Főként a politikai kiszámíthatatlansága, a szabadságjogok körüli helyzet rontja le az itthoni átlagot, miközben a szociális ellátórendszer minősége és az ahhoz való hozzáférés is alacsony európai összevetésben - derül ki a a Legatum Prosperity Index 2023 jelentéséből, amely szerint globálisan is alig látható jóléti fejlődés. - írja a Portfolio

Magyarország a 42. helyen áll - tavalyhoz képest egy helyezést javítva - a Legatum Prosperity Index 2023-as jelentése szerint, mely a jóléti viszonyokat vizsgálja a világon. Az index 167 nemzet esetében ugyanazokat a mutatókat használja, és ugyanúgy kombinálja őket, hogy elemeket és pilléreket hozzon létre. Az index segítségével összehasonlítható az egyes országok relatív teljesítménye az általános jólét és a jólét 12 pillérének mindegyike, például a befektetési környezet, az egészségügy, az oktatás és a társadalmi tőke, valamint a pilléreken belüli 67 elem tekintetében.

A magyar adat azért érdekes, mert a szűken értelmezett régióban már csak Románia, Bulgária, Szerbia és Bosznia-Hercegovina van mögöttünk a rangsorban, miközben Horvátország átlépett minket, világszinten a 41. helyen állnak, miközben tavaly még a 44. voltak. De Lengyelország a 37., Szlovákia a 35., Szlovénia a 27., Csehország pedig a 25. helyre lépett előre. A legnagyobb javulás a balti államoknál látszik, mert Észtország már a kelet-európai országok közül a legfejlettebb és a 21., Lettország a 31., Litvánia a 32. a rangsorban. .

A ranglistát továbbra is Dánia vezet, a második Svédország, a harmadik Norvégia, a negyedik Finnország éppen megelőzve Svájcot. A nagy európai gazdaságok közül a németek állnak a legjobban, a 9. helyen vannak, míg Franciaország a 23., Spanyolország a 24. az olaszok pedig a 30. helyen vannak.

A tágan vett kelet-európai régió értékelése a Legatum Prosperity Index 2023 szerint .- Forrás: Legatum Prosperity Index 2023.
Nagyobb méretért kattintson a képre!

A kormányzás minősége miatt bírálják Magyarországot

A lista nem pusztán a jövedelmi helyzet alapján rangsorolja az egyes országok jóléti viszonyait, hanem az elemeket úgy válogatták össze, hogy a célzottabb fellépés elősegítése érdekében olyan kulcsfontosságú szakpolitikai területeket vizsgáljanak, mint a befektetők védelme, az alapfokú oktatás minősége, a kormányzat integritása, vagy épp a légszennyezés mértéke. Osztályozzák, hogy milyen a szociális ellátórendszer, az mennyire hozzáférhető az emberek számára, milyenek az egyenlőtlenségi viszonyok, vagy épp a társadalmon belüli újraelosztás, a lakhatási viszonyok. Rangsorolják a sajtószabadságot, az állampolgárok lehetőségeit alapjogaik érvényesítésére, valamint olyan gazdasági tényezőket, mint a piacok nyitottsága, vagy a vállalkozói réteg lehetőségei.

A kutatók érvelése szerint azért hangsúlyosak a különböző szabadságjogok a rangsor felállításában, mert ha a társadalmak befogadóak és a politikai egyenlőség kiterjedt, valószínűbb, hogy egy működő gazdaságban a jólét megteremtése szélesebb körű lesz, ami könnyebbé teszi a személyes boldogulást. "Ahogy a polgárok nagyobb jogosítványokkal rendelkeznek, hajlamosabbak arra, hogy növeljék a jólétüket segítő kormányzati szolgáltatások iránti igényeiket. Egy elszámoltatható társadalomban az olyan közszolgáltatásokat, mint az egészségügy és az oktatás, a kormányok akkor fogják nyújtani, amikor a polgárok jóváhagyására és újraválasztására törekednek. Ez virágzó társadalomhoz, és ezáltal nagyobb jóléthez vezet" - szól az indoklás.

Magyarország esetében viszont a legrosszabb pontszámot a kormányzat teljesítménye kapta, így több tényezőben is a világátlag alatt teljesít: így a kormány tevékenységének minősége 76., az egyéni szabadságok érvényesülése a 92., a vállalkozói környezet minősége a 96. helyezett globálisan. Az oktatás és az egészségügy teljesítménye bőven az európai átlag alatt van, előbbi a 46., utóbbi a 41. a globális rangsorban. Mindez pedig erőteljesen köszönhető annak, hogy mivel a kormány hatalma biztosított, hajlamos hirtelen változtatni a szakpolitikai szabályozásokon, de nem érdekelt abban, hogy az ellátórendszer minőségén javítson.

