Mészárostól és Matolcsytól akar tanulni Zuckerberg!
Olvasom, Matolcsy arról beszél nagy nyilvánosság előtt, hogy olyan nagyszerű fellendülést hozott az országba, amire 150 éve alig volt példa.
Mészáros Lőrinc meg újságírói kérdésre beismeri, hogy okosabb, mint Zuckerberg, mert az ő céginek a növekedése ezerszeres, míg Zuckerbergé csak 600 szoros.
Orbán Viktor meg egy perc alatt „elengedi a nagy nemzeti ügyet”, az olimpiát, viszont harcban áll a nyugattal: rezsicsökkentés, menekültek, civilek, Soros György, nemzeti adópolitika és a multik, általa való munkahelyteremtő támogatása ügyében.
Elgondolkodtam. Mintha már olvastam volna ilyet. Meg is találom, persze Matolcsy György unokatestvére, Szemerey úr által megvásárolt Origon:
Az ifjú princeps a legszebb reményeket keltette a szenátorok és a nép körében; első intézkedései alapján akár a császárkori Róma legnagyobb uralkodójává is válhatott volna.
Egyik első intézkedésével jelentős adócsökkentést is bejelentett.
A plebejusok körében különösen népszerűvé vált egyiptomi eredetű Ízisz-kultuszt bevett állami vallássá tette, és gondoskodott az ingyen gabona kiosztásáról, illetve látványos cirkuszi játékokat rendeztetett a nép szórakoztatására.
Megbetegedett, a betegágyából felépült császár tiszteletére áldozatokat mutattak be a templomokban, és elhalmozták a hódolat jeleivel. Feltehetően ekkor erősödött meg benne az az elképzelés, hogy princepsként mindenek felett áll, és bármit megtehet.
Caligula legfőbb szórakozása cirkuszi játékok látogatása volt, ideje nagy részét is gladiátorok és cirkuszi fogathajtók társaságában töltötte
Ettől kezdve a szenátus formális megkérdezése nélkül, önkényesen kezdett uralkodni.
Suetonius úgy jellemezte a császárt, mint akin féktelen hatalmi hóbort uralkodott el.
Annak ellenére, hogy Caligula kifejezetten művelt és iskolázott uralkodónak számított, ideje legnagyobb részét gladiátorok és cirkuszi fogathajtók között töltötte. Rajongott a cirkuszi játékokért, amelyekre hatalmas, és az államkincstárat rövid idő alatt teljesen kimerítő összegeket költött.
Esztelen költekezése miatt gyorsan kiürült a kincstár; a hiányzó bevételeket a vagyonosok ellen indított koholt perekkel és tulajdonuk elkobzásával igyekezett pótolni,
39-ben az Alpokon átkelve hadjáratot vezetett Gallia északi vidékére. Suetonius szerint azonban kerülte az ellenséggel való összecsapást, ehelyett kagylókat szedetett katonáival a tengerparton.
Ennek ellenére is diadalmenetet szavaztatott meg magának, amelyet gúnyosan csak a kagylók felvonulásának neveztek.
Rómát a császár szeszélyei miatt megülte a félelem és a bizonytalanság. Az utolsó csepp az volt a pohárban, amikor
