DK: romokban hever a közoktatás

Barkóczi Balázs (DK) szerint a kormány az elmúlt 12 évben lepusztította, "népbutítássá alakította" a közoktatást. Romokban hever a közoktatás, korszerűtlen a tanagyag, a tanárok és a diákok leterheltek, nincs tanszabadság - értékelt. Szerinte 16 ezer pedagógus hiányzik a rendszerből, a tanárok fizetése pedig szégyenteljesen alacsony.

Úgy vélte: a kormány állításával ellentétben nem az Európai Uniónak kellene gondoskodnia a tanárok fizetéséről.

Rétvári Bence, a belügyi tárca államtitkára azt válaszolta: a kormány célja, hogy minden idők legmagasabb pedagógus béremelését valósítsa meg magyar és uniós források bevonásával. Szerinte azonban a baloldal ezt az Európai Unióban és itthon is akadályozza, sőt a DK büszke is arra hogy nem szavazza meg az Országgyűlésben azokat a törvénymódosításokat, amelyek azt célozzák, hogy Magyarország megkapja a neki járó uniós forrásokat.

Azzal vádolta a baloldalt, hogy rátelepszik a pedagógusok jószándékú tüntetéseire. Hozzátette: a kormány egyetért a tanárok béremelésre vonatkozó követeléseivel, célja, hogy a pedagógusok nagyobb anyagi megbecsültséget kapjanak.

KDNP: fontos a nemzeti konzultáció

Harrach Péter (KDNP) a "brüsszeli szankciókról" szóló nemzeti konzultáció fontosságát hangsúlyozta. Szerinte a konzultációra azért van szükség, hogy a kormány nagy társadalmi támogatottsággal tudja képviselni a válaszokban megfogalmazott véleményt. Úgy vélte: Magyarországnak "keskeny ösvényen" kell haladnia az Oroszországot érintő uniós szankciókkal kapcsolatban, hiszen az EU tagja, ugyanakkor a nemzeti érdeket is képviselnie kell.

Hangsúlyozta: Magyarország az olaj és a gáz esetében kivételt harcolt ki a szankciók alól és reményeik szerint az atomenergiára is ehhez hasonló mentességet kaphat.

Értékelése szerint a szankció hatékony eszköz lehet, ha jól célzott, de a Brüsszeli szankciók az EU-nak ártanak, magas energiaárakat, inflációt és gazdasági válságot okoznak.

Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára azt mondta: a baloldali pártok nyilatkozataiban, kampányában tetten érhető a külföldről kapott "dollárkupac", hiszen fegyvereket és katonákat küldtek volna a hadszíntérre, szankciókat és globális minimáladót követeltek, kampányoltak azért, hogy Magyarország ne jusson hozzá a neki járó uniós forrásokhoz. "Mindent követeltek, ami szem, száj és a nagyhatalmak ingere", de a Magyarországnak nem érdeke - fogalmazott.

Hangsúlyozta: a szankciók az Európai Bizottság állításával ellentétében nem működnek, Európát azonban recesszióba taszítják. Arra figyelmezett: a tervezett kilencedik uniós szankciós csomag nukleáris energiát célzó része nemcsak a paksi bővítést, hanem a jelenlegi blokkok működését is érintené, ezért Magyarország mentességet akar elérni.

Szerinte a magyar és az európai emberek megélhetése a tét, ezért mindenkit arra bíztatott, hogy vegyen részt a nemzeti konzultációban.

Fidesz: a válság ellenszere a gazdasági növekedés

Dunai Mónika (Fidesz) mielőbbi tűzszünetet és béketárgyalásokat szorgalmazott az orosz-ukrán háborúban, mert szerinte minél később lesz béke, annál nagyobb lesz a béke ára. Úgy vélte: Brüsszel szankciós politikája az energiaárakat az egekbe lökte, és magas inflációt eredményezett, a magyar kormány azonban azon dolgozik, hogy ettől megvédje a családokat.

