Jelen állás szerint június 30-áig tart a kamatstop, amely 330 ezer jelzáloghiteles háztartást védett az első félévben. Kivezetésével átlagosan ötödével ugranának meg a törlesztőrészletek, ha viszont fennmarad, idén akár 100 milliárd forintjába is kerülhet a bankoknak. Bonyolítja a helyzetet, hogy időközben a fix kamatozású hiteleket is fenyegeti a kamatkockázat: 133 ezer ilyen adósnak is kamatperiódust vált a hitele valamikor 2021 és 2023 közepe között. A kormány akár napokon belül dönthet a kamatstop sorsáról, többféle javaslatot fontolóra vehet. - írja a Portfolio

A portál megkérdezte az MNB-t, hogy is néznek ki a kamatstopban és a közeli átárazódásban érintett jelzáloghitelek számai, vagyis hány hitelszerződést érint potenciálisan és rövid távon az emelkedő kamatkörnyezetből származó kockázat. A legutóbbi adatok szerint 

• mintegy 359 ezer változó kamatozású (vagyis legfeljebb egyéves kamatperiódusú) jelzáloghitel árazódik át minimum egyszer minden évben (1596 milliárd forintos állomány), közülük az első féléves kamatstop 326 ezer szerződésre terjedt ki (1472 milliárdos állomány), 
• mintegy 133 ezer fix kamatozású (vagyis több mint egyéves kamatperiódusú) jelzáloghitel árazódik át 2021 közepe és 2023 közepe között (525 milliárdos állomány), ebből 58 ezer az említett időszak első, 75 ezer a második felében (206 milliárd és 319 milliárd forintos állomány), a fix kamatozású jelzáloghitelek közül az első féléves kamatstop mindösszesen 3,8 ezer szerződésre terjedt ki (24 milliárdos állomány - a kamatstop az éven túl kamatfixált piaci jelzáloghitelekre nem, csak az éven túl kamatfixált, államilag támogatott jelzáloghitelekre vonatkozik.)

Elmondható tehát, hogy e kritikus kétéves időszak alatt összesen mintegy 492 ezer jelzáloghitelszerződés vált kamatperiódust, közülük 330 ezerre terjed ki a meglévő kamatstop. Vannak azonban olyan hitelek is a fix kamatozásúak között, amelyeknél nem nő, hanem még csökken is a kamat.

Az átárazódás nem ugyanúgy működik a két kategóriában. A jellemzően 3, 6 vagy 12 hónapos kamatperiódusú változó kamatozású jelzáloghiteleknél a törlesztőrészlet a kamatfordulónap után az előző hónap utolsó munkanapja előtt két nappal érvényes (vagyis viszonylag friss) BUBOR-t követi. Ahogy alábbi ábránkon látható, az egy évvel ezelőtti 1,1-1,3 százalékról mára 7,1-7,8 százalékra emelkedett a mérvadó BUBOR. A kamatstop értelemében az érintettek azonban ehhez képest csak a tavaly októberi 2,0-2,4 százalékos BUBOR-nak megfelelő törlesztőrészletet fizetik, vagyis A PIACI KAMATLÁBAKBÓL FAKADÓ KAMATEMELKEDÉS EGYHATODÁT FIZETIK CSAK MEG JELENLEG A VÁLTOZÓ KAMATOZÁSÚ HITELLEL RENDELKEZŐ ADÓSOK.

„Megvédésük” ellen pedig rengeteg érv szól:

1. nagy részük már a 2015-ös devizahiteles elszámolásnak és forintosításnak is a kedveményezettje volt (ezt követően jogszabályilag korlátozott kamatfelárral törlesztettek tovább),
2. a nem devizahitelt felvevők többsége már a 2015-ben életbe lépett adósságfékszabályok szerint, vagyis alacsonyabb kockázat mellett adósodott el,
3. a fix kamatozású hitelfelvevőkkel szemben kevésbé felelős döntést hoztak, a kamatstop tehát indokolatlan előnybe hozza őket,
4. a csökkenő kamatkörnyezetben leginkább ők élvezték a csökkenő törlesztőrészlet előnyeit is,
5. a lakossági jövedelmek széleskörű emelkedése őket sem kerülte el.

További részletek a Portfolio cikkében >>