h i r d e t é s

Kisiklik a Budapest-Belgrád vasútvonal terve?

Olvasási idő
3perc
Eddig olvastam
a- a+

Kisiklik a Budapest-Belgrád vasútvonal terve?

2017. február 22. - 08:47

Olaszország viheti el Budapest-Belgrád vasútvonal felújítására szánt kínai tőkét.

Aleksandar Vucic szerb miniszterelnök, Li Keqiang kínai miniszterelnök és Orbán Viktor magyar miniszterelnök Kína és a kelet-közép-európai országok gazdasági és kereskedelmi fórumán Belgrádban 2014. december 17-én. Kína, Magyarország és Szerbia aláírta a Budapest–Belgrád-vasútvonalról szóló szerződést - Fotó: Slobodan Miljevic / AFP

A Le Repubblica szerint a beruházás kiesésével Olaszországhoz folyhat a kínai tőke - írja az MNO.hu.

Olaszország viheti el a Budapest–Belgrád-vasútvonal felújítására szánt kínai tőkét – derül ki a La Repubblica cikkéből. A római székhelyű napilap hétfőn írt az eddig csak a tervekben megvalósult, mégis diplomáciai konfliktust okozó beruházásról.

Olaszország elnöke, Sergio Mattarella ma hivatalos látogatásra érkezett Pekingbe, ahol találkozik majd Hszi Csin-ping kínai államfővel és Li Kö-csiang miniszterelnökkel is. A Le Repubblica szerint a vizit kiváló lehetőség arra, hogy Olaszország jobb pozíciót foglaljon el a Peking által 2013-ban meghirdetett Egy övezet, egy út (One Belt, One Road, OBOR) folyamatban. A Kínát az európai piacokkal összekötő kezdeményezés ugyanis a kereskedelmi útvonalak könnyítése érdekében infrastrukturális beruházásokat követel meg, s a cikk emlékeztet rá, Olaszország ezeknek a befektetéseknek eddig is célpontja volt.

– Kína nemcsak a Görögországban található Pireusz-kikötőbe fektetett be, de érdekelt Genovában Velencében és Triesztben is – írja a Le Repubblica. A lap szerint azáltal, hogy Brüsszel aggályai miatt megkérdőjeleződött a Pireuszt Magyarországgal összekötő Budapest–Belgrád-vasútvonal sorsa, az olasz városok és kikötők válhatnak az OBOR útvonalon érkező kínai teherszállítmányok célpontjaivá.

– A Budapest–Belgrád vasútvonal megtörésével jó eséllyel az új Selyemút (az OBOR) fő célpontjává a velencei kikötő válhat – írják.

Erre a Financial Times korábbi cikkéből következtet a Le Repubblica. A brit gazdasági lap szintén hétfőn arról írt, az Európai Bizottság kevés hajlandóságot mutat a hatályos versenyjogi szabályokkal szembemenő, Budapest–Belgrád-beruházás engedélyezésére. Korábban lapunk írta meg elsőként, hogy az Európai Bizottság tavaly tavasszal kötelezettségszegési eljárást indított a beruházás miatt. A magyar kormány ugyanis 2015-ben, a kínai Szucsouban olyan szerződést írt alá, ami előre, közbeszerzés nélkül kiköti a beruházás fővállalkozóját. Ez pedig az uniós jogszabályokkal ellentétes.

Alátámasztja a Financial Times véleményét, hogy az Európai Bizottság közel egy év után sem hajlandó lezárni az ügyet. – A bizottság továbbra is vizsgálja a projekt összeférhetőségét az európai jogszabályokkal, ebben a vonatkozó nemzeti hatóságokkal együttműködünk – írta megkeresésünkre ismét a bizottság sajtóosztálya.

Hogy a Budapest–Belgrád-vasútvonallal kapcsolatban felmerült, csillapítatlannak tűnő európai aggályok mekkora hátszelet adnak az olasz ambícióknak, egyelőre kérdéses. A Financial Times cikkében Matura Tamás Kína-szakértő arról beszélt, ha a projekt bedől, Peking Horvátországon vagy Szlovénián át fogja vezetni a vasúti pályát Ausztriába.

Olaszország ugyanakkor vonzó alternatívának számít Peking számára. Erre utal, hogy a hétvégén terjedelmes cikk jelent meg a kínai sajtóban, ami az OBOR olaszországi lehetőségeit járja körül. A net263 portálon elérhető cikkben megszólal kínai kereskedelmi minisztérium kutatóintézetének osztályvezetője, Pai Ming.

A neves gazdasági szakértő Olaszország előnyös földrajzi helyzetére hívta fel a figyelmet, majd hozzátette, az OBOR kezdeményezés jegyében Kína egyre több infrastrukturális beruházást vinne a mediterrán országba.

A cikk arra is felhívja a figyelmet, egy kínai–olasz konzorcium a velencei kikötő bővítésére szerződött, ami az egyik legnagyobb európai infrastrukturális beruházás lesz. A cikkben megszólaló Liang Haj-ming közgazdász szerint a sikeres megállapodás jó referencia lesz Olaszország számára a további kínai tőke bevonzásához.

 

Szerző: Buzna Viktor / mno.hu