Lelepleződik Szijjártó bandája?
A Transparency Internationalnak adott igazat a bíróság a Magyar Nemzeti Kereskedőház brókercéges ügyeivel kapcsolatban: a minisztériumi háttérintézménynek ki kell adnia, hogy tényleg a Quaestor bedőlése előtti pillanatban vette-e ki befektetéseit a cégből, és ha igen, vajon mennyit.
kanadavilaga.com
A kereskedőház a perben azzal érvelt, hogy nem közfeladatot lát el, ezért nem köteles kiadni a kért adatokat - írja a HVG.hu.
Döntött a Fővárosi Ítélőtábla: a Magyar Nemzeti Kereskedőház nevű külügyminisztériumi háttérintézménynek ki kell adnia, mennyi pénzt tartott a Quaestornál, a Buda-Cashnél és a Hungária Értékpapír Zrt.-nél – adta hírül a 444.
Emlékezetes, hogy a három brókercég egymás után dőlt be látványosan tavaly tavasszal. A történetnek volt egy nem annyira mellékes szála is: az tudniillik, hogy a kereskedőház éppen a Quaestor-botrány kirobbanása előtti pillanatokban vette ki befektetéseit a brókercégtől, így felmerül a gyanú, hogy bennfentes információk birtokában cselekedtek, miközben a kisbefektetők fújhatták a vagyonukat.
Az ügy a mai napig meglehetősen homályos, a bíróság pedig a Transparency Internationalnek adott igazat, és arra kötelezte a kereskedőházat, hogy árulja el, volt-e számlája az említett cégeknél; mennyi pénzt helyezett el azokon, és mikor; illetve március 9-én mennyi pénzt vett ki a Quaestorból.
Korábban a Külgazdasági és Külügyminisztérium azt közölte, hogy a március 9-i öncsőd előtt, március 5-én döntöttek a pénzek kimenekítéséről. Ha ez a verzió igaz, kérdéses, vajon az állam miért nem tájékoztatta a kisbefektetőket is, ha ennyire nyilvánvaló volt a Quaestor bedőlésének veszélye. Orbán Viktor pedig konkrétan azt mondta, hogy ő adott utasítást, mikor megrendülni látta a brókercégeket, hogy a minisztériumi háttérintézmények nézzenek utána befektetéseiknek. A kilencvenes évekbeli Lupis-botrány óta amúgy tilos befektetni a központi költségvetésből támogatott állami szervek pénzét, csak a Magyar Államkincstárnál vezetett számlán tárolhatják a vagyonukat.
A kereskedőház esetében 3,8 milliárd forintról lehetett szó, a Külgazdasági és Külügyminisztérium ennél jóval gigantikusabb összeget fektethetett be az utóbb bedőlt cégnél. A kereskedőház vezetője nem sokkal a botrány után távozott posztjáról, de ennek a hivatalos közlés szerint nem volt semmi köze a Quaestorból kérdéses körülmények között kimozgatott összeghez.
A perben a Magyar Nemzeti Kereskedőház arra hivatkozott, hogy nem közfeladatot lát el, és ezért nem kötelezhető az üzleti titkot képező adatok kiadására. A kereskedőház feladata amúgy a magyar export felpörgetése.
