A 28.500 Ft/hó és 49.999 Ft/hó közötti sávban (mert ilyen is létezik):

28.981 fő kap ennyi nyugdíjat jelenleg Magyarországon.

(Egyötödük közülük is magyar időarányos résznyugdíjas, a többség azonban valóban ilyen kicsi nyugdíjat kap, miután életük során nagyon rövid szolgálati időt szereztek és nagyon kicsi kereset után fizettek nyugdíjjárulékot - az ő helyzetük érdemi javításával - például az osztrák mintájú sávos nyugdíjemelés bevezetésével - mielőbb foglalkoznia kellene a kormányzatnak is.)

50.000 Ft/hó és 99.999 Ft/hó közötti sávban:   

532.803 fő kap ennyi nyugdíjat jelenleg.

100.000 Ft/hó és 149.999 Ft/hó közötti sávban: 

809.879 fő kap ennyi nyugdíjat jelenleg.

150.000 és 199.999 Ft közötti sávban:

373.958 fő kap ennyi nyugdíjat jelenleg.

A fenti három sáv adatait összegezve látható, hogy a nyugdíjas társadalom hatalmas többségének, 87%-ának, azaz 1.754.805 főnek a nyugdíja az 50 ezer és 200 ezer Ft közötti sávba esik. Természetesen maga a „sáv” is a nem létező pénzügyi kategóriába tartozik. Az 50.000 forintos eltérést igencsak megérzik a hazai szegény emberek. 

200.000 Ft/hó  és 299.999 Ft/hó közötti sávban: 

220.301 fő kap ennyi nyugdíjat jelenleg.

(Ezek mögött a már magasnak minősülő nyugdíjak mögött hosszú - jellemzően 40 évnél hosszabb - szolgálati idő és az átlagkeresetet mindvégig többszörösen meghaladó olyan személyes kereset, jövedelem áll, amely után az érintett folyamatosan fizette a nyugdíjjárulékot.)

A 300.000.- Ft/hó feletti sávban 

38.165 fő kap ennyi nyugdíjat jelenleg.

(Közülük 23-an 1 és 2 millió közötti, 9-en pedig 2 millió Ft feletti nyugdíjat kapnak - e kiemelkedően magas nyugdíjak mögött jellemzően 50 évi vagy azt meg is haladó szolgálati idő és a karrier során mindvégig a járulékplafont elérő vagy meghaladó, a járulékplafon nélküli években pedig kiemelkedően magas jövedelem társul, amely után az érintett folyamatosan fizette a nyugdíjjárulékot. Jellemző, hogy a hazai sajtó az egymillió forint feletti nyugdíjak kapcsán hajlamos a hullámverésre, miközben az érintett 32 fő a nyugdíjas társadalom mindössze 0,000016 százalékát képviseli...) 

Az öregségi nyugdíjasok száma jelenleg 2.021.864 fő  (2020 júniusában, miután a magyarországi egészségügyi dolgozók és a temetési vállalkozók hovatovább kollégáknak szólíthatják egymást, mert mindkét szektor bőven el van látva munkával). A Magyarországon képzett orvosok, szakápolók és nővérek java – a valóban jó minőséget képezők – már évek óta külföldön dolgoznak. Még egy négy-öt év szakmai gyakorlattal rendelkező patológus is tízszer annyi fizetést kap, mint a Magyarországon maradt kollégája. 

Az átlagnyugdíj az összes nyugdíj számtani átlaga, azaz számított középértéke, mely kimutatás legfeljebb az állami vezetőket érdekli. Az átlagnyugdíj az összes kifizetett nyugdíj összegének és az e nyugdíjban részesülők számának a hányadosa. 

Ez, a különben nem létező, átlagnyugdíj  jelenleg 135.000  forint. Mely összeget, ha átszámolunk euróra vagy US-dollárra, sok más erősebb pénznemet már nem is említve, tapasztalhatjuk meg, hogy mit ér egy magyarországi nyugdíjas pénze a határainkon túl, a nyaralóhelyeken.

Természetesen az átlagnyugdíj összegében is tükröződnek az ország különböző régióinak eltérő fejlettségi szintjei. Budapesten az átlagnyugdíj meghaladja a 154 ezer forintot, míg a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében élők átlagnyugdíja nem éri el a 116 ezer forintot. 

Egy másik mérőszám szerint a nyugdíjasok relatív jövedelmi helyzete nem csak a nyugdíjuk összegétől függ, hanem nagyban függ attól is, hogy a lakóhelyükön milyen magas a nettó átlagbér, s ahhoz viszonyítva mennyit ér a nyugdíjuk. Ez az arány országos szinten a magyarországi nettó átlagkereset 54,8%-a volt a 2018. decemberi adatok tükrében.

E mérőszám szerint a budapesti átlagnyugdíj a budapesti nettó átlagbér mindössze 58%-a. E tekintetben a "legjobb" helyzetben az Észak-Magyarországon élő nyugdíjasok vannak, az ottani átlagnyugdíj az ottani nettó átlagbér 72,5%-a.

A nyugdíjasok vásárlóerejének leszakadása ezekből az adatokból is nyomon követhető: Budapesten egyetlen év alatt 4 százalékponttal (62%-ról 58%-ra), míg például Észak-Magyarországon 6 százalékponttal (78,4%-ról 72,5%-ra) romlott a fenti bekezdésben említett arány.

Ennek oka, hogy a nettó átlagbérek sokkal gyorsabban növekednek, mint a nyugdíjak (a nyugdíjemelés kizárólag az inflációhoz kötődik és semmilyen módon nem tükröződik benne a nemzetgazdasági átlagbérek növekedése).

Kollár Erzsébet,
a rendszerváltók lelkiismerete