A kormány mindent megtesz az elhibázott szankciók inflációs hatásainak mérséklésére, a munkahelyek megőrzése és a recesszió elkerülése érdekében, megvédi a rezsicsökkentést, árstopokat és kamatstopot vezetett be - hangsúlyozta.

Kiemelte: a válság ellenszere a gazdasági növekedés, ezért ösztönözni kell a beruházásokat, és meg kell őrizni a teljes foglalkoztatottságot. Arra kérte a baloldalt, hogy ne akadályozza az eddig politikai okokból visszatartott uniós pénzek Magyarországra jutását, hiszen azokat fontos célokra, munkabérekre és inflációellenes intézkedésekre akarja fordítani a kormány.

Tállai András, a Pénzügyminisztérium államtitkára felidézte: 2010 előtt a baloldal úgy kezelte a válságot, hogy adót emelt, elvette a 13. havi nyugdíjat, megszüntette a családi adókedvezményt, aminek következtében jelentősen nőtt munkanélküliség és csökkent a versenyképesség is. A nemzeti kormány ezzel szemben más utat választott, a családok védelmét helyezte középpontba - hangsúlyozta.

A válság ellen a legbiztosabb módszer a gazdasági növekedés megtartása - erősítette meg, hozzátéve, hogy a kormány célja 2023-ban is ez.

Jobbik: segíteni kell a kis posták nyitva tartását

Dudás Róbert (Jobbik) a posták bezárásáról azt mondta: mindenki a megoldást keresi, kivéve a magyar kormányt.

Emlékeztetett: már két javaslattal is élt a kis posták megtartása érdekében, ám a kormányoldal mindkettőt lesöpörte. Azt is, hogy a posta köteles legyen hivatalt üzemeltetni minden 500 főnél nagyobb településen, de azt is, hogy a Szerencsejáték Zrt. nyújtson támogatást a postáknak.

Felszólalásában az ellenzéki képviselő egy harmadik javaslattal is élt: az önkormányzatok számos helyen vennék át a posták üzemeltetését, ennek költségeit azonban csak kevesen tudják átvállalni. Ha a magyar állam nem tudja támogatni a veszteséges állami postát, az önkormányzatokat kötelessége támogatni - jelentette ki.

Fónagy János gazdaságfejlesztéssel kapcsolatos parlamenti ügyekért felelős államtitkár kijelentette: másban látják a magyar postával kapcsolatos teendőket. A posta előtt szerinte két fő feladat van: a korszerűsítés, valamint egy háborús infláció okozta helyzet miatti jelentős energiaáremelkedés.

A Magyar Posta a kezdetekkor nem egy önálló rendszer volt, hanem a Kárpát-medencére kiterjedő hálózat csonka töredéke - elevenítette fel. A kis posták bezárásáról szólva azt mondta: jelenleg csaknem 1250 településen működik mobilposta, nagy részük beváltotta a hozzá fűzött reményeket, ahogy a postapartneri kapcsolatok is.

Mintegy 20 milliárd forintnyi energiatöbbletköltséget kell kezelni - ismertette az államtitkár. Amíg nem látható a háborús infláció mérséklődése és az energiaárrobbanás következménye, tavaszig 366 posta működését szüneteltetni kell. Ha azonban az önkormányzatok átvállalják a költségek felét, lehetőség lesz ezek üzemeltetésére - közölte.

Momentum: szemfényvesztés a "Fidesz-csoda"

Lőcsei Lajos (Momentum) szerint a kormányoldal próbálja elhitetni a családokkal, hogy amit tizenkét év alatt elértek, az a "Fidesz-csoda", hogy "kánaánt" teremtettek. Valóban vannak pozitív intézkedések, például a családtámogatási rendszer egyes elemei - ismerte el -, ugyanakkor szemfényvesztésnek nevezte azt állítani, hogy egy család tizenkét év alatt egyről a kettőre tudott lépni.

