h i r d e t é s

Lehet-e modernizálni a muszlim gondolkodást?

Olvasási idő
5perc
Eddig olvastam
a- a+

Lehet-e modernizálni a muszlim gondolkodást?

2020. október 26. - 17:56

Megváltoztatható-e a muszlim gondolkodás? Modernizálhatók-e a muszlimok?

A kérdés feltevése egyoldalú, mert fordítva is fel kell tenni. Megváltoztatható-e a nem muszlim világ gondolkodása az Iszlámról és muszlimokról? Modernizálható-e a közfelfogás Iszlámmal kapcsolatban? Képes-e a nem muszlim világ elfogadni a tényt, hogy az Iszlám tanításaival együtt kell élnie, azt integrálnia kell? A két oldal csak együtt tárgyalható!

Válaszom a következő. Belülről nem változtatható meg a muszlim gondolkodás, illetve nem várható el a muszlimoktól, hogy önerőből modernizálódjanak. Ennek okai a következők. A muszlimok társadalmai kulturális szempontból heterogének. Egyik ország modern, a másik pedig törzsszövetségek feudális rendszere. És országokon belül is óriási eltérések vannak. A kultúra pedig alap, mert mindenki saját kulturális szintjének megfelelően éli meg vallását, világnézetét, hovatartozását. Az Iszlám ezt a kulturálisan heterogén masszát azért tudja megszólítani, mert a Korán törzsszövege nem rögzít korhoz és helyhez kötött megállapításokat, tehát ezek kor és hely szerinti értelmezése az aktuális magyarázatok függvénye. Így a muszlim tömegek nem Koránt, hanem aktuális magyarázatokat követnek. Nem is tehetnek mást, mert nem mindenki képes értelmezni az arab nyelvű Koránt, ezért ez a helyi hitszónokok, vallási vezetők kezébe kerül. Innen adódnak a különböző felfogások, értelmezések. A baj viszont az, hogy egy értelmezés képes megkövesedni és bebetonozódni, ahelyett, hogy egy generációváltás után új értelmezés születne. Így kialakul az a helyzet, mint más vallások esetében is, hogy tradícióvá, hagyománnyá válik a vallás és elveszik belőle a mindenkit összekötő elem, a hit. Ahol ez a tradícióvá válás megtörtént, ott igen nehéz a gondolkodást belülről változásra ösztökélni, holott a Korán ezt írja elő. A nem-muszlim világ szembenállása pedig ezt a merevedést tovább erősíti. Majd bekövetkezik az a fokozat, amit az egyik fél radikalizálódásnak, a másik pedig új keresztes hadjáratnak titulál. Jó ez nekünk?
Létezik egy másik réteg, akikhez elér a nyugat bűvölete, az amerikai filmek megtévesztő valótlansága, a külsőségek csábítása és átesik a másik végletbe. Habzsolni szeretné mindazt, amit képeken lát. Van, aki úgy teszi, hogy mindent nyíltan hátrahagy és van, aki azt játssza, hogy muszlim, hinti az igét, közben alig várja, hogy bűnbe eshessen.
Létezik egy harmadik réteg is, akik alkalmasak lennének egy modern gondolkodás kialakítására, de mégsem azok. Ők elemző, gondolkodó emberek, akik rájönnek saját társadalmuk megváltoztathatatlanságára. Kifelé azt sulykolják, hogy ők a változás motorjai, de valójában eladják a változás lehetőségét, személyes előnyökre váltva azt. Így másfél milliárd muszlim minden nappal halad a távolodás útján. Távolodnak a külvilágtól, a többi muszlimtól és saját belső énüktől. Minderre ideológiát faragnak, elnevezik Iszlámnak és a Koránt ezek szerint magyarázzák. Másfél milliárd emberről azt hihetnénk, hogy egyetlen egységet alkot, de a gyakorlatban másfél milliárd individuumból áll, akik saját egóikat előbbre tartják bármi másnál.

