Számokkal is alátámasztotta a KSH legfrissebb kereseti adatsora azt, amit az utóbbi hónapokban már mindenki a saját bőrén érzett: az elszabadult infláció őszre gyakorlatilag „megette” a tavalyi béremeléseket. A KSH adatai szerint 2021 októberében ugyanis 6,9 százalékkal nőttek (éves alapon) a versenyszférában a fizetések, miközben az infláció mértéke ugyanekkor már 6,5 százalékra rúgott. A bérek reálértéke így mindössze 0,4 százalékkal emelkedett, vagyis lényegében stagnált, erre pedig évek óta nem volt példa. Novemberre a helyzet tovább romolhatott, hiszen akkor már 7,4 százalék volt az árdrágulás üteme, kereseti adatok azonban még csak októberről állnak rendelkezésre.

A hivatalos nemzetgazdasági átlagbér ugyanakkor ennél kissé erőteljesebben, 8,5 százalékkal nőtt, és a KSH szerint már bruttó 431 300, nettó 286 800 forintra rúgott októberben. Ám az átlagot a költségvetési szféra ütemezett – egészségügyi és oktatási - emelései húzták fel: az állami szférában a növekedés összességében 9,4 százalék volt. A hivatalos átlagbérbe ráadásul csak az 5 fősnél nagyobb munkahelyeken, napi 8 órában alkalmazottként dolgozók keresetét számolják bele. Ez alapján kalkulálják az országgyűlési képviselők illetményét is - az előző évi hivatalos átlagbér háromszorosát kapják, így márciustól számításaink szerint több mint 100 ezer forinttal nő majd a juttatásuk -, holott a valós kereseti viszonyokról léteznek ennél reálisabb képet festő adatok is. Napi 8 órában alkalmazottként ugyanis mindössze 2,86 millió ember dolgozott tavaly októberben, miközben a foglalkoztatottak száma 4,7 millió körül jár: mindkét adatot a KSH közli havi rendszereséggel. Tavaly április óta a KSH számol ugyanakkor a munkáltatók teljes körére is egy átlagbért. Bár ez a statisztika is figyelmen kívül hagyja a részmunkaidőben vagy a nem alkalmazottként dolgozókat, ez az adatsor  már 3,14 millió ember kereseti viszonyait tükrözi. Itt a kisebb cégeknél dolgozók bérét is beleszámítják az átlagba, az pedig rendre egy alacsonyabb összeget mutat, vagyis látszik, hogy a kisebb cégeknél jellemzően alacsonyabb fizetésekért dolgoznak. Tavaly októberben e bővebb körben a bruttó átlagbér 419 ezer, a nettó pedig alig 279 ezer forint volt, azaz bruttó 12 ezer, nettó 8 ezer forinttal kevesebb a hivatalosnál. E keresetek növekedése a hivatalos átlagbérhez hasonló mértékű, 8,7 százalékos volt.

Az átlagot azonban egy-egy magasabb fizetés jócskán fölhúzhatja, miközben a többség nem keres annyit, ezért egyre több statisztikában az átlag helyett inkább a mediánt használják. A keresetek esetében ez azt jelenti, hogy a béreket nagyság szerint sorba rendezve a középen kapott érték lesz a medián bér: ennél a dolgozók fele többet, fele kevesebbet keres. A KSH is számol már tavaly április óta mediánbért, amelyet a havi gyorstájékoztatóban is közöl. Ez tavaly októberben bruttó 350 100 forintra, vagyis a hivatalos átlagbérnél 81 ezer forinttal is kevesebbre rúgott. A nettó mediánt nem közli a KSH, de az adólevonásokkal számolva 232 800 forint jön ki. Ez szintén csak az 5 fősnál nagyobb vállalkozások kereseti viszonyait mutatja, a teljes munkáltatói körre vonatkozó adat csak a mellékelt táblázatokból olvasható ki. E bővebb körben a bruttó mediánbér tavaly októberben 337 250 forint volt, ennek a nettója 224 ezer forint.

Mindez azt jelenti, hogy a napi 8 órában dolgozó alkalmazottak fele a hivatalosan közölt nettó átlagbérnél legalább 62 ezer forinttal kevesebbet visz haza havonta. A mediánbér esetében a béremelkedések üteme is elmarad az átlagtól, így vizsgálva a legalább 5 fős vállalatoknál mindössze 7,6 százalékos növekedést látni szemben a 8,5 százalékkal. A munkáltatók teljes körét vizsgálva viszont kisebb a lemaradás: az átlagbér 8,7, a mediánbér 8,4 százalékkal nőtt. Ennek hátterében vélhetően az áll, hogy a kisebb cégeknél jellemző alacsonyabb béreket arányaiban erőteljesebben érinthette a tavalyi, februártól adott 4 százalékos kötelező minimálbéremelés is. Más kérdés, hogy a legkisebb keresetekben egész évre csupán 3,6 százalékos bérnövekedést eredményező emelést a már áprilisban 5 százalék fölé ugró, és azóta novemberben immár 7,4 százalékot is elérő infláció rég lenullázta. (Népszava)