h i r d e t é s

Itt a kormány ünnepi ajándéka: megjelent a magyar kurzarbeit-szabályozás

Olvasási idő
7perc
Eddig olvastam

Itt a kormány ünnepi ajándéka: megjelent a magyar kurzarbeit-szabályozás

2020. április 10. - 15:49

 

Nagypénteken állt elő a kormány a német kurzarbeit mintájára bevezetett magyar bértámogatási program részleteivel. A Magyar Közlönyben ugyanis megjelent a koronavírus-járvány miatti gazdaságvédelmi akcióterv sokak által napok, hetek óta várt rendelete.

A kép illusztráció! - Forrás: MTI

Nem tétlenkedik a kormány a húsvéti ünnepek alatt sem. Nagypénteken egyszerre három Magyar Közlöny jelent meg, ezek közül a jelenlegi helyzetben a cégvezetők és tulajdonosok számára a legfontosabb a 71-es sorszámú, ugyanis ez tartalmazza a

A veszélyhelyzet idején történő csökkentett munkaidős foglalkoztatásnak a gazdaságvédelmi akcióterv keretében történő támogatásáról című rendeletet.

A magyar kurzarbeit legfontosabb pontjai

  • Az állami foglalkoztatási szervként eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal a veszélyhelyzettel összefüggő gazdasági okból támogatást (a továbbiakban: támogatás) nyújt a munkavállaló és munkaadó együttes kérelmére a munkavállaló részére.
  • A támogatás a kérelem benyújtását követő időszakra állapítható meg. A támogatás hónapokban állapítható meg.
  • A támogatás időtartama három hónap.
  • A támogatás mértéke a veszélyhelyzet kihirdetésének napja szerinti esedékességgel megállapított havi távolléti díj általános szabályok szerint megállapított személyi jövedelemadó-előleggel, járulékokkal csökkentett összegének a harminc, negyven vagy ötven százalékban kieső munkaidőre járó arányos részének hetven százaléka.
  • A támogatás havi összegének meghatározásakor a maximálisan figyelembe vehető távolléti díj adókkal és járulékokkal csökkentett összege nem haladhatja meg a kérelem benyújtásakor hatályos, adókkal és járulékokkal csökkentett kötelező legkisebb munkabér kétszeresét.
  • A támogatás a munkavállaló részére havonta utólag kerül folyósításra.
  • A támogatás fizetés nélküli szabadság idejére nem folyósítható.
  • A támogatás köztehermentes.

A rendeletből az is kiderül, hogy a szabályok április 16-án lépnek hatályba. Az ITM államtitkára pénteken ezzel kapcsolatban elmondta, hogy a támogatást a munkavállaló a munkáltatóval közösen Cégkapun keresztül kérelmezheti, a kérelmet együtt nyújthatják be a munkáltató székhelye vagy telephelye szerint illetékes kormányhivatalhoz április 16-ától, amit a hivatal a támogatási feltételek fennállása esetén megítél.

A fenti pontok lényege tehát: a munkavállaló nettó bérét kell figyelembe venni, a kieső munkaidő legalább 30 és legfeljebb 50 százalék lehet. Ennek a kieső munkaidőnek a 70%-ára ad állami támogatást a kormány. A maximális bér, amit a támogatáskor figyelembe lehet venni a minimálbér 2-szerese, vagyis 214 ezer forint, nettóban.

Egy példán keresztül bemutatjuk, mit jelent ez a gyakorlatban: például egy munkavállaló nettó bére épp a minimálbér kétszerese, 214 ezer forint. A munkáltatója elküldi őt részmunkaidőbe, vagyis 50%-os bért kap a cégtől (107 ezer forintot). A béréből kieső 50%-ra az állam 70%-os támogatást nyújt, így kompenzálva a munkavállalót (és tehermentesítve a céget). A támogatás összege  214 ezer forint 50%-ának a 70%-a, vagyis 75 ezer forint. Vagyis a munkavállaló 182 ezer forintos nettóban részesül a támogatás után, az eredeti 214 ezer forintos nettó bére helyett. Fontos látni, hogy mivel a figyelembe vehető nettó bér a számítás során maximálva van, ezért a támogatás összege sem lehet fejenként nagyobb ennél a 75 ezer forintos összegnél.

