Mi történthetett Suhajda Szilárddal 8700 méteren?
Dr. Kulja András, a népszerű orvos a TikTokon magyarázta el követőinek, hogy mi történhetett Suhajda Szilárddal. A szakember szerint 8000 méteren a szervezet minden egyes lélegzetvételért küzd, megpihenni pedig olyan, mintha egy viharos tengeren lennénk az éjszaka közepén.
Suhajda Szilárd - Forrás: Suhajda Szilárd Facebook oldala
„Az emberi szervezet a tengerszinthez közeli magassághoz alkalmazkodott, az itteni légnyomáshoz, az itteni oxigénsűrűséghez. Ahogyan egyre feljebb megyünk, csökken a levegő sűrűsége, és ezáltal csökken az egy légvétellel a tüdőnkbe és ezáltal a vérünkbe kerülő oxigénnek a mennyisége” – magyarázta a TikTokon dr. Kulja András orvos, akinek nem titkolt célja, hogy növelje a lakosság egészségértését. A szakemberhez számos követője fordult Suhajda Szilárd eltűnése miatt, mind azt akarták megtudni, hogy mi történik a rendkívüli magasságokban az emberi szervezettel.
Az orvos a TikTokon el is mondta követőinek, hogy mi vezethetett Suhajda Szilárd eltűnéséhez. dr. Kulja András szerint már 2000 méteres magasságban jelentkeznek a magaslati betegség első tünetei, ilyenkor pedig fejfájást, szédülést, hányingert tapasztalnak a hegymászók, mert a szervezetük az oxigénhiányos állapotot próbálja kompenzálni.
Gyorsabbá válik a szívverés, gyorsabban lélegzünk, és kitágulnak az ereink is. Az értágulat következménye, hogy a kapillárisokban megnő a nyomás, ennek következtében a falukon keresztül több folyadék lép ki, ez tüdővizenyőhöz, tüdőödémához vezet, ami azt jelenti, hogy tovább romlik a légzés hatékonysága. Az agyban pedig agyduzzanatot, agyödémát okoz. Az a probléma, hogy az agy egy zárt térben található, és ha tovább fokozódik az agyödéma, akkor az hozzá nyomódik a koponyacsonthoz, és létfontosságú részei kerülnek nyomás alá
– magyarázta a videóban a szakember, aki szerint abban az esetben, ha egy hegymászó 2000 méter közelében marad, akkor a szervezete még képes alkalmazkodni a rendkívüli körülményekhez, de a tünetek fokozódnak minél magasabbra mászik.
A 7000–8000 méteres magassá felett már halálzónáról beszélnek, mert a levegő sűrűsége csupán egyharmada a tengerszint közelinek. Az orvos szerint már azzal jelentős energiákat veszíthetünk ekkora magasságban, ha csak egy helyben állunk.
Sokan gondolják, hogy ilyenkor miért nem pihen meg egy hegymászó. Azért, mert ha ilyenkor megpihen, az olyan, mintha egy viharos tengeren az éjszaka közepén próbálna meg pihenni. Ilyenkor nem tudunk, mert küzdenünk kell a fennmaradáshoz. Ugyanígy küzd a szervezet minden légvételnél, minden pillanatban
– mondta a szakember, aki szerint a halálzónában még jobban felerősödnek az alacsonyabb magasságokban jelentkező problémák. „Hallucinációk, tévképzetek léphetnek fel, még a látását is elveszítheti a hegymászó” – tette hozzá a sebész.
A DOKTOR SZERINT ILYENKOR MÁR AKKOR SEM TUD RACIONÁLIS DÖNTÉST HOZNI A HEGYMÁSZÓ, HA ELŐZETESEN FELKÉSZÜLT EGY ILYEN HELYZETRE.
„Arról nem is beszélve, hogy –20 fok van ebben a magasságban, úgyhogy a fagyás is egy óriási veszély. Ezért ha egy hegymászó nem tud időben visszafordulni és leereszkedni, akkor valószínűleg már nem fog leereszkedni. Valószínűleg ez történt Szilárddal is” – mondta a szakértő.
„Biztos, hogy Szilárd már nem él”
„Biztos, hogy Szilárd nem él, nagyon sajnálom” – mondta Mikel serpa a Világgazdaságnak. Mikel annak a csapatnak volt tagja, amely mentőexpedíció keretében indult Suhajda Szilárd keresésére a Himalájában. A csapat május 26-án, péntek reggel indult el, de egy nappal később, szombat kora délután jelentették, hogy az expedíció sikertelen volt, és nem találták meg Suhajda Szilárdot.
