Tudomány

Három éven át tartó nemzetközi kutatási projekt indul a tompalátást előidéző neurobiológiai folyamatok feltárására.

Karikó Katalin Széchenyi-díjas magyar kutatóbiológus, biokémikus, a szintetikus mRNS alapú vakcinák technológiájának szabadalmaztatója a Debrecen Díj a Molekuláris Orvostudományért idei díjazottja az elismerést kedden vette át a Debreceni Egyetem (DE) aulájában rendezett ünnepségen.

A SARS-CoV-2 vírus genomjának szekvenálása lehetővé tette a mutációk azonosítását és nyomon követését. Ez a csúcstechnológia az emberi genomhoz igazítva nagyon ígéretesnek tűnik, viszont sok befektetést igényel. De indokolt-e, hogy elsőbbséget kapjon, hogy kiemelten kezeljük?

Garry Nolan, a Stanford professzora sci-fi történeteken nőtt fel, most azonban egy olyan történettel rukkolt elő, melyet bizonyíték hiányában nehezen tudunk elhinni.

A csillagköd belsejében egy fiatal égitest tevékenykedik.

Létezik egy új technológia, ami az első vizsgálatok alapján jelentősen gyorsítja a radioaktív elemek bomlását.

A koronavírusnál is rosszabb járvány jöhet: "Fertőzőbb, halálosabb, vagy mindkettő"

Továbbra sem hagyott alább a Kanári-szigeteki vulkán lávafolyama, amelyről most újabb részleteket hoztak nyilvánosságra a tudósok.

Az időkristályok úgy hangzanak, mintha egy videójáték-karakter által összegyűjtött kincsekről lenne szó, a valóságban azonban a kvantumkomputerek egyik kulcsfontosságú komponenseiről beszélhetünk.

Ha hihetünk a neves szakembereknek, akkor a napjaink a Földön bizony meg lehetnek számlálva.

A 18 nyertes, köztük a két magyar győztes kihirdetésével zárult a Roszatom nemzetközi kvízjátéka, amelyet a tudomány világnapja alkalmából november 10-én online rendeztek meg. Az atomenergia iránti figyelem felkeltését célzó vetélkedőn 70 országból több mint 11 ezren vettek részt. 

Kérdések és válaszok a szupervírusról. 

A közel 25 éves írásban a geopolitikai feszültségtől a klímaválságon át a világjárványig több olyan probléma is szerepel, melyekkel már most szembe kell néznünk.

Az eddig véltnél évtizedekkel korábban, már a 20. század elején melegedni kezdett a Jeges-tenger egy kutatás szerint. A melegedést az Atlanti-óceánból a törékeny sarkvidéki ökoszisztémába befolyó melegebb víz okozta.

A többek között a NASA vezető kutatója által jegyzett tanulmány egy egészen újszerű megoldást javasol arra, hogyan lehetne mesterséges mágneses teret létrehozni a bolygó körül.

Egyes csillagok körül különleges összetételű bolygók keringhettek, a Naprendszerből ismerttől jelentősen eltérő tulajdonságokkal.

A Föld első kontinensei a korábban véltnél 700 millió évvel korábban emelkedtek ki az óceánból - állapították meg ősi kőzetek vizsgálatával.