h i r d e t é s

Lakájtempóban dörgölőzik a kínai vezetéshez az Orbán-kormány

Olvasási idő
5perc
Eddig olvastam

Lakájtempóban dörgölőzik a kínai vezetéshez az Orbán-kormány

2021. május 02. - 11:24

 

Egyre inkább úgy tűnik, hogy Orbán Viktor a Kínai Kommunista Párt hátán kíván felkapaszkodni a nemzetközi politika legmagasabb szintjeire. 

Hszi Csin-ping kínai elnök (j) fogadja Orbán Viktor miniszterelnököt Sanghajban 2018. november 5-én. - Forrás: MTI/Hszinhua

Egy ilyen kijelentés tíz éve még abszurdnak és túlzónak tűnt volna, de manapság olyan egyértelmű gesztusok jelzik a magyar kormányfő lojalitását a kínai legfőbb döntéshozókhoz, amit nem igen lehet félreérteni. Szinte naponta érkeznek ugyanis olyan hírek, melyek nem hagynak kétséget afelől, hogy Orbán szinte bármilyen konfliktusra hajlandó, csakhogy kiszolgálja a keleti nagy testvér érdekeit. - írja a Szegedi Kattintós

Magyarország nem először torpedózott meg olyan uniós nyilatkozatot, amely elítélte volna a nagy visszhangot kiváltó kínai nemzetbiztonsági törvényt. Valószínűleg már borítékolták a magyar állásfoglalást az EU tagországai, mert nagy hullámokat nem keltett a tény, hogy Orbán Viktor megint kihasználta az alkalmat, hogy betartson saját szövetségeseinek, és egyúttal jó pontokat szerezzen a kínai vezetésnél. Azért érdemes elidőzni egy kicsit annál a ténynél, hogy olyan jogszabály elleni tiltakozást akadályozott meg a magyar kormány, amely lényegében mindenkit bűnözőként kezel, akiket a kínai hatóságok szeparatistának, terrorizmusnak, a külföldiekkel való összejátszásnak minősítenek.

Ne legyenek kétségeink, a magyar álláspont mögött nem csupán praktikus megfontolások, hanem ideológiai rokonság is áll. Az úgynevezett civil törvény például lényegében kriminalizálja azokat a magyar szervezeteket, melyek külföldről kapnak támogatást. Orbán egyáltalán nem finnyás, amikor az emberi jogok súlyos megsértésére ad felhatalmazást egy jogszabály, pedig ellenzékben még osztotta a nyugati politika fenntartásait az ázsiai szuperhatalom kolonizáló törekvéseivel szemben. Nem mellékesen egy olyan kommunista diktatúráról van szó, amely mindenfajta vallást üldöz, így még a keresztény közösségeket is illegalitásba kényszeríti.

Ilyen ideológiai alapú boszorkányüldözés még a Szovjetunió és a csatlósainak számító kelet-európai kommunista diktatúrákban is elképzelhetetlen lett volna. Orbánék a kínai állam diktatórikus módszereit igyekeznek relativizálni, és arra fókuszálnak, hogy elhitessék, egy viharos tempóban modernizálódó nagyhatalom szoros szövetségesének lenni előnyös Magyarország számára. A kormány hosszú évek óta próbálja átmosni a magyar polgárok agyát, és új imázzsal felruházni a kínai kommunizmust. Ennek lényege, hogy a kapcsolatok elsősorban kulturálisak és gazdaságiak, az ideológiai különbségek pedig elhanyagolhatók a két állam között.


Orbán Viktor a Tienanmen téren, a kommunista rendszer ikonikus emlékművét kosszorúzza
Fotó: Szecsődi Balázs/Miniszterelnöki Sajtóiroda/MTI/MTVA

Orbán lényegében már nem is igen akarja titkolni sem idehaza, sem külföldön, hogy a kínai politikai érdekek kiszolgálása számára kiemelten fontos. Ezért vágott bele a Belgrád-Budapest vasútvonal felújításba kínai hitelből, és ezért vág ösvényt a kínai óriásegyetemnek, a Fudannak. A magyar kormányfő néhány éve elűzte a nyugatos gondolkodású fiatalok elit egyetemét, a CEU-t, most pedig egy olyan felsőoktatási órásnak ad helyt Budapest szívében, melyet közvetlenül a Kínai Kommunista Párt fog felügyelni, és jó bázist teremt egy esetleges európai kémközpont kialakításához is. Szellemesen fogalmazott ennek kapcsán Karácsony Gergely főpolgármester, aki szerint a magyar kormány lakájtempóban kiszolgálja a kínai gazdasági-politikai érdekeket”.

Igen erős gesztus tehát az új kínai egyetem befogadása, de még ezt is sikerült űberelni azzal, hogy a magyar kormánylapban közölhetett „véleménycikket” Csi Ta-jü , a Kínai Népköztársaság magyarországi nagykövete. A Magyar Nemzetben megjelent írás már a címében is a 70-es, esetleg 80-as évek hazai kommunista sajtójának hangnemét idézi: A felvirágzó Hongkongért. Ebben a cikkben a nagykövet sajátos logika szerint vezeti le, miért teheti meg a Kínai Népköztársaság azt, hogy folyamatosan korlátozza az 1997-ben az országhoz visszatért városállam jogait. Amikor ugyanis a brit koronától Kínához csatolták a területet, a volt gyarmatosítók elérték azt, hogy szerződés garantálja az „egy állam, két rendszer” működését a következő 50 évben.

Az időzítés tökéletes, hiszen lényegében ugyanaznap jelent meg a nagykövet cikke a kormánylapban, mint amikor Magyarország megakadályozta a Kínát elítélő nyilatkozat elfogadását.


Orbán Viktor a Tienanmen téren, a kommunista rendszer ikonikus emlékművét kosszorúzza
Fotó: Szecsődi Balázs/Miniszterelnöki Sajtóiroda/MTI/MTVA

kínai kommunisták azonban úgy tűnik, nem hajlandók kivárni ezt az időt, és a demokratikus jogok csorbításával lényegében folyamatosan megsértik ezt az egyezményt. Csi Ta-jü logikája szerint nem Hongkong fejlett gazdasága, tőzsdéje és bankrendszere hatott inspirálóan az anyaországra, hanem fordítva. „A kínai központi kormány támogatásával Hongkong sikeresen kezelte az 1998-as ázsiai pénzügyi válságot, 2003-ban a SARS-járványt és 2008-ban a nemzetközi pénzügyi válságot, miközben megőrizte a gazdasági és társadalmi jólétet és fejlődést, ugyanakkor általános erejét jelentősen növelte.” - írja a nagykövet.

Ugyanakkor lényegében banditának állítja be azokat a hongkongi politikusokat, polgárokat, diákokat, akik tiltakoznak Peking egyre nyilvánvalóbb beavatkozása ellen, és a nemzetközi közvélemény segítségét kérik ahhoz, hogy megvédjék a városállamot a központi hatalommal szemben. És itt tér ki arra a pontra, amely miatt fontosnak érezhette a kínai diplomata, hogy a magyar kormánylapban épp most közölje nézeteit. „Ez nemcsak arra világít rá, hogy a hongkongi nemzetbiztonsági törvény megalkotása nagyon is sürgető feladat, de arra is, hogy nyilvánvaló hiányosságok és hibák vannak a Hongkong Különleges Közigazgatási Terület jelenlegi választási rendjében, és hogy a szükséges intézkedések meghozatala nem tűr halasztást.” - tapint rá a lényegre Csi Ta-jü.

Ezzel tértünk vissza írásunk kiindulópontjához, hiszen lényegében maga a kínai nagykövet indokolja meg a magyar kormány erősen vitatható lépését, amellyel megakadályozta az Európai Unió politikai közösségét abban, hogy tiltakozzon a kínai kormánynál amiatt, hogy újabb lépést tett a hongkongi önigazgatás leépítése felé. Az időzítés tökéletes, hiszen lényegében ugyanaznap jelent meg a nagykövet cikke a kormánylapban, mint amikor Magyarország megakadályozta a Kínát elítélő nyilatkozat elfogadását. Mert, ahogy egy dakota mondás tartja: „Az apacsoknak vágott szemük van, de ettől még nem kínaiak.”

 

Szegedi Kattintós


 

Kommentek

h i r d e t é s