h i r d e t é s

Így szabotálta el a nyomozóhatóság és az ügyészség az Elios-ügy felderítését

Olvasási idő
2perc
Eddig olvastam

Így szabotálta el a nyomozóhatóság és az ügyészség az Elios-ügy felderítését

2019. június 09. - 08:07

 

Lassan elülnek a botrány hullámai a Tiborcz István cégének többmilliárdos bevételt hozó Elios-ügy körül, a miniszterelnöki vő vagyona pedig a polgári jog előírásainak is megfelelni látszó ingatlanbefektetések formájában halad a kifehéredés útján. 

Forrás: Momentum

A cikk igyekszik bizonyítani, hogy a miniszterelnök vejének vagyona az Elios Zrt. közvilágítás-korszerűsítési projektjei kapcsán a bűnszervezeti elkövetés jegyeit is magán hordozó költségvetési csalás és egyéb bűncselekmények sorozata segítségével növekedett. Az pedig, hogy ezt a nyilvánvalónak látszó bűncselekményt nem derítették fel, és az elkövetők egyikét sem vonták felelősségre, kizárólag annak köszönhető, hogy a nyomozást végző Nemzeti Nyomozó Iroda szabotálta a nyomozást, az eljárást irányító és felügyelő Pest Megyei Főügyészség pedig asszisztált ehhez, ami nehezen minősíthető másnak, mint hivatali visszaélésnek és bűnpártolásnak. Az pedig, hogy ezt a nyilvánvalónak látszó bűncselekményt nem derítették fel, és az elkövetők egyikét sem vonták felelősségre, kizárólag annak köszönhető, hogy a nyomozást végző Nemzeti Nyomozó Iroda szabotálta a nyomozást, az eljárást irányító és felügyelő Pest Megyei Főügyészség pedig asszisztált ehhez, ami nehezen minősíthető másnak, mint hivatali visszaélésnek és bűnpártolásnak. 

  • Azzal, hogy a kormány nem küldi ki az érintett számlákat Brüsszelbe, az Uniónak semmilyen további jogosítványa nem maradt az Elios-üggyel kapcsolatban, a végső szót tehát a magyar ügyészség mondhatta ki
  • Az ügyészség kétszer is nyomoztatott az ügyben, legutóbb tavaly november elején zárták le bűncselekmény hiányában az eljárást
  • Büntetőjogászok szerint az eljárásban a cselekmény egésze alapján bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalást, illetve hűtlen kezelést kellett volna megállapítani. Ugyanakkor az Elios-történet egyes elemeinek minősítését befolyásolhatják olyan információk, amelyeket a nyomozásnak kellett volna felderíteni
  • Az OLAF-levelekből és néhány más dokumentumból viszont rekonstruálható, melyek voltak azok az egyértelműen bűncselekményre utaló konkrét információk, amelyeket a nyomozók és az ügyészek a cselekmény egészének minősítésétől függetlenül nem hagyhattak volna figyelmen kívül
  • Vagyis a csalássorozat egészének büntetőjogi megítélésétől függetlenül is ezen részcselekmények, illetve konkrét bizonyítékok szándékos figyelmen kívül hagyása megalapozza azt a vélekedést, hogy a nyomozó hatóság hivatali visszaélést, a nyomozás szabotálásához menlevelet adó Pest Megyei Főügyészség pedig – az NNI vonatkozásában – legalább bűnpártolást, rosszabb esetben felbujtást követhetett el. És mivel az esetükben is kizárható a véletlen egybeesések sorozata, a bűnszervezet támogatásának gyanúja ebben a vonatkozásban is felmerül
  • Mivel a nyomozó hatóság és az ügyészség is szigorú hierarchikus rendben működik, az utasítási láncban a konkrét nyomozók és ügyészek feletteseinek felelőssége is felvethető

További részletek az Átlátszó cikkében >>


 

h i r d e t é s