A fenti ábráról leolvasható: a 100 ezer forintot keresők tehát 85 ezer forint nettót kapnak, amelyből 35 ezer forintot áll az állam, az átlagbér körüli, 250 ezres fizetésből élők nettója nagyjából 199 ezer forint lesz, az általunk vizsgált legmagasabb fizetési sávban, 500 ezer forintnál pedig 324 ezer forint lesz az új nettó.

A támogatás feltételei

  • A munkavállalónak az állami foglalkoztatási szerv által végleges határozattal visszakövetelt, támogatássalösszefüggő fizetési kötelezettsége nem áll fenn.
  • A munkaadó megfelel a rendezett munkaügyi kapcsolatok feltételeinek, valamint e feltételek fennállása a külön jogszabályban meghatározott módon igazolásra kerül.
  • A munkaadó nem áll jogerős végzéssel elrendelt végelszámolás, felszámolás alatt, ellene jogerős végzéssel elrendelt csődeljárás vagy egyéb, a megszüntetésére irányuló, jogszabályban meghatározott eljárás nincs folyamatban.
  • A munkaadó 2019. december 31-én nem minősült az európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet szerint nehéz helyzetben lévő vállalkozásnak.
  • A munkaadó bemutatja, hogy a csökkentett munkaidőben történő foglalkoztatás gazdasági indoka a veszélyhelyzettel közvetlen és szoros összefüggésben áll, és
  • A munkaadó hitelt érdemlő módon alátámasztja, hogy a munkavállalók megtartása a folyamatos gazdasági tevékenyégével összefüggő nemzetgazdasági érdek.
  • A munkavállaló ugyanazon munkaviszonya kapcsán nem részesül részmunkaidőben történő foglalkoztatáshoz kapcsolódó egyéb támogatásban.
  • A munkavállaló a munkaadóval legalább a veszélyhelyzet kihirdetésének napjától munkaviszonyban áll, és nem tölti a felmondási idejét.
  • A munkaadó a vele munkaviszonyban álló, vele együttes kérelmet benyújtó munkavállalót csökkentett munkaidőben foglalkoztatja a munkavállalói létszám csökkentésének megelőzése érdekében.
  • A munkaadó a támogatás iránti kérelmében bemutatja a csökkentett munkaidőben történő foglalkoztatást megalapozó gazdasági körülményeit, ezeknek a veszélyhelyzettel való közvetlen és szoros összefüggését, a gazdasági nehézségek áthidalására vonatkozó eddig megtett és várható intézkedését.
  • A munkaadó a munkavégzés átütemezésére nyitva álló munkaidő-beosztási lehetőségeket a kérelem benyújtásáig kimerítette.
  • A munkaadó legalább hat hónapja működik.
  • A munkaadó a vele együttes kérelmet benyújtó munkavállaló vonatkozásában a kérelem benyújtásakor nem részesül munkahelyteremtő, vagy munkahelymegőrzés támogatásban, vagy kutató-fejlesztő tevékenységet végző munkavállalók foglalkoztatásának támogatásában.
  • Akkor nyújtható támogatás, ha a munkaidőkeret lejárt vagy lezárásra került.
  • A munkavállaló és a munkaadó a támogatás igénybevételével vállalja, hogy csökkentett munkaidőben és a csökkentett munkaidőn túli egyéni fejlesztési időben állapodnak meg legalább a támogatás időtartamára.
  • A munkavállaló a támogatás igénybevételekor továbbá vállalja a jövedelem kieséssel járó csökkentett munkaidőben történő munkavégzést.
  • A munkavállaló vállalja azt, hogy a kérelem szerinti munkaviszonya melletti újabb munkaviszony létrehozása a támogatás időtartamát követően nem lesz akadálya a csökkentett munkaidőt megelőző munkaidőhöz való visszatérésnek. 
  • A munkavállalja vállalja azt is, hogy az egyéni fejlesztési időben a munkaadó rendelkezésére áll.
  • A munkaadó a támogatás igénybevételekor továbbá vállalja a létszámtartási kötelezettséget a támogatás időtartamára, valamint további egy hónapig. 
  • A munkaadó vállalja azt, hogy a támogatás ideje alatt rendkívüli munkaidőben történő munkavégzés elrendelésére nem kerül sor.
  • A cég vállalja továbbá, hogy az együttműködési és tájékoztatási kötelezettségével összhangban a támogatás feltételeit vagy a csökkentett munkaidő időtartamát érintő változást két munkanapon belül bejelenti a kormányhivatalnak.
  • A munkaadó vállalja azt, hogy a támogatással együtt a munkabér összege a támogatás időtartama alatt eléri a munkavállaló távolléti díját.
  • A munkaadó vállalja, hogy az egyéni fejlesztési időre munkabért fizet.

