Még mindig nem világos, mikor vezeti ki a kormány a letelepedési államkötvényeket, mindenesetre a szaktárcánál készült kimutatás a haszonról. Ezt az NGM még mindig nem küldte el lapunknak, viszont kérdésünkre kikérték maguknak, hogy nem tájékoztatják a közvéleményt. A kormánytagok novemberben kezdték belengetni a program megszüntetését. Varga Mihály szerint erre az első negyedévben kerül sor. Addig a biznisz pörög tovább.

"Határozottan visszautasítjuk, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) nem tájékoztatja a közvéleményt a tárca munkájáról és a feladatkörébe tartozó ügyekről" - közölte lapunkkal Varga Mihály tárcája, miután azt kértük, adják ki a Népszavának azt a jelentést, amelyet a letelepedési kötvények hasznáról készített az NGM. Arra sem válaszoltak, hogy melyik közvetítőcég hány kötvényt adott el, kinek, s mennyiért - ezeket a kérdéseket az Államadósság Kezelő Központnak (ÁKK) is elküldtük, eddig ők sem válaszoltak. Arra is kíváncsiak voltunk, hogy ha létezik az összesítés, akkor Tállai András miért közölte a múlt héten, hogy a tárcának semmiféle nyilvántartása, adata nincs a kötvényprogram hasznáról, de az adóügyi államtitkár írásbeli válaszát sem magyarázta meg az NGM.

"Tájékoztatásul" a sajtóosztály azt a novemberi közleményt küldte meg, amelyben a minisztérium közölte: Magyarország jól járt a letelepedési kötvényekkel. Ugyanakkor a novemberi állítás sem állja meg a helyét, hiszen lapunk is több alkalommal beszámolt róla, hogy a jogszabály szerint ugyan a kötvények után a piaci árazásnál másfél százalékkal kisebb kamat jár, de valamiért rögzítettek egy minimum 2 százalékot is, amivel gyakorlatilag azt vállalja a kormány, hogy ha csökkennek a kamatok, akkor is több közpénzt fizet ki a kötvényforgalmazó magáncégeknek. A program indulásának évében 4 százalék volt az átlaghozam, 2016-ra azonban 0,58 százalék lett. Ehhez képest fizeti a magyar állam a fix 2 százalékot, amivel 2015-ben 4,6 milliárdot, 2016-ban október végéig már 4,1 milliárd forintot bukott - összegezte korábban a Magyar Nemzet.

Mindezek alapján logikus lenne, hogy ne csak a minisztérium, hanem a kormány is vizsgálja a program hasznát, ám ez egyelőre nem történt meg. Ugyanakkor nagyot dobott a kötvénybizniszen, hogy néhány kormánytag, az élen Lázár Jánossal belengette, hogy a kabinet megszüntetné az értékpapírt. November elején a kancelláriaminiszter azt mondta: "a letelepedési kötvény meg fog szűnni, mert nincs rá szükség, Ez a kormány álláspontja". November 11-én azt jelentette ki: még az idén kivezetik a kötvényt, pár héttel később pedig konkrétan december 31-ét nevezte meg a rendszer beszüntetésére. Rogán Antal kabinetminiszter decemberi bizottsági meghallgatásán kijelentette: "2017-ben sor kerül a kivezetésre, ebben biztos vagyok". Varga a múlt héten úgy nyilatkozott: az első negyedév után a konstrukció a jelenlegi formában kikerül a rendszerből.

Novemberben 216 külföldi élt a pénzért árult letelepedési lehetőséggel, ez csaknem négyszerese a szeptemberi és október értékesítési adatoknak. A Magyar Nemzet szerint a kínai közvetítő cégek "utolsó lehetőségként" reklámozták a hazai értékpapírt, s ennek hatására alig tudták befogadni a kérelmeket, annyian akartak élni a kedvező áru, és gyors eljárással. Sőt, Irakban november elején nyílt egy újabb iroda, amely magyar kötvényeket forgalmazott, az Index szerint az üzemeltető akkoriban kötött 3 hónapos szerződést a kötvények árusítására. A szórólapjukon az állt, hogy aki fizet, az letelepedhet Magyarországon, "nem vizsgálják a múltját".

A kötvények 2013-as bevezetése óta legkevesebb 65 milliárd forintos hasznot hozott a Rogán és körei által kijelölt közvetítőcégeknek - a Nemzet legalábbis ennyit becsült még decemberben. A hónap közepéig nagyjából 4247 kötvényt jegyeztek le a közvetítő cégek, ami a legolcsóbb árazás szerint is 97,5 milliárd forintos bevételt hozott. Ebből a cégek 45 ezer eurós szolgáltatási díjat kapnak, de náluk csapódik le a 29 ezer eurós kamat is.

Érdekes, hogy a közvetítők között akad, amely Habony Árpádhoz köthető. A tanácsadó Hong Kong-i helikopteres városnézését például a Kínában árusító Hungary State Special Debt Fund (HSSDF) egyik tulajdonosa fizette. Emellett több mint 5 milliárdot kereshetett a letelepedési üzleten egy Habonyhoz és a kabinetminiszterhez köthető ügyvéd, Kosik Kristóf. A Kosik Ügyvédi Iroda 5 ezer eurót kap minden kötvényértékesítés után. A szabályozás pedig világosan előírja, hogy a külföldiek csak Kosikékat bízhatják meg az elkészült letelepedési engedélyeknek a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalnál való átvételével.

nepszava.hu