Noha a magyar kormány számos befektetőbarát intézkedésről döntött, könnyen felsorolhatók olyan példák, amelyek mutatják, hogy nagyon gyorsan változhat a piaci helyzet egyes szektorokban. Ezeket a jelentés külön nem részletezi, de más szervezetek értékelések alapján is valószínű, hogy a Legatum gyenge értékelése mögött olyan változtatások húzódnak meg, mint a szektorális különadók bevezetése, vagy például az orvosi kamarai tagság eltörléséről hozott döntés, amely a törvénytervezet bejelentése után két nap alatt át is ment az országgyűlésen.

Magyarország a negatív példa?

Európában Magyarországot negatív példaként emelik ki a Legatum kutatásának készítői, mivel vizsgálatuk szerint az ország demokratikus rendszereiben visszalépés következett be. A végrehajtó hatalom korlátozása és a politikai elszámoltathatóság jelentősen csökkent az elmúlt évtizedben. Az előbbiben Magyarország idén a 113., az utóbbiban pedig a 91. helyen áll.

Ami a kormányzati hatalom független és nem kormányzati ellenőrzését illeti, ez a kelet-európai ország a 148. helyen áll. A Freedom House jelentése alapján gyengének találják az alapvető demokratikus intézményrendszert és jelentősen korlátozottnak élik a szólásszabadság érvényesíthetőségét.

A gyors és váratlan törvénykezés kapcsán megemlítik, hogy az elmúlt években a magyar kormány az alkotmány több elemét is átírta, és lényegesen nagyobb hatalmat adott a regnáló kormánynak - vagyis saját magának.

Ez lehetővé tette a kormányzat számára, hogy gyorsan váltson le köztisztviselőket, átalakítsa a választási körzeteket és lojális embereket ültessen kulcspozíciókba, beleértve az Alkotmánybíróságokat is.

Mint megjegyzik, nem Magyarország az egyetlen ország, ahol a demokratikus kormányzás minősége romlott. Törökországot említik még, ahol 2002 óta van hatalmon a jelenlegi kormány. Amint azt a Freedom House jelentése alapján megjegyzik, miután Recep Tayyip Erdogan miniszterelnökként kezdetben néhány liberalizáló reformot fogadott el, a kormány 2016 óta széles körű elnyomást folytat a kritikusokkal és ellenzékiekkel szemben. Az Amnesty International például rámutat, hogy 2019-ben több száz embert, köztük újságírókat, közösségi médiafelhasználókat és tüntetőket vettek őrizetbe Törökországban, mert bírálták Törökország szíriai katonai offenzíváját.

Globálisan is erősek a negatív trendek

Függetlenül attól, hogy a legtöbb országban tartanak-e választásokat, a demokratikus berendezkedések világszerte gyengülnek. A végrehajtó hatalom korlátozása Nyugat-Európán kívül minden régióban romlott, és csökkent az a szint, ameddig a végrehajtó hatalmat az igazságszolgáltatás és a törvényhozás hatékonyan korlátozza.

Európa számos országa jól illusztrálja ezt a tendenciát, kormányaik egyre kevésbé demokratikus gyakorlatot folytatnak. Ugyanez igaz a polgári szabadságjogokra is. Az elmúlt évtizedben a személyes szabadságjogok 108 országban romlottak, a gyülekezési és egyesülési szabadsággal, a szólásszabadsággal és az információhoz való hozzáféréssel szemben egyre ellenségesebbek. A cenzúra világszerte egyre gyakoribbá vált, beleértve a demokratikus országokat is.

A jelentés készítői szerint a reálpolitika visszatérése mélyreható következményekkel járhat a jólétre nézve. A demokratikus intézmények hanyatlása egy olyan időszakban következik be, amikor a demokráciákat külső kihívások érik olyan szereplők részéről, mint a Kreml és Peking. Az 1990-es években úgy vélték, hogy a liberális demokrácia elhozta a "történelem végét", ma azonban, amikor a Tajvani-szorosban háborús szintre éleződött ki a konfliktus Kínával, és orosz tankok próbálják megszállni Ukrajnát, a politikai és ideológiai térkép jelentősen megváltozott.

A reálpolitika visszatért, és a liberális nemzetközi rend a hidegháború óta először néz szembe komoly kihívással. A jólét számos aspektusát a biztonságon túl a nemzetközi színtér eseményei határozzák meg - beleértve az energiaárakat, a kereskedelmet, az oktatást, az egészségügyet és még a személyes szabadságot is

- írják a Legatum szakértői.

Ha ezekben a feszült geopolitikai időkben a globalizáció visszaszorulna, az mindenkire nézve káros következményekkel járna. A készítők szerint a 2022-es év megmutatta a világ Oroszországtól való energia- és nyersanyagfüggőségének súlyos hatásait, ahol a globális ellátási lánc korlátai az infláció ugrásszerű növekedéséhez vezettek. A legfejlettebb országok jól teljesítenek, de számos fejlődő gazdaság komoly problémákkal néz szembe.

A világ jóléti rangsora. - Forrás: Legatum Prosperity Index 2023.
Nagyobb méretért kattintson a képre!