Így lehet igényelni

  • A támogatás a munkaadó és munkavállaló együttes kérelmére nyújtható.
  • A támogatás iránti kérelmet a munkaadó a veszélyhelyzet időtartama alatt vagy a veszélyhelyzet megszűnését követő egy hónapon belül a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat honlapján közzétett erre rendszeresített formanyomtatványon, elektronikus úton nyújtja be.
  • A támogatás iránti kérelemhez csatolni kell a részmunkaidőről és fejlesztési időről szóló megállapodást a cég és a dolgozója között.
  • A támogatás iránti kérelmet a munkavállaló foglalkoztatási helye szerint illetékes kormányhivatalnál kell előterjeszteni.
  • A kormányhivatal a kérelem tekintetében nyolc munkanapon belül megvizsgálja az e rendeletben foglalt feltételek fennállását.
  • A kormányhivatal határozatban dönt a támogatás nyújtásáról vagy a kérelem elutasításáról.
  • Ha a kérelem megfelel az e rendeletben foglalt feltételeknek, a kérelem alapján a munkavállaló részére támogatást nyújt a hivatal.
  • A határozat ellen jogorvoslatnak nincs helye, valamint bíróság előtt nem támadható meg.
  • Ha a kérelem elutasításra került, a munkaadó és ugyanazon munkavállaló legfeljebb egy alkalommal nyújthat be ismét kérelmet.
  • A támogatás időtartama és a létszámtartási kötelezettségre vonatkozó idő lejártát követő egy hónap elteltével kizárólag a korábban nem támogatott munkavállalókkal együtt nyújtható be újabb kérelem.

Fontos fogalmak

  • csökkentett munkaidő: a veszélyhelyzet kihirdetését követően módosításra kerülő munkaszerződés szerint háromhavi átlagban legalább a módosítás előtti munkaszerződés szerinti munkaidő felét elérő, de a hetven százalékát meg nem haladó részmunkaidő, amely legalább napi négy óra munkaidőnek megfelelő tartalmú;
  • egyéni fejlesztési idő: a munkavállaló a munkaköréhez, vagy a munkaadó tevékenységéhez kapcsolódófejlesztés érdekében mentesül a csökkentett munkaidő miatt kieső munkaidő harminc százalékánakmegfelelő mértékben a munkavégzési kötelezettség teljesítése alól;
  • létszámtartási kötelezettség: a munkaadó kötelezettsége a kérelem benyújtásának napján meglévő statisztikai állományi létszám fenntartására;
  • távolléti díj: a veszélyhelyzet kihirdetésének napjára az Mt. 148. §-a szerint számított távolléti díj, melynek megállapításakor figyelembe kell venni a felszolgálási díj mértékének megállapításáról, valamint a felszolgálási díj alkalmazásának és felhasználásának szabályairól szóló 71/2005. (IX. 27.) GKM rendelet szerinti felszolgálási díjat is;
  • veszélyhelyzet: a veszélyhelyzet kihirdetéséről szóló 40/2020. (III. 11.) Korm. rendeletben kihirdetettveszélyhelyzet.

portfolio.hu


 

h i r d e t é s