Tehát létezik a fenti durván három réteg és ezek számos változata. A jelenlegi problémakezelés pedig csak egy réteget választ ki és szólít meg. Ahol a tudatlanságot, merev elvakultságot, hagyománykövetést szólítják meg, ott a tudatlanság növekszik. Ahol az evilág bűvöletében élőket szólítják meg, ott a hitehagyás, elvtelenség és dekadencia növekszik. Ahol a gondolkodókat szólítják meg, ott a sajátjaikat elárulók száma növekszik.
Eközben lábra kap a negatív kommunikáció az Iszlám terjedéséről, veszélyéről. Pedig valójában nem is az Iszlám terjed, hanem a hülyeség minden térfélen.

Hol van akkor az Iszlám? Sehol! De egyszer lesz, az bizonyos! Mert ennek a problémának a kezelése csak Iszlámmal lehetséges, ami másfél milliárd ember természetes közege, ami szerint éltek ősei és amiből kikopott.

Erre hogy reagál a nem muszlim világ? Úgy, hogy olajat önt a tűzre! Exportálja a demokráciát. Egy rendszert, ami érthetetlen annak, aki nem abban él. Hogy miért? Mert ha kívülről nézed látod, hogy sehol nincs. Hiába választod meg Trumpot elnöknek demokratikusan, ő ezek után 5 évig diktátor lesz még akkor is, ha létezik a fékek és ellensúlyok rendszere. Vagy talán egy kórházban van-e demokrácia? A takarítónőt is megkérdezik, hogy legyen-e vakbél műtét? Hát a NASA-nál mi a helyzet? Egy külső szem ezt látja. A demokráciához szükséges egy intézményrendszer és egy befogadó agy. Van, ahol adott, de a muszlimok társadalmainak zömében csupán e kettő hiányzik! Hiába van parlament, ha gyakorlatilag szultanátus működik egy nyugati rendet imitálva. A nem-iszlám világnak ismernie kellene az Iszlámot, hogy a helyzeten változtatni lehessen. Nem demokratizálni kell, hanem valami mást. Olyasmit, amit az Iszlám maga kínál fel ingyen és bérmentve.

Az iszlám tiltja a szekularizációt, tehát az állam és egyház szétválasztását. Tiltja, de a gyakorlatban Nagy Szulejmán óta szekularizál. Ő már nem kalifa, hanem a hatalom birtokosa, szultán volt. A katonasággal, politikai vezetéssel foglalkozott, az egyházi funkciót leadta a muftiknak. Ez tisztán szekularizálás. És őt követően ez a folyamat tovább fejlődött. De ahhoz, hogy fejlődjenek, vissza kellett menniük a múltba és tanulmányozni, miként változtatták meg a Korán korok szerinti interpretációi a joggyakorlatot és az intézményrendszerek kialakulását. Ugyanis minden kornak létezett egy helyhez adaptált tafszírja (Korán magyarázata), ami jogforrásként szolgált. Ebből a tafszírból alkottak a jogtudósok (Fukaha) jogot és erre hoztak létre intézményeket. Ez egy rendkívül modern felfogás, ami 1400 évig jól működött. Ha ebbe tudomány is vegyült, akkor adott volt a modernizáció lehetősége. A Korán doktrínáit, hitbéli részét érintetlenül hagyták, de a jogot fejlesztették. És minden magától kialakult. Ma miért nem tart ez a folyamat? Mert 1924-ben a kalifátus intézményét megszüntették, holott ez az az intézmény, ami a fent ismertetett folyamatot életben tartotta. A jog modernizációjával, harmonizációjával jönnek létre az intézményrendszerek, annak alkalmazása vezet a közgondolkodás megváltozásához. Ha ez a lépcsőfok megvalósul, akkor lesz alapja egy demokratikus változásnak. Ha csupán demokráciát szajkóznak, ellenkező irányú, védekező reakció alakul ki, amit a világ számos országában látunk.Tehát a közgondolkodásnak van mit behoznia mindkét oldalon. Nincs fejlett nyugat és elmaradott kelet, mert a másik szemével tekintve mindegyik egysíkú, primitív és barbár. De ha elmélyülünk egymás kutatásában rájövünk, hogy mindkét térfél kincsek kiapadhatatlan tárháza.

Címkék: