Az ATV.hu megkérdezte az 5 százalék alá mért formációk vezetői, mit jósolnak maguknak 2018-ra, ha már az összefogás egyelőre ilyen ingatag lábakon áll.

Ma az ellenzéki együttműködés két nagy problémával küzd – állítja Fodor Gábor, a Magyar Liberális Párt elnöke: az egyik a Jobbikhoz való viszony kérdése. Óriási hiba lenne a demokratikus ellenzék részéről ugyanis, ha bármilyen indíttatású félelemből összefogna Vona Gábor pártjával.

A pártelnök nem dől be a „cuki” üzemmódnak, mivel a háttérben még ott vannak a bakancsok:

a Magyar Gárdától kezdve egészen Vecsésig ível a terhelő bizonyítékok sora. Demokratikus párt nem köthet szövetséget egy ilyen értékrenddel, más kérdés, hogy praktikus ügyek mentén támogathatóak a javaslataik a parlamentben – teszi hozzá Fodor.

Az ellenzéki együttműködés másik problémája szerinte az, hogy a baloldali pártok közül többen a közös ügy elé helyezik saját érdekeiket. Egy ilyen összefogást nem lehet a helyek szétosztásával kezdeni – mondja –, és elítéli azt a gyakorlatot, amikor a tárgyalóasztalnál politikai viták alapján bélyegezik meg egymást a felek, és a közeledés szalámizással és vétózással kezdődik.

Fodor már októberben is korainak érezte az előválasztás felvetését, és mindaddig fölöslegesnek tartja az erről folyó diskurzust, míg a baloldal vezetési válsága meg nem oldódik, és nincs egy konszenzusos miniszterelnök-jelöltjük.

A Liberálisok vezetője „eresszük be a farkast az akolba” típusú javaslatnak tartja Haraszti Miklós választójogi összefogás-ötletét, és bár egy ilyen gyakorlati kérdésben nem zárkózik el akár a Jobbikkal való egyeztetéstől sem, az a gyanúja, hogy a történet többről szól: egy előzmény nélküli együttműködés van kibontakozóban. Mint mondja, pártja partner egy értékalapú összefogásban az illiberális állammal szemben, de nem minden áron.

Az már eldőlt – meséli Fodor Gábor –, hogy a Liberálisok önállóan állítnak országos listát, mivel szemben a Demokratikus Koalícióval, győzni szeretnének. Tudják persze, hogy nem ők nyerik meg a választást, de azzal is tisztában vannak, hogy hozzá tudnak tenni a győzelmi esélyekhez. 2018-ban parlamenti párt szeretnének lenni, hogy értékrendjüket a legmagasabb politikai szinten tudják emelt fővel képviselni.  

Liberálisokkal soha

A Modern Magyarország Mozgalom Párt (MoMa) olyan széleskörű demokratikus ellenzéki összefogásban érdekelt, amelynek szereplői valóban le akarják váltani Orbán rendszerét, és helyre akarják állítani az alkotmányos demokráciát, a demokratikus jogállamot, a liberális köztársaságot - mondja Bokros Lajos, sietve hozzáfűzve, hogy e kategóriába sem a Jobbik, sem a Magyar Liberális Párt nem tartozik bele.

A pártelnök amúgy is azt tartja, hogy hazánkban a MoMa az egyetlen konzervatív s egyben liberális politikai erő, s ebben a minőségében megkerülhetetlen résztvevője a demokratikus ellenzéki pártok közötti formálódó választási szövetségnek.

Bokrosék is preferálják az előválasztást, és nem csak egyéniben, hanem listán is közösködnének a többiekkel. Az Orbán-rendszert kétharmados többséggel szeretnék leváltani, és részesei lenni az újonnan felálló kormánykoalíciónak.

Ami a 2014-es összefogás tanulságait illeti, a MoMa nehezen felejti, hogy két meg nem nevezett párt első emberei egy zárt szobában kötöttek megállapodást a miniszterelnök-jelöltségről, majd "nagy kegyesen utólag még mandátumhoz engednek néhány pártot, miközben a választópolgár az egész folyamatba nem szólhatott bele". Ehhez 2018-ban nem szeretnének asszisztálni - hangsúlyozza Bokros, és elárulja, hogy összefogás hiányában a MoMa egyedül méretteti meg magát.

Zéró összegű játszma?

Karácsony Gergely, a Párbeszéd társelnöke kontraproduktív felvetésnek tartja a Jobbikkal való együttműködést, amely azt a hamis látszatot kelti a választókban, hogy ennek van realitása, holott nincs. Zugló polgármestere szerint a fél évvel ezelőtt nyilvánosságra hozott előválasztási koncepciójuk baloldali pártokban gondolkodik, és minden tekintetben – egyéni, lista, kormányfő – közös jelöltekben, akiket ez a bizalmi teszt legitimálna.

Az összefogásban természetesen saját súlyukon szeretnének részt venni, és a B-terv, azaz az önálló indulás csak akkor lép életbe, ha ne adj’ Isten valahol gellert kapnának az előkészületek.

