h i r d e t é s

Léteznek-e átlagnyugdíjak?

Olvasási idő
3perc
Eddig olvastam

Léteznek-e átlagnyugdíjak?

2020. június 19. - 15:18

80 ezer forint nyugdíjból jut-e élelmezésre a magyarországi nyugdíjasoknak?

A kép illusztráció! - Forrás: MTI

A 28.500 Ft/hó és 49.999 Ft/hó közötti sávban (mert ilyen is létezik):

28.981 fő kap ennyi nyugdíjat jelenleg Magyarországon.

(Egyötödük közülük is magyar időarányos résznyugdíjas, a többség azonban valóban ilyen kicsi nyugdíjat kap, miután életük során nagyon rövid szolgálati időt szereztek és nagyon kicsi kereset után fizettek nyugdíjjárulékot - az ő helyzetük érdemi javításával - például az osztrák mintájú sávos nyugdíjemelés bevezetésével - mielőbb foglalkoznia kellene a kormányzatnak is.)

50.000 Ft/hó és 99.999 Ft/hó közötti sávban:   

532.803 fő kap ennyi nyugdíjat jelenleg.

100.000 Ft/hó és 149.999 Ft/hó közötti sávban: 

809.879 fő kap ennyi nyugdíjat jelenleg.

150.000 és 199.999 Ft közötti sávban:

373.958 fő kap ennyi nyugdíjat jelenleg.

A fenti három sáv adatait összegezve látható, hogy a nyugdíjas társadalom hatalmas többségének, 87%-ának, azaz 1.754.805 főnek a nyugdíja az 50 ezer és 200 ezer Ft közötti sávba esik. Természetesen maga a „sáv” is a nem létező pénzügyi kategóriába tartozik. Az 50.000 forintos eltérést igencsak megérzik a hazai szegény emberek. 

200.000 Ft/hó  és 299.999 Ft/hó közötti sávban: 

220.301 fő kap ennyi nyugdíjat jelenleg.

(Ezek mögött a már magasnak minősülő nyugdíjak mögött hosszú - jellemzően 40 évnél hosszabb - szolgálati idő és az átlagkeresetet mindvégig többszörösen meghaladó olyan személyes kereset, jövedelem áll, amely után az érintett folyamatosan fizette a nyugdíjjárulékot.)

A 300.000.- Ft/hó feletti sávban 

38.165 fő kap ennyi nyugdíjat jelenleg.

(Közülük 23-an 1 és 2 millió közötti, 9-en pedig 2 millió Ft feletti nyugdíjat kapnak - e kiemelkedően magas nyugdíjak mögött jellemzően 50 évi vagy azt meg is haladó szolgálati idő és a karrier során mindvégig a járulékplafont elérő vagy meghaladó, a járulékplafon nélküli években pedig kiemelkedően magas jövedelem társul, amely után az érintett folyamatosan fizette a nyugdíjjárulékot. Jellemző, hogy a hazai sajtó az egymillió forint feletti nyugdíjak kapcsán hajlamos a hullámverésre, miközben az érintett 32 fő a nyugdíjas társadalom mindössze 0,000016 százalékát képviseli...) 

Az öregségi nyugdíjasok száma jelenleg 2.021.864 fő  (2020 júniusában, miután a magyarországi egészségügyi dolgozók és a temetési vállalkozók hovatovább kollégáknak szólíthatják egymást, mert mindkét szektor bőven el van látva munkával). A Magyarországon képzett orvosok, szakápolók és nővérek java – a valóban jó minőséget képezők – már évek óta külföldön dolgoznak. Még egy négy-öt év szakmai gyakorlattal rendelkező patológus is tízszer annyi fizetést kap, mint a Magyarországon maradt kollégája. 

Duplájára nőtt az elszegényedett nyugdíjasok száma.jpg

Az átlagnyugdíj az összes nyugdíj számtani átlaga, azaz számított középértéke, mely kimutatás legfeljebb az állami vezetőket érdekli. Az átlagnyugdíj az összes kifizetett nyugdíj összegének és az e nyugdíjban részesülők számának a hányadosa. 

Ez, a különben nem létező, átlagnyugdíj  jelenleg 135.000  forint. Mely összeget, ha átszámolunk euróra vagy US-dollárra, sok más erősebb pénznemet már nem is említve, tapasztalhatjuk meg, hogy mit ér egy magyarországi nyugdíjas pénze a határainkon túl, a nyaralóhelyeken.

Természetesen az átlagnyugdíj összegében is tükröződnek az ország különböző régióinak eltérő fejlettségi szintjei. Budapesten az átlagnyugdíj meghaladja a 154 ezer forintot, míg a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében élők átlagnyugdíja nem éri el a 116 ezer forintot. 

Egy másik mérőszám szerint a nyugdíjasok relatív jövedelmi helyzete nem csak a nyugdíjuk összegétől függ, hanem nagyban függ attól is, hogy a lakóhelyükön milyen magas a nettó átlagbér, s ahhoz viszonyítva mennyit ér a nyugdíjuk. Ez az arány országos szinten a magyarországi nettó átlagkereset 54,8%-a volt a 2018. decemberi adatok tükrében.

E mérőszám szerint a budapesti átlagnyugdíj a budapesti nettó átlagbér mindössze 58%-a. E tekintetben a "legjobb" helyzetben az Észak-Magyarországon élő nyugdíjasok vannak, az ottani átlagnyugdíj az ottani nettó átlagbér 72,5%-a.

A nyugdíjasok vásárlóerejének leszakadása ezekből az adatokból is nyomon követhető: Budapesten egyetlen év alatt 4 százalékponttal (62%-ról 58%-ra), míg például Észak-Magyarországon 6 százalékponttal (78,4%-ról 72,5%-ra) romlott a fenti bekezdésben említett arány.

Ennek oka, hogy a nettó átlagbérek sokkal gyorsabban növekednek, mint a nyugdíjak (a nyugdíjemelés kizárólag az inflációhoz kötődik és semmilyen módon nem tükröződik benne a nemzetgazdasági átlagbérek növekedése).

 

Kollár Erzsébet,
a rendszerváltók lelkiismerete


 

Kommentelne? Kattinson ide!

h i r d e t é s