A koronavírus-járvány halálgörbéjére sokkal nagyobb hatással van a páciensek kora, mint azt korábban gondolták. Ugyanakkor néhány társuló betegség könnyedén 20-30 százalékra növelheti a kórházba kerülés lehetőségét a harmincas, sőt akár a húszas korosztálynál is. Egyebek mellett ezekre derített fényt a The Economist által kifejlesztett kockázatértékelő alkalmazás.
A Babeș-Bolyai Tudományegyetem Magyar Biológiai és Ökológiai Intézete a közösségi médián üdvözli, hogy munkatársai egy jelentős nemzetközileg elismert tudományos szaklapban közöltek egy tanulmányt, amelyben empirikus kutatások eredményeivel cáfolták azt a bevett elméleti álláspontot, mi szerint a társas élőlények lassabban és később öregednének.
Mindenki számára elérhető, látványos térképeken mutatják be a leggyakoribb hazai özönnövények előfordulását a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) kutatói - tájékoztatta a felsőoktatási intézmény közkapcsolati igazgatósága szerdán az MTI-t.
Miközben a fél világ a koronavírus lecsengését várja, egymás után jelennek meg a vészjósló figyelmeztetések a közeljövőben érkező új világjárványokról. A mezőgazdaság – jó és rossz értelemben – vastagon benne van a problémában, miután végső soron a Covid is a környezetrombolás következménye. Mit lehet csinálni?
A koronavírus-világjárvány megfékezésére hozott korlátozások világszerte a károsanyag-kibocsátás csökkenését hozták, hosszú távon azonban a pandémiának „elég kicsi” vagy „kimutathatatlan” a hatása a klímaváltozásra egy új kutatás szerint.
Franciaország az 1960-as években nukleáris teszteket hajtott végre Gerbois Bleue fedőnéven a Szaharában, melyek során összesen négy atombombát robbantottak fel 14 hónap leforgása alatt Algériában.
A Pfizer-BioNTech és a Moderna oltóanyagában is használatos RNS alapú technológia segítségével hatásos vakcinát sikerült megalkotni a malária ellen, amely minden évben az egyik elsőszámú halálozási ok világszerte.
