• A 2020-as leállások után az ipari termelés magához tért, újra nagy a kereslet az energiára. A gáz a többi kontinensen is drágul.
• A zöld átállás kikényszerítésére kirótt, a gázt is érintő szén-dioxid kvóta ára szintén gyorsan emelkedik.
• Az európai mezők kimerülőben vannak, a sokáig elég jelentős holland termelés 2014 óta évről-évre nagyot csökken.
• Közeleg a tél, a fűtési szezon előtt egyébként is felfelé mennek az árak.

Ám mindezek mellett van egy fő gerjesztője az áremelkedésnek, egy állam, ami kommunikációjával is igyekszik hiszterizálni is az európaiakat: Oroszországról van szó.

Az oroszok egész egyszerűen alig szállítanak, és ami ennél is erősebben hat, alig ígérnek gázt mostanában Európának. A kötelező szállításokat teljesítik, vagyis az előre leszerződött mennyiséget küldik, de a szabadpiacra már nem nagyon jut mostanában orosz gázból.

A gázpiacon konszenzus van arról, hogy Oroszország tudatosan csökkentette az Európába irányuló szállításait, illetve tovább emeli az európai árakat azzal a fenyegetésével, hogy októbertől még kevesebb gázt szállít majd.

A félelem emeli az árat

Egyelőre nincs gázhiány Európában, de a félelem miatt, hogy hamarosan hiány lehet, az áremelkedés nagyon felgyorsult. Erre a félelemre erősen rájátszanak az oroszok. Például azzal, hogy a hozzájuk kötődő, EU-s területeken lévő tárolókat nem töltötték fel az ősz elején, mint egyébként szokták. Az utóbbi években az orosz állami Gazprom számos gáztárolót vásárolt Ausztriában és Németországban, leginkább ezek ürültek ki. A Gazpromtól független tárolók töltöttségi szintje viszont megfelel az elmúlt évek szeptemberi átlagának. Mégis, a fel nem töltött tárolóknak nagy híre ment, az európai sajtó tele van olyan cikkekkel, hogy "üresek Európa tárolói" és "ezért megy fel a gáz ára", erősítve az aggodalmakat, hogy nem lesz mivel fűteni. Az aggodalmak pedig tovább hajtják fel a gáz árát.

A gázhiány miatti félelmet tovább erősítette, hogy az elmúlt hónapokban a Gazprom az eddigi szokásától eltérően alig kötött le éves kapacitást azokon a csöveken, amelyeken eddig szállította a gázát az EU felé. Vagyis az Ukrajnán és Lengyelországon átmenő vezetékeken a mostani állás szerint október 1-től az eddiginél sokkal kevesebb gáz érkezik majd.

Ez nem jelenti azt, hogy az oroszok biztosan nem szállítanak majd gázt ezeken az útvonalakon, mert az évesnél rövidebb időre is le lehet foglalni később ezeket a vezetékeket, de a Gazprom üzenete egyértelmű: "lehet, hogy nem lesz elég gáz, mert nem biztos, hogy szállítunk".

A szállítások visszatartása Magyarországot is érinti. A Gazprom egyáltalán nem foglalt le éves kapacitást októbertől az ukrán - magyar határra, vagyis az eddigi fő betáplálási irány várhatóan megszűnik. Az orosz követelésre épülő, és a terv szerint októbertől üzemelő Szerbia felől jövő vezeték kapacitásának pedig csak a 32 százalékát foglalták le.

Közben az oroszországi tárolók csurig vannak, mondta lapunknak egy iparági szakértő, aki erről dokumentumokat is látott.

De miért?

A választ Dmitrij Peszkov, az orosz elnök szóvivője már múlt szerdán megadta egy sajtótájékoztatóján, amikor a gázárak elszabadulásáról azt mondta, hogy "az Északi Áramlat 2 mihamarabbi engedélyezése jelentősen segítene az európai földgázárak kiegyensúlyozásában". Bár kerek perec ezt nem mondta ki, de a szavait minden érintett úgy értette, hogy Oroszország azért nem szállít gázt, mert az Északi Áramlat 2-n akar szállítani, és nem máshol.

Az Északi Áramlat és az Északi Áramlat 2. - Grafika: AFP

Az Északi Áramlat 2 már szerkezetkész, már amerikai szankciók sem fenyegetik a közreműködő európai vállalatokat, de ettől még nem működik. A német energiahivatal még vizsgálja az engedélyezési kérelmét, és erre akár még négy hónapot is fordíthat. Kizárt, hogy az engedélyt kiadnák a hétvégi németországi választás előtt, márpedig az ország harmadik legerősebb, és kormányzati szerepre készülő pártja, a Zöldek, azzal kampányol, hogy nem kellene üzembe helyezni az Északi Áramlat 2-t.