Addig is készülnek a január végi taggyűlésre, ahol az elnökség az előválasztási koncepció melletti kitartást javasolja majd, mivel az szerintük rendező elve lehet az ellenzéki együttműködésnek.  

A 2014-es ellenzéki összefogás tanulsága Karácsony szerint az, hogy nem lehet úgy mobilizálni a választókat, hogy közben őket magukat kihagyjuk belőle. Ha a fejük fölött, zárt ajtók mögött születnek a döntések, akkor ismét elidegenedhetnek a baloldaltól – véli a pártelnök, aki nyitott egyeztetésekkel és új szereplők bevonásával szeretné érzékelhetővé tenni a választópolgárok számára a megújuló ellenzékiséget.

Amennyiben az ellenzéki összefogás győzelemre jut a 2018-as választásokon, a polgármester azt szeretné, ha a Párbeszédnek az új köztársaság megszilárdításában jutna fontos szerep, az általuk képviselt értékek meglátása szerint alappillérül szolgálhatnak az Orbán rendszer leváltásához.

A siker mértékétől függ, tudnak-e frakciót alakítani, amely nem is elsődleges céljuk, ahogyan

a többi résztvevő vonatkozásában is azt reméli, hogy senki sem játszik majd zéró összegű játszmát az összefogáson belül a többiek rovására. Ennek hiányában ugyanis a baloldal képes lehet szavazóinak megduplázására.

Az Együtt saját frakcióban gondolkozik

Szigetvári Viktor optimista a jövőt illetően. Az Együtt elnöke nem csak abban hisz, hogy legalább 30-35 egyéni választókerületben verhetőek a lejáratódott fideszesek, hanem abban is, hogy mindez a Jobbik nélkül érhető el.

„Különben sem fogunk össze szélsőséges nacionalistákkal, akik orosz érdekeket szolgálnak”

– érvel a politikus, és baloldali összefogás alatt elsősorban a 106 egyéni jelöltet véglegesítő előválasztást érti. Listából viszont önállót szeretne az Együtt, a kooperáció ugyanis nem járhat együtt a szavazóbázis elvesztésével.

A 2014-es, sikertelen összefogás tanulsága szerinte az, hogy ha a résztvevő felek a nyilvánosság bevonásával üzengetnek egymásnak, és ultimátumokban kommunikálnak, akkor azzal tulajdonképpen a Fidesz kottájából játszanak. Ebbe a csapdába tehát nem szabad belesétálni a következő megmérettetés során, és a baloldali ellenzék új kormányt fog adni Magyarországnak – bizakodik Szigetvári, aki az új kabinetet támogató erős frakciót képzel el pártjának, alsó hangon is 5-10 országgyűlési mandátummal.

Miután olyan neveik vannak, mint Berkecz Balázs, Bod Tamás, Juhász Péter, Baranyi Krisztina, Hajdú Nóra, jómaga és sokan mások, az elnök azt sem zárja ki, hogy 4-6 helyet elhoznak az egyéniben megszerezhető mandátumok versenyében. De ha terveik csak részben valósulnak is meg,

reményei szerint az összefogás folytán a Fidesz abszolút többsége mindenképpen megtörik, hiszen az időközi választások eredményei egyértelműen mutatják: 35 százaléknál sehol az országban nincs többje a nagyobbik kormánypártnak.

Szigetvári kifejezetten egyetért a Haraszti Miklós-féle választójogi összefogás ötletével és részt is vesznek az erről szóló párbeszédben, mert annak megvalósulása esetén, valamennyi párt, így ők is, a valós – és nem a közvélemény-kutató cégek által alulmért – támogatottságuknak megfelelő helyet foglalhatnának el a parlamentben. Az elnök szerint a kimutatott 1 százalékkal szemben jelenleg 3-4 százaléknyi a bázisuk, de a legutóbbi uniós választások alkalmával például 7 százalékot értek el.

Egy abszolút esélyes

Minek baloldali összefogás, ha a Kétfarkú Kutyapárt nyeri a választást? – kérdez vissza Kovács Gergely, a Kétfarkú Kutyapárt elnöke. Amúgy belépnének ők bármilyen ellenzéki együttműködésbe, de csak ha egyidejűleg mindenki más kilép belőle.

Ha valamilyen fatális véletlen okán nem egyedül állnának rajthoz, akkor is maguknak kell létrehozniuk néhány koalíciós partnert, mert a mostani baloldali pártok az elmúlt hat évben már bebizonyították, mire képesek – mondja.

Zuglóban áprilisban lesz időközi választás az eltűnt szocialista képviselő helyének betöltésére, és a Kétfarkú Kutyapárt komoly jelölttel indul, aki amúgy nem kerületi lakos, de legalább azt tudja ígérni a választóknak, hogy be sem teszi a lábát a kerületbe.

Az emberek úgysem szeretik a politikusokat

– véli Kovács Gergely, aki szeretné, hogy e főpróba után, a választópolgárok önmagukért, és nem a többi, félresikerült párton bosszút állva adnák szavazatukat 2018-ban a Kétfarkú Kutyapártra, akik ha bekerülnek a parlamentbe, azonnal féléves külföldi körutazásra indulnak.

atv.hu