A szocialista frakcióvezető-helyettes véleményére azt követően voltunk kíváncsiak, hogy az Országgyűlés kedden elfogadta azt a két törvénymódosítást, amely titkossá nyilvánította a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alapítványai, valamint a Magyar Posta Zrt. által elköltött közpénzek a felhasználásának körülményeit.

Az nem volt kétséges, hogy a kormánypárti többség a gazdasági bizottság ülése utáni napon, vagyis tegnap elfogadja a jegybank-törvény módosításáról szóló, Bánki Erik (Fidesz) gazdasági bizottsági elnök által benyújtott törvény-javaslatot. Tették ezt annak ellenére - mint ahogy erre Bodnár Zoltán, a Liberálisok gazdaságpolitikusa felhívta lapunk figyelmét -, hogy ezúttal is elmulasztották az Európai Központi Bank (EKB) előzetes jóváhagyását, akárcsak a Fidesz-kormány időszaka alatt minden alkalommal. Ennek az lehet a következménye, hogy az EKB a törvény kijavítására fogja felszólítani a magyar Országgyűlést, amire már több alkalommal akadt példa a korábbi években.

Valamit nagyon el akar titkolni a kormány, illetve az MNB vezetése - mondta lapunk érdeklődésére Tóth Bertalan. Még pedig azt, hogy milyen célokra fordították a jegybank öt alapítványánál összesen felhasznált 260 milliárd forintot. Az ellenzéki politikus emlékeztetett arra, hogy a közelmúltban az egyik Pallas Athéné Alapítvány gazdálkodásának nyilvánosságra hozatala érdekében beadványt nyújtott be a bírósághoz, és a Fővárosi Ítélőtábla jogerős döntése nyomán az MNB-nek ki kellene adnia a kért adatokat. Azonban az elfogadott módosítás visszamenőleges hatályú, aminek az a következménye, hogy a jogerős ítéletet sem kell a jegybanknak végrehajtania, és a bíróság előtt lévő - a további öt az MNB-alapítvány közérdekű adatainak nyilvánosságát indítványozó beadványok nyomán megindított pereket is fel kell függeszteni. Ennek nyomán Tóth Bertalan indítványozni fogja az ügyekben eljáró bíráknál, hogy az ítélethozataluk előtt forduljanak az Alkotmánybírósághoz normakontroll végett.



A politikus vitatta az MNB-nek azt az álláspontját, hogy az MNB alapítványai nem közpénzt kezelnek. Ez az álláspont ugyanis ellentmond a jegybanktörvény érvényben lévő paragrafusainak, amelyek az alapítványokra utalva úgy szólnak, hogy azok a közérdekű célokat szolgálva lehet működtetni. A törvény szelleméből, tehát az következik, hogy ezeket a célokat az MNB nem maga valósítja meg, hanem az általa létrehozott alapítványok révén - mondta Tóth Bertalan. Hasonló a helyzet Magyar Postánál is, ahol egy olyan Fideszhez közeli offshore társaság bizonyítékait sem szeretnék kiadni, ezért is fogadtak el egy a jegybankihoz hasonló szellemiségű törvénymódosítást.



Tóth Bertalan emlékeztetett arra, hogy a Fidesz mindent elkövet az ő elhallgattatására, mivel több adatigénylési pert is megnyert, ezért a MET rágalmazás miatt feljelentette, és ma Pécsett kell bíróság elé állnia rágalmazás miatt, hasonló okokból - a jó hírnév megsértésére hivatkozva - az ügyészség kérte is az Országgyűlést, hogy függessze fel a mentelmi jogát. .

"Kopasz verőlegényekkel még nem találkoztam, de látható az a nyomásgyakorlás, mellyel meg akarják akadályozni, hogy megismerhessem és nyilvánosságra hozhassam ezeket az adatokat"

- jelentette ki Tóth Bertalan. A képviselő vérlázítónak és pofátlanságnak minősítette, hogy a jegybank elnökének, Matolcsy Györgynek a duplájára emelték a fizetését, ami így havonta 5 millió forint lesz, a felügyelőbizottság elnökének és tagjainak pedig háromszorosára, 3 millió emelkedik a havi fizetése.



A 444.hu hívta fel a figyelmet arra, hogy a Fidesz-nek még a Bánki Erik-féle indítvány sem volt elegendő, ugyanis Manninger Jenő javaslatára azoknak az MNB-s cégeknek a körét kiterjesztették, amelyek mostantól megtagadhatnak bármilyen közérdekű adatigénylést üzleti adatokra hivatkozva, kiegészítették azzal, hogy "vagy ezen gazdasági társaság által (...) közvetlenül vagy közvetve irányított vállalkozá́s". Így például a Giro Zrt., a Keler Zrt. vagy a Mark Zrt. leányvállalatai, vagy a Matolcsy György magánhadseregeként műkődő MNB Biztonsági Zrt. cége, a Qualitas Védelmi Tanácsadó Kft is teljes mértékben elrejtőzhet a nyilvánosság elől. Csak remélhetjük, hogy az ugyancsak az MNB 100 százalékos tulajdonában lévő Budapesti Értéktőzsdére, amely a nyilvánosságra épül, remélhetőleg nem alkalmazzák a szigorított törvényt.



Noha a Fidesz szerint a törvény kiállja az alkotmányosság próbáját, Bánki Erik és Kósa Lajos biztosra veszi, hogy a jogszabály az Alkotmánybíróság elé kerül. Kósa állítja az MNB alapítványok nem közpénzt kezelnek.

stop.hu