A második negyedév végére még lejjebb kerül a limit - írja a Portfolio.hu. A mennyiségi korlátozás a múlt félévben elérte célját. A banki hozzáférés korlátozása következtében a három hónapos betéti állomány a 2016. szeptember végi 1700 milliárd forint feletti szintről 2017. március végére 750 milliárd forintra csökkent, miközben a bankrendszer többlet likviditásának jelentős része egynapos (overnight) betétben jelent meg - idézi az MNB-nek a mennyiségi korlátozás eddigi tapasztalatairól, illetve a jövőre vonatkozó tervekről szóló háttéranyagát a portál.

A jegybank a kiszorított likviditással és a hétfőnként finomhangoló swap-tendereivel stabilan tartotta az alapkamatot, mégis lazítani tudta a monetáris kondíciókat. A hozamleszorító hatás minden releváns piacon érezhető volt: az eszköztár átalakításának 2016. júliusi bejelentéséhez képest 2017 márciusára a rövid lejáratú bankközi és állampapír-piaci hozamok csökkenése 70-80 bázispontot tett ki.

Az MNB a kamatfolyosó  megváltoztatásával elérte, hogy mintegy ezermilliárd forintnyi likviditás leginkább az egynapos betétekben csapódjon le. Tavaly decemberben még csak 200 milliárd forint fölé került az itteni jegyzés, majd idén január-februárra már 430 milliárd forintot tett ki. A maradék jelenhetett meg a bankközi piacon és az állampapíroknál.

Ráadásul ez olyasmi, amellyel a jegybank a saját bevételeit növelte: jelenleg mínusz 5 ezrelékes kamatot számít fel az egynapos betétekre, tehát a befektetők fizetnek azért, hogy az MNB-nél tartsák a pénzüket. Hogy ez mekkora többletet jelent, az a május végi éves jelentésből derül majd ki.

Az állampapírok vonhatják el a likviditást

A három hónapos betéti állomány szűkítésével a jegybank célja, hogy a kiszorított likviditás az egynapos betéti eszközben jelenjen meg. Ez érdemben egy dolog befolyásolhatja, az ÁKK több állampapírt bocsát ki, az ugyanis likviditást von el a rendszerből.

Forrás: napi.hu

A Portfolio összevetette az MNB adatait tavaly szeptembertől idén januárig, mely szerint a bankok állampapír-állománya 130 milliárd forintra növekedett. Vagyis belsőleg vásárolták meg a papírokat, így egyensúlyozva ki, hogy időközben az Egyesült Államok jegybanki szerepét betöltő Fed idén márciusban és tavaly decemberben is kamatot emelt, miközben az MNB tartotta a 0,9 százalékos jegyzést.

A fennmaradó állomány jelenhetett meg a bankközi piacon, ami hozzájárult a bubor-kamatok (a kereskedelmi bankok közötti hitelkamatlábak) csökkenéséhez.

A három hónapos betétből kiszoruló likviditást a bankok az alapkamaton kamatozó preferenciális betétben is elhelyezhetik, amely ugyancsak egy korlátozott sterilizációs eszköz (amelyet a bankok hitelezési vállalásuk függvényében vehetnek igénybe) - olvasható a jegybanki tanulmányban.

Ötszázmilliárdig kell lemenni

Az MNB az idei második negyedév végére 500 milliárd forintos mennyiségi korlátot határozott meg a likviditásokban, hogy fenntarthatók legyenek a jelenlegi laza monetáris kondíciók. A 750 milliárd forintról 500 milliárd forintra csökkenő mennyiségi korlát a három hónapos betéti eszközből kiszorított likviditás szinten tartását jelenti, mivel a likviditásra ható autonóm folyamatok a bankrendszer rendelkezésére álló teljes likviditás csökkenését eredményezik a második negyedévben - teszi hozzá a jegybank az elemzésében.

Egyebek közt a tervezett forint államkötvény kibocsátások is elszívják a likviditást. A folyamatok összességében azt eredményezhetik, hogy a márciusi 1300 milliárd forint körüli havi átlagos szintről a második negyedév végére akár érdemben 1000 milliárd forint alá is csökkenhet a bankok három hónapos betétben és egynapos betétben együttesen elhelyezni kívánt likviditása.

napi.hu