Azért itt, mert a világszervezetnél azt gondolják, hogy itt vannak a legnagyobb veszélyben azok az értékek, amelyeket a pozitív szuperhősök képviselnek. Például a szolidaritás, vagy a szabad, demokratikus értékek. A hír több tucat angol nyelvű oldalon jelent meg. Aki egy kicsit utánanézett a hírnek, nem talált semmi gyanúsat: létezett a világszervezet, legalábbis volt honlapja, elérhetősége.

Ez a hír azonban egy ártalmatlan álhír, amelyet mi találtunk ki és terjesztettünk el. Szándékosan egy ártalmatlan hírt választottunk, ami ha el is terjed, senki nem szenved miatta kárt. Hogyan adtuk a világ tudtára, hogy a szervezet létezik, és hamarosan szobrot állít Budapesten? Több online hírszolgáltatónál próbálkoztunk, és egy kivételével mindegyik leközölte a "hírt". Kisebb akadályok után a Facebookon is létre tudtunk hozni egy oldalt, illetve egy szavazást a szoborról. Az eredmény sokkoló:  pár nap alatt az álhírrel 38 ezer magyar felhasználót értünk el, olyan nemzetközileg elismert oldalakon jelent meg az álhírünk, mint például a Business Insider.

Rajtunk múlt, hogy az angolszász oldalakon megjelent hírt felkapja-e a magyar sajtó; ehhez elég lett volna néhány hazai médium figyelmét felkelteni. Mi azonban úgy döntöttünk, hogy ezen a ponton megállunk. Miután értesítettük az érintett angolszász hírszolgáltatókat, hogy egy ártatlan átverés áldozatai lettek, csak néhányan közülük törölték a hírt, a többiek válaszra sem méltatták a levelünket.

A Political Capital ezzel az akcióval arra kívánta felhívni a figyelmet, milyen egyszerű álhíreket terjeszteni, akár a nemzetközi, akár a hazai sajtóban, illetve a közösségi médiában, és ennél fogva milyen fontos minden hírfogyasztónak ellenőriznie a hírek megalapozottságát. Az akcióról ezt a videóösszefoglalót készítettük. A Political Capital "Hogyan küzdjünk a dezinformáció ellen?" című, és számos más kiadványa is segít abban, hogyan ismerhetjük fel az álhíreket, és hogyan küzdhetünk ellenük.