják: „Szívünk lepelben van attól, mire hívsz, füleink süketek, minket és titeket függöny választ el. Tegyetek (mit jónak láttok), mi is azt tesszük.” (Korán 41:5)

Szándékos elutasításuk következménye az, hogy távolság keletkezett a Kinyilatkoztatások és azok közt, akikhez a Kinyilatkoztatásoknak szólnia kellene. Füleik egyre halványabban hallják meg a szólítást, végül teljesen bezárulnak. Válaszfalat éreznek maguk és a Próféta közt, aki tanítani jött őket 7:25.

7.

Nem jár az embernek, hogy beszéljen vele Allah, csak ha sugall, vagy a Hidzsáb (lepel) mögül, vagy Küldöttet küld, hogy kinyilatkoztassa az Ő engedelmével azt, amit Ő akar. Ő a Magasságos, a Mindentudó. (Korán 42:51)

Hogy kommunikálhat Allah az emberrel? Közvetlenül nem kommunikál, de van a közlésnek három módja Allah és ember között: 1. Wahi, inspiráció. 2 A Hidzsáb, azaz lepel mögül. 3. Küldött küldésével.

A sugallat, inspiráció kétféle lehet: 1. Az ember szívére, értelmére sugallott parancsok, tiltások, vagy mély igazságok magyarázatai, megvilágosodás, stb. Ennek érzői azok, akik Igaz Hitet, odaadást táplálnak magukban. 2. Verbális inspiráció, ami Allah Szavainak emberi nyelven való érzékelését jelenti.

Lepel, Hidzsáb mögül: Természetesen nem egy vászondarabról, hanem a Látható és Láthatatlan világot elválasztó absztrakt lepelről, vagy a Világosság, ill. a sötétség közti válaszfalról van szó. Küldöttön keresztül: Gábriel Arkangyal hozta el a Korán kinyilatkoztatásait a Prófétának.

Látható, hogy főleg az átvitt értelem kap hangsúlyt, tehát egy lepel, ami elválasztja a látható világot a láthatatlantól, vagy ami biztonságot nyújt a bűntől, kísértéstől.

A lepel viselését a 24. és 33. szúra eseményei teszik ajánlottá. Amikor a medinai állam harctéren már nem volt legyőzhető, akkor a Próféta (béke reá) bemocskolása, rágalomhadjárat vette kezdetét, ami egyébként a mai napig tart. Az intimszférát, tehát a feleségei erényét támadták. Először Zainab, majd Aisha, került sorra. A részletek a 24. és 33. szúra előszavában részletesen elolvashatók. Erre válaszul nyilatkoztatott ki a következő szúra:

Mondd a hívő asszonyoknak, hogy süssék le tekintetüket, vigyázzanak erényükre és szépségükből csak annyit nyilvánítsanak ki, amennyi (szokványosan) meg kell, hogy jelenjen abból. Vonják be kebleiket fátyollal és ne tüntessék elő szépségüket, csak férjüknek, atyjuknak, férjük atyjának, fiaiknak, férje fiainak, fivéreiknek, fivére fiainak, nővére fiainak, azok asszonyainak, szolgálóiknak, kiket jobbjuk bír, férfiaknak, kiket már nem fűt a vágy, gyermekeknek, kiken még nincs úrrá a női vonzalom. Ne dobbantsanak lábaikkal, hogy tudassák, mit rejtenek el szépségükből. Forduljatok Allahhoz megbánással mind, ó hívők, hátha tán boldogultok! (Korán 24:31)

A visszafogottság, mérsékletesség mindkét nem számára szükséges. A nőkre itt több felelősség hárul, mivel fellépésükkel, viselkedésükkel, öltözékükkel erősebb hatást tudnak gyakorolni a társadalmi és magánéletre. A test, különösen a keblek fedése előírt.

Nos, a Korán semmi túlzót nem ír elő. Nem írja elő a textil méretét, színét, illatát stb. Egy viselkedési kódex, ami teljesen normális. Ez természetesen koronként és helyenként alakulhat, rögzülhet hagyománnyá, esetleg divattá. Most nem megyek bele a szunnába, ami az adott korra és helyre vonatkozó prófétai hagyomány, mert pattalan vitát nyitok. Maradok a Koránnál, ami örök.

Nem azon kell vitatkozni, hogy egy nő Hidzsábot hord, hanem azon, hogy miért hord Hidzsábot? Kényszerből, vagy önként? Ha önként és meggyőződésből hordja, akkor mi ezzel a baj? Az apácák is önként, meggyőződésből hordják saját viseletüket és megvetés helyett tiszteletet kapnak. A túlzott elítélés, kritika, pedig fordított reakciókat vált ki. Ezek hatására sokszor olyanok is felöltik a Hidzsábot, akiknek eszébe sem jutott eddig. És ez nem radikalizálódás! Ez egy természetes reakció. Amúgy meg mindenki azt hord, amit akar. Nem a ruha a lényeg, hanem az átvitt értelem, ami a Koránban is van.

Címkék: