Kimondani veszélyes. Bokros Lajoson és Ungváry Rudolfon kívül hazai közszerepló –- tudomásom szerint – nem is merte megspendírozni.
Máshol se nagyon.

Helyette, főként a hivatásos, legfőképpen liberális társadalombölcselők minden fajta saját gyártmányú (ez fontos!) cimkékkel látják el Orbán államrendszerét: hibrid, vezérdemokrácia (ez eleve értelmetlen önellentmondás), irámyított demokrácia és így tovább. Vagy, mint ungváry helyesn mutat rá, egy-egy jellemző kiragadásával definiálják: maffiaállam.
A nagyon bátrak autoriternek nevezik.
E bölcselők, Kis Jánossal az élen pont annyira vakok és süketek, mint volt az európai értelmiség a Nagy Háború előtt, amikor Heinrich Mann és Jean Jaurés kivételével jószerivel mindenki bedőlt a nacionalista propagandának, mint az ólajtó.
Az európai vezetők pedig pont annyira, mint amennyire az európai politikai elit 1938-ig bedőlt Hitlernek.

A következmények mindkét esetben szörnyűségesek (voltak).

A hazai "profik" a félrevezető definícióikkal és jóslataikkal súlyos károkat okoznak, de a külföldi elemzők körében se jobb a helyzet!

Fukuyama állandó tévedéseit most hagyjuk figyelmen kívül! Ez az ember annyiban hasznos, hogy, ha kifejti a véleményét a bekövetkezendőről, akkor biztosak lehetünk benne, hogy az ellenkezője fog történni.
Ilyen értelemben megbízható időjós.

Vannak legalább ennyire felkapott – és emiatt életveszélyes – elemzők is, az öregedő Habermas és társai).
Legújabban Jan Werner Müller elemzését olvastam a Hírklikkben.
A Princetoni Egyetem oktatója szerint problémás fasizmusról beszélni, legföljebb jobboldali polulizmusról lehet.

Az a baj, hogy ezeknek az amerikai vagy amerikanizált íróasztali elmélkedőknek az Európáról való ismeretei olyan felszínesek, olyan távol esnek a valóságtól, mint Makó Jeruzsálemtől.
Müller speciel (jelenleg Amerikában élő) német. De a nyugat-európai polgár, lett légyen politológus, vagy politikus, Kelet-Európáról nem tud lényegileg semmit. A történetéről, mindennapjairól alulnézetben.
Az angolszász világban – például Ausztráliában –, ahol a hűtlen kezelés csúcsa egy hatszáz dolláros, az állami büdzsé terhére megvásárolt repülőjegy magáncélra, és ezen az egész ország háborog – teljes joggal – hónapokig, a delikvens, egy miniszter pedig visszafizeti és lemond, el sem tudják képzelni azt az állapotot, ahol ezermilliárdokat tesznek zsebre törvényi felhatalmazással, földbirtokokat, kastélyokat, erőműveket íratnak a nevükre, természeti kincseket – egész tavakat –, értékes műemlék épületeket einstandolnak vissza nem térítendő állami támogatással és uniós forrásokkal, esetleg szintén soha vissza nem térítendő bankhitelekkel látszólag megfizetve a pro forma vételárat, enyves kézzel múzeumokat fosztogatnak, és a többi. Az ilyesmi ott hiányzik a fogalomtárból.)

A baj az, hogy a hazai elmélkedők is félreértik a rendszer lényegét!
Mert bár kétségtelen, hogy a fasizmus az eredeti formájában nem állítható helyre, de a mai rendszer, egy modern fasizmus, híven visszatükrözi annak legfontosabb jellemzőit.

Mik ezek?

• A vezérelv: a mindenható Vezérrel az élén működő államapparátus.
• A Vezér önmisztifikálása: tévedhetetlen, fáradhatatlan, helyettesíthetetlen nemzetvezető.
• Az akarat által hajlítható valóság – Hitler és Orbán kedvenc álma.
• A demokratikus állami és önkormányzati intézményrendszer lényegi, majd (ha kiléptünk az Unióból) formális fölszámolása.
• A nyomozó- és vádhatóság, az igazságszolgáltatás, valamennyi állami döntéshozó és ellenőrző szerv a vezér akarata alá rendelve.
• Kizárólag hosszú távú, vagy ad hoc politikai érdekeknek alárendelt "törvényhozás".
• A társadalmi szervezetek betagozása, vagy kiiktatása, saját bázis-"társadalmi" szervezetek futtatása, későbbi felhasználásra (SA)
• Militarizmus és erőltetett haderőfejlesztés.
• A nálunk áthazudott eredetmítosz hangsúlyozása.
• Klasszikus történelemhamisítás: a gaz Nyugat és a hazai liberálisok elárultak, hátba támadtak minket. Egyedül vagyunk.
• Alig leplezett határrevíziós törekvések, állandó, és pénzügyi támogatással erősített izgatás a romániai, szlovákiai, ukrajnai magyar közösségek soraiban, a szudétanémetek, a Dániában élő német kisebbség felhasználásának mintájára.
• Folyamatos harc a győzelemig (Sieg Heil!), mindenki ellen. A kommunisták, a dekadens Nyugatés az azt irányító judeo-plutokrata zsidóság, mindenféle kisebbségek ellen.
• Csak a szóhasználat változott: a "dekadens" megfelelője: "hanyatló/áruló", a "judeo-plutokrata zsidóságé" az azt leképező Soros.
• A mindenfajta kisebbségek közt a nyílt helyett pilanatnyilag áthallásos antiszemitizmus létezik, viszont, à la Hitler, állandó uszítással egybekötött a "jogrendbe épített" represszív intézkedések léptek életbe a cigányok és a homoszexuálisok ellen.
• Megalomán, értelmetlen gigaberuházások.
• Felügyelet és totális irányítás az egyenszabott média fölött.
• A párt és a nagyburzsoázia összefonódása.
• Párt- és állami funkcionáriusok teljes büntetlensége.
• Az oktatás teljes átideologizálása, az ifjúság militarista nevelése.
• A munkavállalói jogok teljeskörű felszámolása.
• A nők társadalmi helyzetének a férfiaké alá rendelése. Nők szüljetek, főzzetek, takarítsatok! Ez a feladatotok! Főként: szüljetek!
• Orbán az általa bevezetett családtámogatási rendszert egy az egyben Hitlertől vette át.
• A népszavazás intézményének felszámolását és helyette a "nemzeti konzultáció" bevezetését is. (Hitler birodalmában "népi konzultáció" volt a neve. Más különbség nincs.)
•  Fellazítási/gyarmatosítási kísérletek Szlovéniától Szlovákiáig,
• A fasizmus importja, együttműködés hasonló mozgalmakkal Olaszországtól Skandináviáig, a Benelux államoktól Farnciaországig.
• Fasiszta internacionálé létrehozása

Talán ennyi elég lesz, bár biztos kihagytam párat. (De a teljeskürű elemzés meghaladja e dolgozat kereteit.)

Akkor? Miről beszélünk?

A szokásos ellenvetés pedig, hogy itt mégis vannak ellenzéki pártok, ellenzéki, független sajtó, nem helytáló!

Látszatparlament működik, lényegileg egypártrendszerrel a törvényhozásban.
És tekintettel a választójogi rendszernek és maguknak a választásoknak korlátlan manipulálhatóságára, a belátható időn belül így is marad.
Az ál-többpártrendszer csak a fügefalevél, mellyel a totális uralmat takargatják. Mellesleg a Harmadik Birodalomban is üzemelt a Reichstag!

Az állandóan nyomorított, ritkított, földrajzilag beszorított, öncenzurával is korlátozott független média pedig addig lesz életben, amíg az Unió tagjai vagyunk.
Az ellenzéki pártokkal egyetemben.

Hitler is kilépett a Népszövetségből!