Ha Tarlós Istvánon múlik, akkor talán nem, de a Mozgássérültek Budapesti Egyesületének vezetője, Földesi Erzsébet szerint, ők továbbra is keresik a megegyezést a városvezetéssel.

Ennek hiányában azonban akár uniós jogi fórumra is készek elvinni a kérdést. A potenciális utasok harmadának érdekeit semmibe venni nemcsak hiba, de jogsértő is lehet.

Nem mindenki utazhat ilyen vidáman a metrón...

Lassan 3 éve, hogy megkezdte tárgyalásait a Fővárosi Önkormányzattal a mozgássérült embereket képviselő egyesület, a főváros azonban makacsul elzárkózik attól, hogy a felújítandó 3-as metróvonal minden állomását akadálymentesítse.

A fogyatékos emberek nemcsak magukért, de sokunkért harcolnak, hiszen a vita tárgyát képező liftek mind a nehezebben mozgó idősebbek (a statisztika szerint a magyar társadalom negyede 60 év feletti, és az arányuk nő); mind a kisgyerekesek, babakocsisok, vagy a gyakran meredek és gyors mozgólépcsőt más okból igénybe venni nem tudók számára lehetővé tennék a metró használatát.

Ami lift nélkül jóval nehezebb vagy egyenesen lehetetlen számukra

A jelenlegi tervek szerint a következő 8 megállóhely nem lesz akadálymentes:

• a Dózsa György utca (az ez év őszén kezdődő I. felújítási szakasz része),
• az Arany János utca (fontos autóbusz és trolibusz csatlakozások,  turisztikailag is népszerű közlekedési csomópont ),
• Ferenciek tere (autóbusz csatlakozási csomópont, turisztikailag népszerű),
• a Kálvin tér (M3 és M4 metró, villamosok és buszok csomópontja),
• a Corvin-negyed (bevásárlóközpont, átszállás villamosra),
• Klinikák (egészségügyi intézmények, ahol a mozgáskorlátozottság jóval gyakoribb),
• Ecseri út (ELTE Gyógypedagógiai Kar, lakótelepek),
• Pöttyös utca (lakótelepek).

Pedig pénz lehetne rá, csak akarat kellene, ami azonban a jelek szerint nincs. Cinizmus és a fogyatékos emberekre vonatkozó ismerethiány viszont akad. Emlékszünk, néhány napja a következő párbeszéd hangzott el a közel 2 millió budapesti állampolgárt képviselő főpolgármester és egy újságíró között:

Népszava: A mozgólépcsőt mozgássérült kerekesszékesek is fogják majd tudni használni?

Tarlós István: Ha segítenek nekik, igen.

Pedig a megoldás adott: a jelenleg 137,5 milliárdra becsült felújítási költségeket (amit az EU áll), ki kellene egészíteni további 10-20 milliárd forinttal. (Az is jellemző, hogy pontos becslést sem volt képes a Főváros készíteni, mert lássuk be, nem mindegy, hogy 10 vagy 20 milliárdba kerül-e 8 metróállomásra a liftek beszerelése.)

Ami biztosra vehető, az az, hogy a felújított állomásokat a tervezők 30 évre kalibrálják, tehát  2050 előtt nem nagyon fog senki hozzájuk nyúlni.

Azaz a mai városvezetés a most harminc, negyven és ötvenévesek jövőbeli igényeit is semmibe veszi, hiszen aki ma vígan lépcsőzik, az 10 év múlva (vagy akár hamarabb) már mozgásszervileg akadályozott is lehet, vagy éppen babakocsit tologat majd.

Pedig a megvalósításnak műszaki akadálya nincs, ezt a Mozgássérültek Budapesti Egyesülete Egyetemes Tervezés Információs és Kutatóközpontjának (ETIKK) szakmérnökei is megállapították és a Főváros is elismeri. Amit a Főváros állít, az mindössze az, hogy „nincs pénz”, miközben erőfeszítést sem tesz arra, hogy pénzt találjon erre – a kormánytól vagy akár egyéb forrásból.

A fővárosi vezetés válasza ma annyi, hogy nem kell akadálymentes metró, mert lehet a felszínen is akadálymentesen közlekedni.