Az index felső csoportját vizsgálva és a nyugati jólét állapotát elemezve azt találjuk, hogy a leggazdagabb országokban a jólét stagnál. Bár hosszú távon a nyugati liberális demokráciák számos mutató tekintetében következetesen jól teljesítettek, a törékenység jelei is mutatkoznak - teszik hozzá a kutatók.

Az alacsonyabb státuszú munkavállalók reáljövedelmei stagnálnak vagy csökkennek, mivel nem tudtak alkalmazkodni a jelentős gazdasági változásokhoz, például a világszerte gyorsuló inflációhoz. Ennek eredményeként erősödik a "lemaradás" érzése, a polgárok elégedetlensége a demokráciák teljesítményével, valamint a populizmus erősödése.

Az 1990-es évek közepe óta világszerte közel 10%-kal nőtt azoknak a polgároknak az aránya, akik "elégedetlenek" az országuk demokráciájának teljesítményével.

Az országokon belüli eltérő gazdasági pályák káros módon kombinálódnak a társadalmi tőke csökkenésével. A rossz közérzet tünetei - a növekvő magánytól és a mentális egészséggel kapcsolatos küzdelmektől az intézményi bizalom csökkenéséig - a liberális demokrácia alapvető jellemzőinek - erény, közösség és nemzeti identitás - hanyatlásának következményei.

Viszont összességében a nyugati világ jóléti helyzete azért javul, mert a társadalmi rendszerek befogadóbbak, az ellátórendszerek hozzáférhetősége és minősége is jelentősen jobb, mint a világ más részein.

Ugyanakkor világszerte 108 országban romlott a személyes szabadság helyzete, így ez a vizsgált pillér romlott a leginkább az elmúlt évtizedben. Közép- és Dél-Ázsiában, az afrikai és közel-keleti országokban és Kelet-Európában romlott a legnagyobb mértékben. Ráadásul nem látszik enyhülés: azok az országok, amelyek alacsonyabb referenciaértékről indultak, a többieknél nagyobb mértékben estek vissza. Vagyis minél rosszabb az eredeti helyzet, annál gyorsabban romlanak tovább a körülmények.

Világszerte érezhetően növekszik az ellenségesség a gyülekezési és egyesülési szabadságjogokkal szemben a kormányok részéről, de romlik a szólásszabadság helyzete és az információhoz való hozzáférhetőség is. A média egyre nagyobb kormányzati cenzúrával szembesül, és a kormányok egyre inkább korlátozzák az emberek szabad gyülekezési jogát még Európában is – a Liberties korábbi jelentésének megállapításai szerint például számos nyugati kormány is arra használta fel a koronavírus miatti járványügyi korlátozásokat, hogy tüntetéseket akadályozzanak meg.

A 2023-as Legatum Prosperity Index már a harmadik egymást követő évben jutott arra, hogy a jóléti viszonyok világszerte stagnálnak, aminek elsődleges oka tehát a társadalmi intézményrendszerek gyengülése és a demokratikus folyamatok romlásának általános tendenciája.

Összességében viszont látszik jóléti javulás

Az emberek életminősége az elmúlt évtizedben a legelemibb szinten világszerte tovább javult, a legkevésbé prosperáló országok is előrelépést tapasztalnak, és felzárkóznak a világ többi részéhez az életkörülmények minden területén, beleértve az egészségesebb táplálkozást, az alapvető szolgáltatásokhoz való hozzáférést, a lakhatási helyzetet, a kapcsolattartást és az ártalmaktól való védelmet.

Az oktatás helyzete globális átlagban javult, a felsőfokú képzettségek száma nő és a felnőttkorban elsajátított készségek terén is látszik előrelépés.

Emellett az egészségügyben is folytatódik a javulás és a konvergencia minden országban, a világjárvány okozta visszaesések ellenére. A halálozási arányok ma sokkal alacsonyabbak, mint 10 évvel ezelőtt.

Ugyanakkor azt is megállapították a Legatum-jelentés készítői, hogy a világ legkevésbé virágzó országaiban rejlő lehetőségek jelenleg nem kerülnek kiaknázásra. Bár a világ legkevésbé prosperáló államaiban a javulás jelei mutatkoznak, a potenciáljuk nagyobb, mint amennyit kihasználnak. Az elmúlt tíz évben mindössze négy olyan ország van, amely lépett feljebb a listán úgy, hogy korábban a 40 legrosszabb állam között rangsorolta a jelentés.

Azokon a területeken kívül, amelyeket a technológia és az alapvető beavatkozások segítségével könnyebb rendbe hozni, a jóléti viszonyok alakulása eltért egymástól. A 12 pillérből 6-ban az alsó 40 ország helyzete romlott, míg a világ többi része átlagosan javult. Bár a szegény államok csoportja néhány területen javulást tapasztalt, a fejlődés nem volt elég gyors ahhoz, hogy felzárkózzanak a világ többi részéhez. (Portfolio)