További bonyolítás, hogy egy német bíróság első fokú ítéletében néhány hete kimondta, hogy a vezetékre az EU irányelvei vonatkoznak, azaz nem lehet a Gazprom egyszerre az Áramlat üzemeltetője, és a benne lévő gáz több mint felének a tulajdonosa is. (Az oroszok várhatóan a Rosznyeftyet veszik majd be a buliba, hogy formálisan megfeleljenek az EU monopólium-ellenes szabályainak.)

Továbbra is problémás az Északi Áramlat 2 szárazföldi meghosszabbításának, az OPAL vezetéknek a helyzete, ami már most is félig üres, az EU ugyanezen monopol-ellenes szabályai miatt.

Vagyis egy csomó jogi és szabályozási gond van még az új vezetékkel, és az oroszok szeretnék végre lezárni a vitákat, főleg mielőtt az amerikai vagy a német politikában jelentős fordulat állna be.

Ezeket az engedélyezési folyamatokat igyekszik felgyorsítani Oroszország azzal, hogy a többi vezetéken nem ad el gázt Európának. Az Északi Áramlat 2 politikai és háborús kérdés Oroszországban, hiszen Ukrajna kikerüléséért épült.

Hogy a hangulat még rosszabb legyen, az ukrán vezetékhálózat főnöke bejelentette, hogy ha az oroszok jelentősen csökkentik a tranzitot, akkor a nyomás ingadozása miatt a hálózat műszaki állapota sokat romolhat, balesetek is történhetnek. Ezt lehet zsarolásnak is értelmezni: ha nem lehet Ukrajna már kiemelt jelentőségű tranzitország, akkor műszaki kifogásokkal teljesen elzárja az orosz gáz útját, és tartalékként sem lehet számítani rájuk. Ez a fenyegetés szintén hozzájárulhat az európai aggodalmakhoz, és így a gáz árának emelkedéséhez.

Tartják a magas árat, amíg tudják

Az európai árak magasan tartásának egy másik értelmét Putyin orosz elnök személyesen magyarázta el néhány napja: "Azok az országok, amelyek hosszú távú szerződést kötöttek, most örülhetnek és dörzsölhetik a tenyerüket, a többiek pedig háromszor annyit fizethetnek". A Gazprom arra törekszik, hogy sok évre előre leszerződjön a vevőivel, míg az EU-s szabályozás arra tolja a tagállamokat, hogy minél rugalmasabb maradjon a gázpiac, és lehetőség szerint éves, vagy még rövidebb szerződések legyenek az általánosak.

Mivel az elmúlt években a szabadpiaci gáz ára inkább lefelé tartott, és az európai kikötőkben is megjelent LNG erősítette a versenyt, ezért úgy tűnt, hogy a vevők jobban járnak, ha nem kötelezik el magukat 10-15 évre a Gazprom mellett.

Az oroszok most felnyomják a szabadpiaci gáz árát, és így máris vonzóbbak a hosszú távú szerződéseik. A magyar állami MVM a terv szerint éppen a jövő héten készül aláírni egy 15 éves szerződést a Gazprommal, ami Orbán Viktor hétfői parlamenti beszéde szerint jóval olcsóbb gázt biztosít a mostani piaci árnál. Hogy mennyivel olcsóbbat, azt nem hozták nyilvánosságra.

Közben a mostani áremelkedés a legtöbb piaci szakértő szerint hosszú távon fenntarthatatlan lesz. Nagyon ijesztően néz ki ugyan, hogy csak az elmúlt egy hét alatt 30 százalékkal emelkedett gáz ára a holland tőzsdén, de az energiahordozók esetében nem ritkák a durva kilengések. 2020 tavaszán a koronavírusjárvány berobbanása idején például előfordult, hogy negatív ára volt az olajnak, azaz a kereskedők azért fizettek Amerikában, hogy valaki átvegye az árujukat. Aztán néhány hét alatt stabilizálódott a piac, majd elindultak az árak felfelé.

A mostani európai gáz ára sem emelkedhet akármeddig. Egyrészt azért nem, mert az oroszországi tárolók megtelnek, úgyhogy valamit kezdenie kell a Gazpromnak a gázával, és komoly mennyiséget csak Európa felé tud szállítani.

Másrészt nekik sem érdekük, hogy az európai vevőiket átszoktassák az amerikai vagy katari LNG-re. Az LNG a felfokozott ázsiai kereslet miatt ugyan szintén drágulóban van, de közben egy határt is szab az ára annak, hogy a Gazprom meddig mehet el. (444.hu)