Mindenki számára elérhető, látványos térképeken mutatják be a leggyakoribb hazai özönnövények előfordulását a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) kutatói - tájékoztatta a felsőoktatási intézmény közkapcsolati igazgatósága szerdán az MTI-t.
Miközben a fél világ a koronavírus lecsengését várja, egymás után jelennek meg a vészjósló figyelmeztetések a közeljövőben érkező új világjárványokról. A mezőgazdaság – jó és rossz értelemben – vastagon benne van a problémában, miután végső soron a Covid is a környezetrombolás következménye. Mit lehet csinálni?
A The Lancet nevű orvosi szaklapban publikált tanulmány szerint a kísérletek első és második fázisa során megfelelő hatékonyságot és biztonságosságot mutatott az indiai Bharat Biotech által fejlesztett Covaxin vakcina.
A koronavírus-világjárvány megfékezésére hozott korlátozások világszerte a károsanyag-kibocsátás csökkenését hozták, hosszú távon azonban a pandémiának „elég kicsi” vagy „kimutathatatlan” a hatása a klímaváltozásra egy új kutatás szerint.
Franciaország az 1960-as években nukleáris teszteket hajtott végre Gerbois Bleue fedőnéven a Szaharában, melyek során összesen négy atombombát robbantottak fel 14 hónap leforgása alatt Algériában.
A Pfizer-BioNTech és a Moderna oltóanyagában is használatos RNS alapú technológia segítségével hatásos vakcinát sikerült megalkotni a malária ellen, amely minden évben az egyik elsőszámú halálozási ok világszerte.
Az Egészségügyi Világszervezet két állatot is beazonosított, amellyel a vuhani húspiacon kereskedtek, és amelyek potenciálisan átadhatták az embereknek először a SARS-CoV-2 vírust – a gyanúsítottak a nyúl és a borznyest.
Csütörtökre virradó éjjel ráadásul ismét kitört a Szicília szigetén található vulkán. A legendás tűzhányó olyannyira erőteljes robbanást produkált, hogy azt még 1200 kilométerrel odébb, a Mátrában is érzékelni lehetett.
Végérvényesen átírta a történelmet, amikor csaknem 66 millió évvel ezelőtt a Földbe csapódott. A 14 km átmérőjű aszteroida, amely Mexikóban kivájta a Chicxulub-krátert, egy 170 kilométer átmérőjű és néhol csaknem 20 kilométer mély képződményt hagyott maga után. Jóllehet, ennél nagyobb becsapódásoknak is vannak nyomai másutt, az időbeli egybeesés miatt sok tudós már régóta úgy gondolja, hogy ez volt a dinoszauruszok kihalásának fő oka.
A koronavírus hét egymáshoz nagyon hasonló mutációja egymástól függetlenül jelent meg betegekben az Egyesült Államokban, ami nagyon aggasztó a kutatók szerint: könnyen lehet, hogy a vírus evolúciós fejlődésen megy keresztül, mely során ragályosabbá válik.