Most érkeztünk meg Luklára a 2-es táborból. Mindent megtettünk, minden tőlünk telhetőt, de nem találtuk meg a holttestét
– mondta a Nepál északkeleti részén 2860 méter magasan található kisvárosból, Luklából. A serpa beszámolt arról is, hogy Suhajda Szilárd sátrára a 4-es táborban, körülbelül 7950 méteren találtak rá. A magyar hegymászó sátrában sisakot, kesztyűt és gyógyszereket is találtak, azokat lehozták a világ legmagasabb pontjának közeléből. (Index)
Forrás: hirado.hu - Nagyobb méretért kattintson a képre!
Klein Dávid: Egymásnak ellentmondó információk terjednek Suhajda Szilárdról
Klein Dávid, akit öt közös magashegyi expedíció emléke köt Suhajda Szilárdhoz, elmondta, nagyon sok különböző információt hallott már a történtekről, így nem tudta pontosan, mi történhetett korábbi társával. Szerinte önmagában az, hogy nagyon sok időt töltött oxigénpalack nélkül egy olyan területen, ami életveszélyes problémát jelenthetett.
Klein Dávid korábban pár napja is azt mondta, Suhajda Szilárd esélye a túlélésre elenyésző. Azt mondta, egyetlen dolog adhat bizakodásra okot, mégpedig az, hogy a fiziológiai elváltozások, bár nehezen visszafordíthatók, nagyon lassan játszódnak le a szervezetben.
Most azt nyilatkozta: „Mivel sokféle információról hallottam, nem tudom pontosan Szilárd halálának körülményeit. Egy biztos, olyan sokáig volt oxigénpalack nélkül a 8500 és 8700 méter közötti halálzónában, hogy agyi ödéma léphetett fel nála. Azt hallottam én is, hogy már szerdán vissza kellett volna fordulnia, mert a szervezetét annyira igénybe vette az oxigénhiányos állapot. Nem tudni, utolsó éjszakai pihenése során képes volt-e megfelelően »elkucorogni«. Az oxigénpalack nélküli magashegyi vállalkozás életveszély.”
Hogy mi történt, erről ellentmondó híreim vannak, tehát felelőtlenség lenne bármit állítanom
– nyilatkozta Klein Dávid a Ripostnak.
Hosszas keresés után végül csütörtök este érkezett a hír, miszerint egy másik expedíció tagjai megtalálták őt a Hillary-lépcsőnél, 8780 méteres magasságban, de nem tudtak segíteni rajta. Ezt követően felvették a kapcsolatot az alaptábori hátteret biztosító nepáli ügynökséggel, majd elindult egy helikopter, valamint három serpa Suhajda keresésére.
Klein Dávid szerint lehetséges, egykori mászótársa az ödémás állapotában rossz megoldást választott. Ugyanis a biztosítójával bizonyos pontokon a hegybe rögzített kötélen váltania kell a hegymászónak, miközben halad.
lőfordulhatott, hogy ezt a biztosítását rosszul helyezte be az új, állandóra rögzített kötélszakaszba, és emiatt kicsúszott vagy ödémás állapotában elnézte, elvétette a kapcsolódáscsere műveletét. Szemtanúktól értesültünk arról, olvashattuk is, hogy látták őt, amint a hegyi mászókötéltől lejjebb tűnt fel az alakja, és igencsak kimerültnek tűnt. Hogy ezt követően zuhant vagy csúszott le a 2. számú állomás felé, erről nem kaptam pontos információt. Valamennyi körülményt és információt összevetve, átgondolva, idehaza én a lecsúszásra következtetnék
– fogalmazott Klein. Majd azt is hozzátette: bizonyos, hogy a holttestét előbb vagy utóbb megtalálják a mentő- és kutatócsapatok.
A holtteste már végleg a hegyen marad
Nem találta meg Suhajda Szilárdot a mentőcsapat, így befejezték a keresését. A döntést az eltelt időre, az időjárási és terepviszonyokra hivatkozva hozták meg, mert szerintük már nem volt esély arra, hogy élve leljenek a hegymászóra.
Suhajda Szilárd legutóbb szerda délelőtt adott magáról életjelet műholdas telefonon, nagyjából 8700 méteres magasságból: akkor azt mondta, három-négy óra múlva elérheti a csúcsot.
Pünkösdvasárnapra egy helikopteres felderítést terveztek a hegyoldal fölött, de az RTL információi szerint az időjárás miatt a gép nem tudott fölszállni. Ezt Pintér László, az expedíció kommunikációs vezetője mondta. Aki az ATV Híradónak nyilatkozva arról is beszélt, hogy Suhajda Szilárd holttestének megtalálása esetén is a hegyen hagynák azt. (Index)
