Jelentette a diákverést - Kiraknák a faluból
Csak a jéghegy csúcsa az, hogy elítéltek egy hetesi tanítót, mert gyerekeket vert. Az iskolavezetés eltussolta volna az ügyet, most meg épp azt a pedagógust hurcolják meg, aki megelégelte „Gyula bácsi” módszereit. - írja a nepszava.hu.
– Beszélték a faluban, de amíg nem lett belőle bírósági ügy, senki sem akarta elhinni, hogy Gyula bácsi veri a gyerekeket
– mondta a Somogy megyei Hetes község vegyesboltja előtt két nagy szatyorral a kezében a harmincasforma Szilvi.
– Aztán olvastuk az újságban, hogy kitiltották az iskolákból és börtönbe küldték
– kontrázott rá a nyugdíjas asszony, Ágnes.
Utóbbi csak részben igaz: a kaposvári bíróság egy év öt hónap felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte a hetesi Somssich Imre Általános Iskola napközis tanítóját, emellett 18 hónapra eltiltotta a pedagógusi hivatástól a helyettesítő tornatanárként is dolgozó férfit többrendbeli bántalmazás és védekezésre képtelen személy elleni könnyű testi sértés miatt.
Mint arról a Népszava is többször beszámolt, a tanító éveken át pofonnal, nyakassal honorálta a magatartásbeli elhajlásokat, a gyerekek fejét osztálynaplóval, munkafüzettel ütötte, a lábukra taposott, hátukat rúddal ütötte – hol a diákok szeme láttára, hol a tanári szobában vagy a tornateremben. Nemcsak az iskolában, a nyári táborokban is hamar eljárt a keze.
Forrás: nepszava.hu
– Egy-két pofonba még nem halt bele egy gyerek sem
– vonta meg a vállát a kocsma teraszán egy bajuszos férfi.
– Akad néhány olyan komisz kölyök az iskolában, akit még így sem lehetett megfegyelmezni.
Nem lett volna ebből sem sztori, ha valaki fel nem dobja a rendőrségen.
A hatósághoz, ahogyan az Emberi Erőforrások Minisztériumához is, névtelen feljelentés érkezett az ügyben. A szaktárca ki is jelölte az ügy kivizsgálására a kaposvári tankerületet, ám a tavaly tavaszi vizsgálat nem hozott eredményt: a pedagógusok és az igazgató meghallgatása után az ügyet fikciónak minősítették – ez pedig, mint mára, a bíróság ítéletéből kiderült, alapvetően hibás döntés volt.
Megkerestük az iskola igazgatóját, Jakab Józsefet, de nem akart nyilatkozni az ügyről. Hallgatása annyiban érthető: információink szerint neki is akadt már hasonló ügye, bántalmazás miatt ügyészségi megrovásban részesült – ez azonban a jogszabályok szerint nem zárja ki, hogy igazgatóként dolgozzon. Az igazgató, azt sem szerette volna, hogy kollégái közül más nyilatkozzon: úgy tudjuk, elbocsátás terhe mellett tiltotta meg a tantestület tagjainak, hogy a sajtónak beszéljenek az iskolában történtekről.
A pedagógusok megosztottak az ügyben: egy részük kiállt az elítélt kolléga mellett, akadtak viszont, akik az értekezleteken évek óta szóba hozták, hogy a gyerekek által csak Gyula bácsinak hívott kolléga bántalmazza a diákokat. Forrásaink szerint azonban az ilyen felszólalások nem kerültek be az értekezletek jegyzőkönyveibe, így a tankerületi vizsgálatnál nem volt írásos nyoma, hogy bárki jelentette volna az eseteket.
A vizsgálat állítólag amúgy is érdekesen zajlott, hiszen az igazgató minden pedagógus meghallgatásánál jelen volt, így sokan – állásukat féltve – nem merték elmondani a valóságot. „Gyula bácsi” ugyanis igencsak jó viszonyt ápolt Jakab Józseffel: az igazgató a kinevezése után hívta Hetesre a napközis tanítót. Aki így azt is megtehette, hogy időnként ittasan ment dolgozni – amikor már a szülők is jelezték más pedagógusoknak, hogy láthatóan részeg a kollégájuk, kapott valamiféle elmarasztalást.
A diákok bántalmazását viszont megpróbálta szőnyeg alá söpörni az iskola vezetése. Sokáig sikerült is a falakon belül tartani a történteket, hiszen a gyerekek sem merték elmesélni otthon, mit csinált velük a tanító. Az ügyben csak az hozott fordulatot, hogy az eredménytelen tankerületi vizsgálat után sem változtatott „nevelési elvein” a tanár, emiatt pedig valaki már a rendőrséghez fordult.
Az iskolán belüli állapotokról sokat elárul az: amikor nyilvánosságot kapott az ügy, akadt olyan tanár, aki megpróbálta meggyőzni az érintett szülőket, hogy vonják vissza a feljelentést. A rendőrségi feljelentés ellenére egyébként a tanító tovább dolgozhatott az iskolában egészen szeptemberig, amikor megjelent az első, az esettel kapcsolatos újságcikk. A szülők egy része viszont reagált a hírekre, s jó néhány gyereket elvittek másik iskolákba.
Az érdekellentétek a közelmúltban tartott értekezleten csúcsosodtak ki, melyen a tantestület tagjain kívül részt vett a tankerület vezetése, valamint a falu polgármestere és több képviselője. Információink szerint a szülői munkaközösség vezetője azt követelte, távolítsák el az intézményből Gärtner Andreát, azt a pedagógust, aki a többség szerint kirobbantotta a gyermekbántalmazási ügyet. (Beszéltünk Gärtner Andreával is, ám a pedagógus nem kívánt megszólalni a riportunkban.) Az egyik képviselő még ennél is messzebb ment: arra szólította fel a tanárt, hogy költözzön el a faluból, mert szégyent hozott Hetesre.
– Egészen pontosan azt állította, hogy a faluban azt mondták neki: ha dönthetnének, kizsuppolnák a tanárnőt
– pontosította értesüléseinket Török Tiborné, a település polgármestere, aki szintén ott volt az értekezleten. S tőle tudjuk, hogy a radikális kijelentést az egykori jegyzőnő, jelenleg képviselő tette, aki az iskola igazgatóhelyettesének az anyukája.
Török Tiborné szerint elképesztően indulatos volt az értekezlet, s mindenki Gärtner Andreát támadta, noha egyértelmű, nem egyedül áll szemben az igazgató véleményével. Felrótták neki, hogy a perrel kapcsolatos cikkeket megosztotta a legnagyobb közösségi portálon, rossz hírét keltve a falunak.
– Engem nagyon zavart, hogy senki sem állt ki a tanárnő mellett
– jegyezte meg a faluvezető.
– Nem az a baj, hogy kipattant a gyermekbántalmazási ügy, hanem az, ahogyan kezelték, kezelik.
Stickel Péternek, a tankerület vezetőjének is megmondtam, hogy sokkal keményebben kellett volna reagálni az ügyre, méghozzá a kezdetekkor.
Valószínűleg a tankerületnél sem hitték, hogy idáig fajulnak az események, mert az értekezleten tapasztaltak láthatóan Stickel Pétert is megdöbbentették. Azt mondta: korábban úgy gondolta, hogy pontot lehet tenni az ügy végére, s el lehet kezdeni tiszta lappal dolgozni, ám jelenleg, ebben a hangulatban ez nem tűnik lehetségesnek.
A helyzetet tovább nehezíti, hogy Jakab József igazgatói ciklusa utolsó tanévét tölti. Az ilyen esetekben, ha a tankerület úgy gondolja, nem kell új pályázatot kiírni, meg lehet hosszabbítani a mandátumot, ám ehhez ki kell kérni többek között a tantestület, a szülői munkaközösség és a polgármester véleményét is. Egyelőre csak annyi biztos: Török Tiborné polgármester már jelezte a tankerületnek: célszerűbbnek látná, ha új pályázatot írnának ki.
A tankerület szerint a törvénynek megfelelően jártak el
A gyerekbántalmazási üggyel kapcsolatban megkerestük a Kaposvári Tankerületi Központot is. Egyebek mellett arra voltunk kíváncsiak: miként fordulhatott elő, hogy vizsgálatuk ellentétes végeredményre jutott, mint a per, vagyis a tankerület tavaly tavasszal úgy zárta le az ügyet, hogy a felmerült esetek nem történtek meg?
Mit tud tenni a tankerület, hogy a jövőben ne csak a bíróságon derüljön fény az esetleges gyermekbántalmazási ügyekre?
Megfelelő időben intézkedtünk
– állította válaszában Stickel Péter tankerületi igazgató megbízásából Kalózné Pápa Ágnes tanügy-igazgatási referens. Szerinte, amint megtudták, hogy vádat emeltek a pedagógus ellen, megszüntették a jogviszonyát.
S, hogy a bírósági eljárással ellentétben miért lett eredménytelen a korábbi saját vizsgálatuk? Erre azt írták: a nyomozó hatóságok által a bíróság elé tárt adatok a tankerület számára nem voltak elérhetőek. Itt érdemes megjegyezni, hogy a bíróságon több hetesi pedagógus is azt vallotta: értekezleteken évek óta jelezték az igazgatónak, hogy az egyik kolléga veri a gyerekeket, ám ezek a bejelentések rendre kimaradtak a hivatalos jegyzőkönyvekből. A tankerület pedig épp ezekből volt kénytelen dolgozni a vizsgálata során.
– Felhívtuk az intézményvezetők figyelmét, hogy a panaszbejelentéseket fokozott figyelemmel, írásban kezeljék
– folytatta Kalózné Pápa Ágnes.
– Ezen túlmenően a vezetőknek rendkívüli eseményjelentési kötelezettségük van, a várhatóan rendőrségi eljárással járó ügyeket soron kívül írásban kell jelezniük.
Egyértelmű bántalmazási esetekben a jövőben azonnal feljelentést kezdeményezünk, és az érintett jogviszonyát megszüntetjük.
Arra a kérdésre, hogy a jogerős bírósági ítéletnek lesznek-e további személyi következményei, megállapítják-e például az iskola igazgatójának felelősségét – hiszen vezetőként tudnia kellett az intézményben történtekről, ha pedig nem tudott, az legalább akkora probléma –, tervezik-e megbízatása meghosszabbítását, nem kaptunk érdemi választ.