Elsőként Majtényi László, az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet elnöke válaszolt. Szerinte amit a választás után azonnal el kell dönteni, hogy az új kormányzat mivel fog foglalkozni: „szakpolitikákat fognak megvalósítani”. Úgy véli: az új kormány fókuszában a szociálpolitikának kell állnia, illetve az adópolitikának, az oktatáspolitikának. A Fidesz is erre fogja ösztökélni az új kormányzatot, és meg is lesznek az eszközei, hogy a kormány menjen bele a szakpolitikába, aminek az a veszélye, hogy a költségvetést a Fidesz blokkolni fogja, a szakpolitikához viszont pénz kell. Van egy nagy másik feladat, „egy rendszerváltás programjának a meghirdetése”, amit Majtényi alkotmányos forradalomnak nevezett el. 

Elek István újságíró, publicista közölte: azt kell megcselekednie a többséget szerző ellenzéknek, amire felhatalmazást kapott a kampányban, vagyis amit meghirdetett. Az a kulcskérdés, hogy őszintén elmondja a rendszerváltozással kapcsolatos terveit, mert abból kell kiindulni, hogy az alkotmányos rend, a jogállam helyreállítása a feladat. Ugyanis szerinte legalább ’13 óta „alkotmányosan tiltott, kizárólagos hatalomra törekvés eredményeként fölépített önkényuralmi rendszerben élünk”, amelynek létrehozására nem volt joga, sem politikai, erkölcsi alapja a mostani hatalom birtokosainak”. Első lépésként deklarálni kell, hogy ez a folyamat illegitim, és mindazokat a paragrafusokat „hatálytalanítani kell”, amelyek révén kiépült 2010 óta a mostani rendszer.

Radó Péter oktatáspolitikai szakértő a Klubrádiónak elmondta, kormányváltás esetén nagyon fontos lenne a költségvetésen belül a korrupció „kiszárításával” felszabadítható pénzek prioritások szerinti átszervezése. Említette az egészség- és oktatásügy mellett a szociális védőháló megerősítését és az önkormányzatok finanszírozását is. Az oktatásügyben háromlépcsős folyamatot tart célravezetőnek. Elsőként a tankötelezettséget vissza kell állítani 18 éves korig, az állami iskolák működési színvonalát az egyházi iskolák szintjére kell állítani, valamint a kezdő tanárok fizetését megemelni. Radó Péter szerint új közoktatási törvényt kell alkotni, visszaadni az iskolák autonómiáját és megszüntetni a Kliket. Átfogó oktatási reform kidolgozását is szükségesnek tekinti, és úgy látja, az egész folyamat tíz évet venne igénybe.

Garay Klára, a Budapesti Városvédő Egyesület elnökségének tagja, a Városliget barátai Facebook-oldal szerkesztője leghamarabb a jogállamot állítaná vissza. Saját területére kitérve azt mondta: ha komolyan vesszük a saját alkotmányunkat, amely szerint mindenkinek joga van az egészséges élethez és környezethez, akkor visszaállítaná a környezetvédelem intézményrendszerét, hogy legyenek megfelelő jogszabályok, és legyen, aki betartassa őket. Mert anélkül mindenki bármit barkácsol, kiemelt beruházásként letarolja a fél országot. Visszaadná a nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházások becsületét, mert egy kiemelt stadion kiemelt környezeti károkat okoz, és már ott tartunk, hogy nem is csak stadionok épülnek környezeti hatástanulmány nélkül, hanem irodaházak is, magáncélra, amivel be lehet kerülni a száz leggazdagabb közé.

Kapronczay Stefánia, a TASZ elnöke azt mondta: az egyik legfontosabb dolga az lenne egy új kormánynak, hogy ne folytassa a gyűlölködést. Ez nem jogszabályi, de nagyon fontos kérdés, és nagyon sokat romlott a helyzet az elmúlt 12 évben. A kormány rendszeresen használja saját népszerűségének fokozására, hogy kipécéz bizonyos csoportokat, és ellenük szítja a gyűlöletet: volt kampány a menekültek ellen, tavaly év elején a roma emberek ellen, és most „nagyon intenzív kampány” indult az LMBTQ-emberek ellen. Ha egy hatalmon lévő erő arra játszik, hogy az országban élőket egymás ellen fordítsa, akkor nem tartja be azt az alapvető kötelességét, hogy elfogadja mindenki alapvető méltóságát. (Klubrádió)