Különös dolgok történnek azzal, aki a korrupció ellen küzd
Sem a kecskeméti önkormányzat belső vizsgálata, sem a rendőrségi nyomozás nem vezetett eredményre, így továbbra is rejtély, kik és milyen céllal vették ki a polgármesteri hivatal páncélszekrényéből, és bontották föl Király József szocialista frakcióvezető előző ciklusban leadott vagyonnyilatkozatait. A helyi korrupciós ügyeket feltáró városatya szerint ideje lenne véget venni az ilyen ügyeknek, ezért azt javasolja: minden képviselő tegye fel a vagyonnyilatkozatát az internetre.
Király József, az MSZP kecskeméti közgyűlési frakciójának vezetője, a párt országos elnökségének tagja, mint a hétéves képviselősége alatt mindenkor, idén januárban is leadta a polgármesteri hivatalban a saját, valamint a vele egy háztartásban élők aktuális vagyonnyilatkozatait. Ekkor közölték vele, hogy a törvény változása miatt az előző évi vagyonnyilatkozatait visszakapja és a hazaviheti. Bár a képviselő ezt furcsállta, hiszen éppen az előző évi dokumentumok alapján lehetne összehasonlítani, gyarapodott-e a vagyona, és ha igen, miből, de közölték vele, hogy mostantól ez az előírás. Mivel a törvénymódosítás az idén lépett életbe, így nemcsak a tavalyit, hanem az összes eddig leadott vagyonnyilatkozatát visszakapta.
Ekkor észlelte, hogy a 2010-es vagyonnyilatkozatának borítékját felvágták, a 2011-es és a 2012-es bevallásait (a sajátját és a hozzátartozóiét) tartalmazó borítékokat pedig kicserélték, azokon már nem voltak rajta a lezárás helyén lévő aláírásai. Király József jelezte a problémát a hivatalnoknak, az jegyzőkönyvet vett fel az esetről. A polgármesteri hivatal sajnálkozott, és értetlenül állt az eset előtt, mert a jogszabályok értelmében a képviselőnek és hozzátartozóinak vagyonnyilatkozatába kizárólag az önkormányzat vagyonnyilatkozat-vizsgáló bizottsága jogosult betekinteni. Királyt azonban nem értesítették arról, hogy vizsgálat indult volna ellene, és egyéni adatigényléssel sem fordult senki a hivatalhoz, ezért személyes adattal való visszaélés és levéltitok megsértésének gyanújával feljelentést tett ismeretlen tettes ellen.
Lapunknak azt mondta, bár soha semmiféle titkolnivalója nem volt a vagyonával kapcsolatban, a módszert felháborítónak tartja, nem beszélve arról, hogy hozzátartozóinak az adatai nem nyilvánosak, azokat senkinek nincs joga felhasználni politikai vagy más célból. Hozzátette: ha az ő irataival ilyesmi megtörténhetett, akkor bármelyik elzárt dokumentummal előfordulhat hasonló a hivatalban.
A nyomozás során a rendőrség kiderítette, hogy a vagyonnyilatkozatok nem járnak be bonyolult utat a kecskeméti polgármesteri hivatalban, egyedül a humánpolitikai csoport kezeli őket. Kiderült az is, hogy a vagyonnyilatkozatokat a csoport irodájában egy különálló lemezszekrényben tárolják, annak kulcsait pedig – szabály szerint – külön, elzárt helyen tartják. Az adatkezeléssel és az adatbiztonsággal kapcsolatos tevékenységeket egy adatvédelmi felelősnek kellett volna ellenőriznie, egy ilyen köztisztviselő alkalmazása azonban nem kötelező, ezért nincs is a kecskeméti önkormányzatnál. Ennek hiányában a vagyonnyilatkozatok kezeléséért a csoport vezetője a felelős, ő azonban 2016-ban nyugdíjba ment. Az aláírások szerint ő vette át korábban Király képviselőtől az ominózus vagyonnyilatkozatokat.
A nyomozók következtetése szerint a vagyonnyilatkozatokhoz illetéktelen személy nem férhetett hozzá, ezért kizárólag a humánpolitikai csoport tagjainak esetleges közreműködését vizsgálták. A rendőrség kihallgatta a csoport tagjait, és ők egyértelműen úgy nyilatkoztak, hogy egyetlen borítékba sem tekintettek bele, és senkitől sem kaptak olyan utasítást, hogy valamely képviselőnek, illetve családtagjainak a vagyonnyilatkozatait borítékolják át.
Mivel az önkormányzat belső vizsgálata sem jutott eredményre, a Bács-Kiskun Megyei Rendőr-Főkapitányság a napokban lezárta a nyomozást. Indoklásuk szerint „a cselekményt bármely ügyintéző mint hivatalos személy megvalósíthatta, aki a borítékokat abból a célból bontotta fel és borítékolta át, hogy annak tartalmát megismerje, ezáltal esetlegesen kompromittáló adatok birtokába kerüljön, és azokat illetéktelen személy számára tegye hozzáférhetővé. A nyomozás adatai azonban a nyilatkozatok felnyitásának és átborítékolásának tényét sem bizonyították minden kétséget kizáró módon, így az sem bizonyítható, hogy minderre a fent írt célzattal került sor. Mivel az eljárás tovább folytatásától sem várható más eredmény, ezért a nyomozás megszüntetése indokolt.”
A nyomozó hatóság tehát azt sem zárta ki, hogy valaki esetleg poénból babrált a borítékokkal, pedig, ha néhány ajtóval arrébb a rendőrségen megnézték volna, hány feljelentést is tett Király József abban az időben az önkormányzattal kapcsolatban, talán indítékot is találnak. Király ugyanis akkoriban sem jobbról, sem balról nem szerzett barátokat, mivel átszervezte a helyi MSZP-csoportot, de fellépett az önkormányzat korrupciógyanús ügyletei ellen is, sőt számos tüntetést is szervezett a városban. A kecskeméti önkormányzatot 2006 és 2014 között Zombor Gábor fideszes országgyűlési képviselő, későbbi egészségügyi államtitkár vezette.
Király József az első feljelentését 2011-ben tette az önkormányzati tulajdonú, látványsport-egyesületeket fenntartó KSE Kft. gazdálkodása kapcsán, az ennek nyomán indult büntetőper még nem zárult le a Szegedi Járásbíróságon. Egy másik büntetőügy azzal kezdődött, hogy Király feljelentést tett egy kirúgott köztisztviselő miatt, miután kiderült, hogy a nyugdíj előtt álló nőnek azért kellett távoznia a hivatalból, mert a jegyzői ellenjegyzés hiányára hivatkozva nem volt hajlandó kiegyenlíteni két, egyenként 18 millió 750 ezer forint értékű számlát. A két számla tanulmányírásról szólt. Király, mivel nem találta a két tanulmányt a városi honlapon, ezért betekintést kért azokba, és miután beleolvasott, úgy ítélte meg, hogy fércmunkákról van szó. Elmondása szerint a két tanulmány lényegében a már meglévő Integrált Városfejlesztési Stratégiából, illetve a Közlekedéstudományi Intézetnek a városról szóló korábbi felméréséből lett összeollózva oly módon, hogy még az oldalszámokra sem ügyeltek, az egyik oldalszám például kétszer is szerepelt a közpénzből megrendelt dokumentumban. Mivel a tanulmányok megrendelését Zombor Gábor írta alá, a Központi Nyomozó Főügyészség járt el az ügyben jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettének gyanújával. Két év után azzal zárták le a nyomozást, hogy nem történt bűncselekmény, mert a vagyoni hátrány bekövetkezéséhez szükséges összes tényállás – szándékosság, gondatlanság, kötelezettségszegés stb. – ebben az esetben nem valósult meg. A tanulmányokat ugyanis az arra jogosultak rendelték meg, és azok a város érdekeit szolgálták. A tanulmányok értékarányosságával kapcsolatban az ügyészség azt írta: mivel más ajánlat nem állt rendelkezésre, ezért a tanulmányra szánt idő és a költségek nem rekonstruálhatók.
Kérdés persze, mi lett volna, ha fogást találnak az ismeretlen elkövetők Királyon a vagyonnyilatkozatai alapján. Őt mindenesetre a borítéktépkedés sem tántorította el, mivel nemrég újra az ügyészséghez fordult egy Zombor Gábor által jegyzett, 54 millió forint értékű ifjúsági sporttámogatási szerződés kapcsán, amelyet a kiírás értelmében csak a fiatal sportolók eszközeire, utazásaira lehetett volna fordítani, miközben az összeg nagy részének elszámolására fiktív marketingszámlákat fogadtak be. A legutóbbi közgyűlésen pedig azt firtatta, miként került át nyolc éve a kecskeméti megyei kórház – amelynek a képviselőségéig Zombor volt a főigazgatója – tulajdonába az a parkoló, amely korábban közterület volt, és az adásvételnek nincs nyoma a hivatalban.