Ezek kifejezetten kedvezőtlen számok, igaz a forráselosztás részletszabályait majd csak néhány hét múlva ismerjük meg, ráadásul még csak a mai bejelentés után indul meg a tagállamok közötti nagy csata a forráselosztásról. A feszítő költségvetési keretek és a nagy tagállamok szándékai mellett azonban szinte esélytelennek tűnik a mostani uniós ciklushoz hasonló forrástömeget elhozni 2020 után Brüsszelből. 

A Magyarország számára keserű pirulák sora a fentiekkel még nem ért véget: 

• a jogállamisági megléte, azaz a kormányoktól függetlenül működő igazságszolgáltatás alapfeltétele lenne bármilyen uniós kifizetésnek és a bejelentés szerint (a friss hírekkel összhangban) egy ilyen szabály elfogadását kerülő úton érné el a Bizottság. Ennek lényege, hogy egy új mechanizmust javasol a Bizottság (ezt megteheti saját hatáskörben az EU alapszeződés 322-es cikkelyére hivatkozva) és ha ez alapján a problémás tagállam számára az uniós támogatások részleges, vagy teljes felfüggesztését, csökkentését, vagy visszatartását javasolja a probléma súlyától függően, akkor ezt csak minősített többséggel tudja blokkolni a problémás tagállam az állam- és kormányfőket tömörítő Európai Tanácsban. Ez azt jelenti, hogy a tagállamok legalább 55%-át, és a teljes uniós népesség legalább 65%-át kell a problémás tagállamnak maga mögé gyűjtenie ahhoz, hogy a jogállamiság miatti anyagi szankciót blokkolni tudja. Ez azt is jelenti, hogy ezzel a megoldással nem működne az együttes magyar és lengyel vétó sem az anyagi retorziók kivédésére.
• a közvetlenül Brüsszelben elosztott források tömege jelentősen nőne (pl. kutatási-fejlezstési és innovációs források, digitalizáció elősegítése),
• csak csekély források látszanak 2027-ig Magyarország euróbevezetésének ösztönzésére (egy 25 milliárd eurós reformtámogató eszközről döntöttek az összes tagállam számára, beleértve az euróbevezetési segítséget), noha korábban jelentős összegű cukorkáról volt szó Brüsszelben.
• a büdzsé bevételi oldalát teljesen átszabná a Bizottság és több új "adónem" bevezetésére is javaslatot tesz (ld. alább). Ezek között lenne az új közös összevont társaságiadó-alap is, ami a 9%-os magyar társasági adórendszert is veszélybe sodorná.

Az Európai Bizottság ma hivatalosan arra tett javaslatot, hogy az EU 27 tagállamának 2021-2027 közötti költségvetése (a kötelezettségvállalások felső határa) 1279 milliárd euró legyen 2018-as árakon, ami a 27 tagállam együttes bruttó nemzeti jövedelmének 1,11%-át tenné ki. Ez tehát GNI-arányosan kisebb lenne, mint a most futó uniós költségvetési keret, ami britek nélkül GNI-arányosan 1,13%-os plafont jelent (ráadásul míg a mostani ciklusban erre az 1,13%-ra rakódik rá az Európai Fejlesztési Alap kerete is, addig az új ciklusban ez a 0,03%-os GNI-arányos rész már benne van az 1,11%-ban). 

Amint már a Politico-értesülések alapján ma délben vázoltuk,

jelentős kiadáscsökkenés néz ki összevethető adatokkal, 2018-as árakon számolva, a Magyarország számára fontos felzárkóztatási és agrárkasszában.

Ez a Bizottság által közzétett hivatalos számok alapján meg is erősödött, hiszen az alábbi összehasonlításokat lehet tenni: 

• a felzárkóztatási támogatások volumene a fix 2018-as árakkal számolva 11%-kal 330,6 milliárd euróra esne, de az a mai bejelentésekből még nem derül ki, hogy ezen források egy részét tényleg átirányítja-e majd a Bizottság a mi régiónk felől a dél-európai országok felé a forráselosztási képlet változtatása miatt (múlt héten erről szóltak a hírek, de állítólag ebből azóta visszakozott a Bizottság).
• az agrár- és vidékfejlesztési támogatások volumene 19,9%-kal zuhanna, amelyen belül a domináns részt kivető közvetlen kifizetéseké (pl. hektáralapú támogatás) 17,7%-kal esne
• a Bizottság egyébként a hivatalos kommunikációs anyagaiban diszkréten csak arról szól, hogy "a közös agrárpolitika és a kohéziós politika forrásainak mérsékelt - mindkét esetben 5% körüli - csökkentését javasolja", de amint fentebb bemutattuk, az összevethető árakon végzett számítás ennél jóval nagyobb vágást jelent
• jól látszik, hogy mely területek élveznek prioritást az új költségvetésben: az első fejezetbe tartozó "egységes piac, innováció, digitalizáció", illetve a negyedik, ötödik és hatodik fejezetek, azaz a migráció, határvédelem, biztonságpolitika, illetve a szomszédságpolitika és a külső támogatások.