Igaz, ez a gyakran többszörös átszállást jelent, forgalmi dugókat, nem akadálymentes kereszteződéseken való átvergődést, és persze a járművek akadálymentessége sem mindig megoldott, a többszörös utazási időről már ne is beszéljünk...

A másik ellenérv, hogy a meglévő mozgólépcsőn majd egy speciális szerkezetben utaznak le a kerekesszékesek a metrószintre.

Az említett szerkezet ma még nem létezik.

Ám ha mégis létezne, mi máris látjuk magunk előtt, amint a reggeli csúcsforgalomban a jegyek ellenőrzésénél feltorlódott tömeg türelmesen vár, ameddig egy arra felkészült BKV-s előszedi a szerkezetet valahonnan, rászereli az egyik mozgólépcsőre (tömeg vár), beüzemeli (tömeg vár), majd abba a kerekesszékes (vagy másképp mozgáskorlátozott) utast beemeli (tömeg tovább vár), majd lassan leviszi a metrószintre (tömeg hangjelzésre elindul).

Tarlós István szerint ez tényleg megoldás?

Ráadásul az ETIKK szakmérnöki véleménye az említett „szerkezetet nem tartja elfogadhatónak.

Használata a mozgólépcsők megállítását igényli, várakozásra kényszerítve a többi utast, mozgássérült tagjaink számára nem nyújtana biztonságos és önálló közlekedést, sértené emberi méltóságukat a szerkezet használatával járó kiszolgáltatottság.

A szerkezet kizárólag a mechanikus kerekesszékkel közlekedőket segítené, segítő személyzet bevonását igényli a következő 30 évben, kifejlesztésének, kivitelezésének és működtetésének költségei nem ismertek.”

Mindezek után tényleg az a kérdés, hogy ha már – 137 milliárdból, és biztosra vehetjük, lesz ez még liftek nélkül is sokkal több – fel lesz újítva a metró, akkor miért nem lehet rendesen megcsinálni?

A szentendrei Hév-aluljáró rámpáját sem sikerült kényelmessé és biztonságossá alakítani a nyári felújítás alkalmával; fotó: Hajdú D. András / abcug.hu Forrás: kettosmerce.hu.

A fogyatékos érdekvédők nem adják fel. A Fővárosi Közgyűlés több tagjával is találkoztak és találkoznak a következő hetekben, hogy  támogassák az M3 akadálymentes kialakítását.

A Mozgássérültek Budapesti Egyesületének vezetője, Földesi Erzsébet szerint októberben brüsszeli EU-s szakjogászokkal is találkoznak, és az Európai Bizottság képviselőit is megkeresik, hátha uniós szintű jogi eszközökkel meg lehetne védeni fogyatékos emberek, idősek, kisgyerekesek érdekeit a rövidlátó, az állampolgárok igényeit figyelmen kívül hagyó politikával szemben.

Ezzel egyidőben az Emberi Erőforrások Minisztériuma (amelynek hatásköre igazán nincs a kérdésben) az akadálymentesítést illetően támogatólag lépett fel, és tárcaközi megbeszélésre vitte az ügyet.

E ponton érdemes aláhúzni, hogy  mind Magyarországot, mind a felújítást finanszírozó EU-t köti az ENSZ Fogyatékos Emberek Jogairól szóló Egyezménye, amely szerint emberi jogokat sért, ha a mindenki számára elérhető szolgáltatásból (ilyen pl. egy metróvonal) embereket fogyatékosságuk miatt kizárnak.

Lesz elég józanság és belátás Budapest vezetésében, vagy megismétlik a 2010 előtti hibákat?

Ma már kevesen emlékeznek, de a 2-es metróvonal felújításának tervezésekor sem engedett az MSZP-SZDSZ városvezetés, a fogyatékosok szervezeteit lesöpörte, ezért sem akadálymentes két felszíni állomás kivételével az anno aranyáron felújított 2-es metró sem.

Számolnak-e utódaik azzal, hogy budapestiek szavazatait kockáztatják, amennyiben a fogyatékosok, idősek és kisgyerekesek érdekeivel szemben döntenek?

kettosmerce.hu