David Cameron brit miniszterelnök igyekszik távolságot tartani az EU brüsszeli központjából, hogy ezzel erősítse azt az imázsát, miszerint páncélos lovagként harcol a szigetországnak kedvező uniós reformok elfogadtatásáért - írja a napi.hu. Talán őt is meglepte azonban, hogy a vár, amelyet látszólag be kellene vennie, majd hogy nem tárt kapukkal várja. Legalábbis a várkapitány - Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke - semmiképpen sem mutat ellenségességet - derül ki a Bloomberg cikkéből.

A brit kormány november második hetére ígérte reformjavaslatai benyújtását, és nagyon úgy tűnik, hogy Brüsszelben észben tartották ezt az időpontot. Juncker az elmúlt hetekben egymás után tette azokat a gesztusokat, amelyek elsimíthatják az utat a Brüsszelbe tartó Cameron előtt. A londoni kormány fejének egyre zordabb EU-ellenes csoportokkal kell vívnia még saját pártján a konzervatív párton belül is, ezért nagy segítségére lehet, ha elképzeléseinek legalább egy része úgy megy át Brüsszelben, mint kés a vajon.

Sötét múlt

Ez az Európai Bizottság odafigyel arra, amit mondanak neki - jegyezte meg mindezt tapasztalva Vicky Ford, a toryk egy európai parlamenti képviselője, a belső piaci bizottság elnöke. Ez a bizottság, beleértve első emberét is, érti a problémát - tette hozzá. Nagy-Britanniában 2017 végéig népszavazást tartanak az uniós kilépésről, és nagyon úgy tűnik, hogy Juncker félretette minden korábbi ellentétét Cameronnal szemben, hogy eltakarítsa az akadályokat Nagy-Britannia benntartása elől.

A brit kormányfő az elmúlt évben az új Európai Bizottság kialakítása előtt vesztes csatát indított Juncker megválasztásának megakadályozására. Egyedül Orbán Viktor, Magyarország nacionalista, euroszkeptikus miniszterelnöke állt mellé - írja a Bloomberg. Cameron "karrierista bennfentesnek" titulálta a volt luxemburgi miniszterelnököt, aki a nemzetállamok elleni európai fellépés egyik szószólója, és megválasztása esetén nehezebb lesz az EU-ban tartani Nagy-Britanniát. A The Sun bulvárlap "Európa legveszélyesebb emberének" nevezte Junckert.

Világos jelen

A luxemburgi politikus azzal válaszolt a támadásokra, hogy programjában korrekt megállapodást ígért a britekkel és elhatárolódott attól, hogy az EU vezetése mereven elkötelezze magát az államszövetség szorosabbra vonása mellett. Egyértelművé tette, hogy kész elfogadni a brit igényeket, ha azok nem veszélyeztetik az EU olyan alapértékeit, mint például a munkaerő szabad mozgása. Nagy-Britanniát olyan országnak jellemezte, amelyre kiváló kvalitásai miatt feltétlenül szüksége van az EU-nak.

Juncker ízig-vérig elkötelezett európai, aki elhatározta, hogy bent tartja Nagy-Britanniát a közösségben - jelentette ki Michael Tscherny, a brüsszeli lobbizásban jártas GPlus tanácsadó cég szakértője a Bloombergnek nyilatkozva. Személyes ügyévé tette ezt a kérdést. Ezt a véleményt támasztják alá az elmúlt hetek eseményei.

Gesztusok sora

Az Európai Bizottság nagy feltűnést keltett három héttel ezelőtt, amikor bemutatta kereskedelmi és befektetési kezdeményezését. Brüsszel javasolja, hogy az EU kezdjen szabadkereskedelmi tárgyalásokat Ausztráliával és Új-Zélanddal. Ez biztosan megsimogatta a szigetország lakóinak lelkét, miután e két állam a Brit Nemzetközösség tagja.

A bizottság tárgyalásokat kezdene a Fülöp-szigetekkel és Szingapúrral is és támogatja a tagországok közeledését Kínához. Örömmel olvastam - reagált a kezdeményezésre Cameron. Ez követően néhány nappal fogadta Hszi Csin-ping kínai elnököt Londonban.

Nem véletlen, hogy a brüsszeli propagandagépezet éppen most erősített rá azokra a lépésekre, amelyek elnyerhetik a britek tetszését - mondja Tscherny, aki korábban az Európai Bizottság szóvivőjeként is dolgozott. Tudják, hogyan kell játszani ezt a játékot.

Kemény francia dió

David Cameronnak a franciákat kell meggyőznie, hogy álljanak a brit reformok mellé, nem a németeket - véli Hylke Dijkstra, a Maastrichti Egyetem politológus professzora. Mivel Francois Hollande államfő a modern idők legnépszerűtlenebb vezetője Franciaországban, komoly gondok okozhat neki, hogy áttolja a britek néhány javaslatát saját kormányán és parlamentjén. London egyik kezdeményezése, határokon átnyúló kereskedelem, főként a szolgáltatásokkal kapcsolatos szabályok lazítása napirendre került párszor az EU-ban, ám Párizs - Berlinnel a háta mögött - ellenállt ezeknek. Franciaország több Európát akar, Nagy-Britannia kevesebbet, amit nem lesz könnyű összeegyeztetni. Ráadásul Hollande nemrégiben tett egy megjegyzést a brit euroszkeptikusok követeléseire reagálva. Eszerint aki nem hisz Európában, az jobban teszi, ha kilép az EU-ból. Nincs más megoldás.

Visszavonják

A bizottság 2016-os programja szintén felér egy gesztussal. Már a címe - No time for business as usual - is erre utal. Az európai vezetés egyszerűsíteni akarja az európai szabályozásokat, beleértve ebbe azt is, hogy bizonyos előírásokat visszavonnak. Emellett el akarják mélyíteni az unión belüli szabadpiacot, amelynek lépéseit az egységes piaccal kapcsolatos új stratégiában foglalnák össze. Elhárítanák az üzleti szolgáltatások, az építőipar és a kiskereskedelem előtt álló akadályokat.

Pozitív gesztusként értékelhetik a britek azt is, hogy a pénzügyi szolgáltatásokért felelős biztos, Jonathan Hill (honfitársuk) a befektetések előtti korlátok lebontásának lehetőségeit vizsgálja, továbbá átértékelne néhány olyan szabályt, amelyet a 2008-as pénzügyi összeomlás után kutyafuttában fogadtak el a megroggyant bankrendszer talpra állítása érdekében.

Az sem véletlen, hogy Juncker egy britet, Jonathan Faull pénzügyi szakembert nevezte ki a Nagy-Britanniával folytatandó tárgyalások uniós megbízottjának. A londoni kormány javaslatairól decemberben egyeztethetnek az EU-tagállamok vezetői, Brüsszel valamikor a jövő évben állhat elő a végleges megállapodás tervezetével.

napi.hu