LMP: kössék a mindenkori bérminimumhoz a pedagógusok fizetését!

Csárdi Antal (LMP) értékelése szerint a kormánypárti képviselők megszegték képviselői esküjüket, és teljes lelki nyugalommal rombolják le Magyarország jövőbeni sikereinek tartóoszlopát, az oktatást. Magas színvonalú oktatás a megbecsült és megfizetett pedagógusok munkájának eredményeként jöhet létre - mondta.

Szerinte soha nem volt az EU feladata a közoktatás finanszírozása, az a mindenkori kormány felelőssége. Hazugságnak minősítette azt a kormányzati állítást, hogy nincs fedezet a pedagógusok bérrendezésére, mondván, ha a kormány akarja, jut mindenre: sportnapilapra, miniszteri fizetésekre, cégvásárlásra is. Mindegyik mögött áll egy ner-hez közelálló személy, az ő gátlástalan kiszolgálásuk miatt csúszik a pedagógusok béremelése - hangoztatta Csárdi Antal. Sürgette, hogy kössék a mindenkori bérminimumhoz a tanárok fizetését.

Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára szerint vannak kormányok, amelyeknek pedagógusbér-emelést, és vannak olyanok, amelyeknek pedagógusbér-csökkentést sikerült végrehajtaniuk. Hozzátette: a jobboldali kormány az, amely 2010 után 50 százalékkal megemelte a pedagógusok bérét.

A baloldal ezzel szemben egy válsághelyzetben elvett egyhavi fizetést a pedagógusoktól, emellett 15 ezer pedagógust az utcára tett és 300 iskolai telephelyet bezárt - sorolta. Elmondta, a mostani kormány a válságban is a pedagógusok béremelése mellett döntött, idén, jövőre és az azt követő évben is 10-10-10 százalékkal emelik a tanárok bérét.

A baloldal mindenféle mondvacsinált okokat terjeszt be az EU-nak, hogy Magyarország ne jusson hozzá azokhoz a forrásokhoz, amelyeket a kormány a pedagógusbérekre fordítana - rótta fel az államtitkár.

Mi Hazánk: minél előbb rendezni kell a pedagógusok bérét

Dúró Dóra (Mi Hazánk) is az oktatás helyzetét értékelte, úgy fogalmazott: a Holdról is látszik, mennyire alacsony a pedagógusok fizetése. A kormány nem érzékeli a probléma mértékét, nem öt év múlva, hanem minél előbb rendezni kell a pedagógusok bérét - tette hozzá.

Szerinte óriási, mélyreható változásokat kellene elindítani az oktatásban, ám a kormány ölbe tett kézzel várja, hogy megjöjjenek az uniós források. Könnyű Brüsszelre mutogatni, de a bűnbakképzéstől nem fognak megoldódni az oktatás problémái, ahogy attól sem, ha megvonják a pedagógusok sztrájkjogát, vagy kirúgják a jogosan tiltakozó tanárokat - jelentette ki.

A rezsicsökkentést annyira sikerült megvédeni, hogy most már azt sem tudják elmondani, hogy egyesek melegedőnek használják az iskolát - fogalmazott. Hozzátette: bezzeg a kormány nemzeti konzultációra milliárdokat tud elkölteni, hogy irányított kérdéseket tegyen fel, miközben recseg-ropog több állami ágazat is.

Rétvári Bence államtitkár válaszában azt mondta, lesz költségvetési forrás a pedagógusok béremelésére, de nem lenne rossz, ha a mellé egy másik, uniós forrásból származó forintot is oda tudnának tenni. Hozzátette: a jövő évi költségvetésben az oktatásra 86 milliárd forint többlet szerepel, amelynek a jelentős részéből béremelések lesznek.

A nemzeti konzultációval összefüggésben azt mondta, mindenki arról beszél, hogyan emelkedik az energia ára, az embereket ez érdekli, a kormánynak ezzel kell foglalkozni. Sokakat az is érdekel, mi lesz a jövő iskolájával - mondta, úgy folytatva, hogy ezért az elmúlt évek nem az iskolák bezárásáról, hanem felújításáról szóltak, illetve az okostankönyvek fejlesztéséről.

Párbeszéd: minél hamarabb csatlakozni kellene az eurózónához

Mellár Tamás (Párbeszéd) bírálta a miniszterelnök azon kijelentését, miszerint a forintárfolyam akkor romlik, amikor az euró gyengül a dollárhoz képest. A forint dollárral és euróval szembeni árfolyama 2010 óta töretlenül gyengül; a térség valutáinak árfolyama is többé-kevésbé stabil volt az elmúlt években - mondta.

Értékelése szerint a forintárfolyam "mélyrepülésének" oka a magyar gazdaság alacsony termelékenysége és gyenge nemzetközi versenyképessége, illetve a krónikusan túlfűtött magyar gazdaság, hiszen az ország a megnövekedett importot nem tudta exporttal ellentételezni. A harmadik okként azt említette, hogy most nem érkeznek rendszeresen az uniós források, amelyek korábban "megtámasztották" a forintot. Javasolta, hogy a kormány jelentse be: Magyarország minél hamarabb csatlakozni szeretne az eurózónához.

Tállai András, a Pénzügyminisztérium parlamenti államtitkára egészen más, szerinte sokkal egyszerűbb okokkal magyarázta a jelenlegi gazdasági folyamatokat. Egyik okként a szomszédban zajló háborút említette, majd az agresszorra kivetett uniós szankciókat, amely miatt energiaválság lett. A háborút és a szankciókat támogatta a baloldal - jegyezte meg.

Az államtitkár szerint a magyar kormány mindent megtesz annak érdekében, hogy megegyezzen Brüsszellel azoknak az uniós forrásoknak a lehívásáról, amelyek járnak Magyarországnak. Szerinte ugyanakkor az Európai Parlamentben dolgozó magyar képviselők mindent megtesznek annak érdekében, hogy ezeket a forrásokat ne kapja meg az ország. (MTI)