A Bizottság a 2014-2020-as ciklushoz képest kicsit megváltoztatta néhány fejezet címét és feltehetően tartalmát, így mi magunk képeztünk összesítő sorokat, hogy a két ciklusban elérhető források volumenét össze tudjuk hasonlítani: 

Magyarország a 2014-2020-as uniós ciklusban összesen 34,5 milliárd eurónyi EU-forrásra jogosult, amelyből 22 milliárd eurót tesz ki a felzárkóztatási célokat szolgáló Kohéziós Alap forrása, illetve 8,8 milliárdot az agrárkassza két pillérében érkező forrás. Ezekre az összegekre vetítve a fenti, 2018-as összevethető árak alapján adódó potenciális vágásokat (11% és 17,7%), összesen 3,9 milliárd eurós forráscsökkenés adódna, ami 310-es euróárfolyam mellett 1220 milliárd forintot tesz ki.

Hangsúlyozzuk, hogy a pontos részletek, az egyes államoknak 2020 után "járó" összegek, még egyáltalán nem ismertek, csupán az látszik, hogy mekkora az egyes fejezetekre szánt keret. Ha a mostanihoz hasonló lenne ezen források elosztása 2020 után is (nem valószínű), akkor jönne ki ilyen mértékű forráscsökkenés Magyarországra. Ha viszont a szociális- és társadalmi dimenziók jobban bejönnének a forráselosztási képletbe és ezzel a déli államok felé irányítanának a mostaninál arányaiban nagyobb forrásokat, akkor Magyarország számára még a fent vázoltnál nagyobb forráscsökkenés is kijöhetne.

A mai adattenger tehát még csak a Bizottság javaslata. Mostantól indul meg a tagállamok kemény vitája a pontos forráselosztási szerkezetről, méretről és várhatóan legalább egy évig zajlik majd a vita. Rosszabb esetbe áthúzódik 2020-ra a keretköltségvetés egyhangú tagállami elfogadása. Ez az elvileg 2021-től induló ciklust a gyakorlatban sok hónappal is csúsztathatná Európa-szerte.

Azt a Bizottság már régóta mondogatta, hogy a kohéziós és az agrárkassza méretét a mostani 73%-ról 60% körülre akarja faragni a 2020 utáni uniós költségvetésben, mert egyrészt a forráselosztás hatásosságával kapcsolatban vannak kérdőjelek (pl. az agrártámogatások 80%-a a gazdaságok 20%-ához áramlik), másrészt számos új feladata adódott az EU-nak, így azokra kellenek a források. Ezek eredőjeként látszik az, hogy

az új programok, fejlesztési keretek együttes súlya 35%-ra ugrik, míg a két nagy kasszáé együtt kissé 60% alá.

A Bizottság egyébként ma azt is jelezte, hogy a közös költségvetésben összesen futó programok számát 58-ról 37-re csökkenti, például a szétaprózott finanszírozási források új integrált programokban való összefogásával, a finanszírozási eszközök használatának radikális egyszerűsítésével, többek között az InvestEU Alapon keresztül. 

Az alábbi bizottsági infografika összefoglalja azt, hogy az egyes főbb fejezetekre a teljes hétéves keret mekkora arányát tervezi fordítani a Bizottság és ez nominálisan mekkora összeget tenne ki: 

Azt, hogy mire mennyivel akar többet költeni a Bizottság a mostani hétéves kerethez képest (folyó áron), az alábbi infografikán mutatja be. Így például a migrációval és határvédelemmel összefüggő feladatokra több, mint két és félszeres keretet szán, az ifjúsági programokra (Erasmus+) több mint kétszereset, környezet- és klímavédelemre, illetve biztonságpolitikára közel kétszereset, kutatásra innovációra és digitalizációra pedig több mint másfélszeres összeget. 
Hivatalos: több százmilliárd forintot bukhatunk az új brüsszeli tervvel

Aki a 2021-2027-es uniós költségvetés évenkénti lebontását és az összes fejezetet részletesen is át szeretné nézni (ld. 26. oldal a teljes bizottsági anyagban), az alábbi első táblázatban a folyó áras adatokat találja (1279 milliárdos hétéves kötelezettségvállalási keret, a GNI 1,11%-a, erre jönnek még a keretösszegen felüli programok). Az alábbi második táblázatban pedig a 2018-as fix árakon számolt büdzséadatok találhatók. Mi a fenti saját összehasonlító táblázatunkhoz ezekből az adatokból dolgoztunk. 
Hivatalos: több százmilliárd forintot bukhatunk az új brüsszeli tervvel

Ábrák forrása: portfolio.hu

További fontos részletek a Bizottság mai javaslatából:

• A közelmúltbeli kihívások - különösen a 2015. évi migrációs és menekültválság - egyértelműen rámutattak a jelenlegi uniós költségvetés rugalmassági korlátaira a kellően gyors és hatékony fellépés terén. A Bizottság javaslata ezért nagyobb rugalmasságot biztosít a programok között és azokon belül, a válságkezelési eszközök megerősítésével és egy új "uniós tartalék" létrehozásával az előre nem látható események kezeléséhez, és többek között a biztonság és a migráció területén jelentkező vészhelyzetekre való reagáláshoz.
• Amint fentebb már jeleztük: létrehoznak egy új Reformtámogató programot, amely - összesen 25 milliárd EUR költségvetéssel - pénzügyi és technikai támogatást kínál minden tagállamnak a kiemelt reformok végrehajtása céljából, különösen az európai szemeszter összefüggésében. Emellett egy konvergenciatámogató eszköz célzott támogatást biztosít az euróövezeten kívüli, a közös valutához való csatlakozás előtt álló tagállamok számára. A keretösszeg alapján tehát nem látszik erős anyagi vonzerő a gyors magyar euróbevezetésre.
• Egy európai beruházási stabilizáló funkciót is beletesznek a büdzsébe, amely segít fenntartani a beruházási szinteket nagy aszimmetrikus sokkok esetén. Kezdetben az uniós költségvetés keretében legfeljebb 30 milliárd EUR-t kitevő back-to-back hitelek formáját ölti, amelyhez a kamatköltségek fedezésére a tagállamoknak nyújtott pénzügyi támogatás társul. A hitelek pénzügyi többlettámogatást nyújtanak olyankor, amikor az államháztartások túlfeszítettek és fenn kell tartani a kiemelt beruházásokat.
• A Bizottság az új prioritásokhoz új beruházások szükségességét látja, ezért javasolja azt, hogy ezek finanszírozása új pénzügyi források (körülbelül 80%), átcsoportosítások és megtakarítások (körülbelül 20%) kombinációja révén történjen. Mindezek eredőjeként a testület a költségvetési finanszírozás - a saját források - modernizálását és egyszerűsítését, valamint a költségvetés bevételi forrásainak diverzifikálását javasolja.A Bizottság a jelenlegi hozzáadottértékadó-alapú saját forrás egyszerűsítését és új saját források kosarának bevezetését javasolja a politikai prioritásainkhoz kapcsolódóan.
• Az új saját források javasolt kosara a következőket foglalja magában: 1.) a kibocsátáskereskedelmi rendszer bevételeinek 20%-a; 2.) az új közös összevont társaságiadó-alapra alkalmazott 3%-os lehívási mérték (a szükséges jogszabály elfogadása után fokozatosan kell bevezetni) 3.) az egyes tagállamokban keletkező, újrafeldolgozatlan műanyag csomagolási hulladék mennyisége alapján kiszámított nemzeti hozzájárulás (kilónként 0,80 EUR).
• A Bizottság becslései szerint ezek az új saját források a teljes uniós költségvetés mintegy 12%-át teszik ki, és évente akár 22 milliárd EUR-val járulhatnak hozzá az új prioritások finanszírozásához.
• Az Egyesült Királyság EU-ból való kilépése miatt lehetőséget lát a Bizottság a visszatérítések, sőt, a visszatérítéshez kapcsolódó kedvezmények bonyolult rendszerének kezelésére is. A Bizottság ezért az összes visszatérítés megszüntetését, és a tagállamok által az uniós költségvetés számára a vámbevételek (az egyik saját forrás) beszedésekor megtartott összeg 20%-ról 10%-ra való csökkentését javasolja. Mindkét intézkedés egyszerűbbé és méltányosabbá teszi az uniós költségvetést. Lényege, hogy az egyes tagállami hozzájárulások hirtelen és drasztikus emelkedésének elkerülése érdekében a Bizottság a jelenlegi visszatérítések öt éves időszakon át történő kivezetését javasolja.

Hogyan tovább?

A Bizottság a mai javaslat alapján az elkövetkező hetekben a jövőbeli ágazatspecifikus pénzügyi programokra vonatkozó részletes javaslatokat terjeszt elő. A jövőbeli hosszú távú uniós költségvetésre vonatkozó döntést ezt követően az Európai Tanácsnak kell meghoznia, egyhangúlag eljárva, az Európai Parlament egyetértésével.

A testület arra figyelmeztet, hogy az idő rendkívül fontos tényező és emlékeztet: a jelenlegi hosszú távú uniós költségvetésről folyó tárgyalások túl sokáig tartottak. Ennek következtében kulcsfontosságú pénzügyi programok késtek, és a gazdasági fellendülés ösztönzésére valós potenciállal rendelkező projekteket elhalasztottak. Ezért azt szorgalmazza, hogy a 2021-2027-es költségvetésről szóló tárgyalásokat a lehető legfontosabb prioritásként kell kezelni, és az európai parlamenti választások és a 2019. május 9-én, Nagyszebenben tartandó csúcs előtt megállapodást kell elérni.

portfolio.hu