Arról már nem beszélnek, hogy történelmi lehetőségek álltak a kezükben; nem említik, hogy meg volt a lehetőség arra, hogy a családok akár háromra, négyre juthassanak - értékelt.

Szerinte a kabinet felélte a magyarok jövőjét, amikor többet költött focira, mint oktatásra. Azt mondta: a kormány nem nemzeti, de nem is keresztény. Jelenleg ugyanis családok ezrei gondolkodnak az ünnepek előtt, hogy fűtsenek vagy egyenek, mert mindkettőre nem telik a rossz gazdaságpolitika, a "Fidesz-felár" miatt - fogalmazott.

Rétvári Bence, a Belügyminisztérium államtitkára azt válaszolta: az elmúlt évtizedben a nélkülözők száma Magyarországon csökkent a negyedik legnagyobb mértékben az unióban.

Ennek oka, hogy a kormány munkára, adócsökkentésre és beruházásra épülő politikát hirdetett a korábbi, segélyezésen alapuló politika helyett. Sorolta a családpolitikai intézkedéseket, a többi között a szociális támogatások megháromszorozását említette.

Nincs olyan ország Európában, amely az átlagbérhez képest nagyobb arányú rezsitámogatást nyújt, mint Magyarország - folytatta, és rámutatott: jelenleg minden országban a rezsiszámlák kifizetése a legnehezebb feladat jelenleg. Emlékeztetett, hogy az ellenzék korábban szemfényvesztésnek minősítette a rezsicsökkentést.

Azt is felrótta a politikusnak, hogy párttársai még szigorúbb szankciókat követeltek, valamint fegyverfelajánlást Ukrajna számára. Pedig a háborúnak az vethet véget, ha kevesebb fegyver ropog és kevesebb szankció lesz. A háború és a szankciók miatt ugyanis ma minden európai szegényebb, mint egy éve - jelentette ki az államtitkár.

MSZP: az egészségügy összeomlott

Gurmai Zita (MSZP) a magyar közoktatás napján a többi között arról beszélt, hogy válságban van a jelenlegi oktatási rendszer. Azonnal emelni kell a pedagógusok bérét, az alaptantervet hatályon kívül kell helyezni, nagyobb szakmai önállóságot kell biztosítani a tanároknak, és csökkenteni kell a bürokratikus terheket - sorolta a követeléseket.

Szerinte az egészségügy is összeomlott, ezt bizonyítja egy nemrég benyújtott törvényjavaslat. A szerint ugyanis a betegeket a hozzátartozók ápolhatják, ha nincs elég pénzük. Feltette a kérdést: mire szedik be az adókat és járulékokat?

Az ellenzéki képviselő azt mondta, elüldözték az orvosokat és ápolókat, az egészségügyre szánt pénzt pedig ellopták. Mindezek vesztesei a betegek és családtagjai lesznek, ennek pedig tragédiák sora lesz a következménye. Betegek sokaságát akarják kitenni a kórházak ápolási osztályáról - hangoztatta.

Rétvári Bence szerint a képviselő a "kamuvideós" Korózs Lajos babérjaira tör, amikor azt mondja: a magyar kórházakban az orvosok olyan döntéseket hoznak, hogy hazaküldenek ápolásra szoruló betegeket.

Ennél alaptalanabb vádaskodás a járvány alatt sem hangzott el, de az élet akkor is cáfolta őket, ahogy most is - hangsúlyozta.

Akinek orvosi ellátásra van szüksége, kórházban fog gyógyuli, akinek szociális gondoskodásra, az szociális intézményekben - jelentette ki az államtitkár.

Emlékeztetett, hogy a szocialista kormányok kórházakat zártak be. Szerinte ez a programjuk továbbra is megvan. Vizitdíjat, kórházi napidíjat vezettek be, és piacosították volna az egészségügyet - rótta fel. (MTI)