A városban a 2014-es önkormányzati választáson játszódott le az, ami a minap Hódmezővásárhelyen: Lengyelt független, de a teljes ellenzék által támogatott jelöltként a szavazatok közel kétharmadával választották a város első emberévé a sokkal esélyesebbnek tartott fideszes jelölttel szemben. Ám hiába a meggyőző támogatottság, a kezét gúzsba kötötte a képviselőtestületben kialakult kormánypárti többség.

Siófok nem „esztergomizálódott” – mondja a Balaton-parti város polgármestere, Lengyel Róbert, amikor arról kérdezem, hogy az ellenzék által támogatott, de független településvezetőként az elmúlt három és fél évben miképp boldogult a kormánypárti többségű helyi képviselő-testülettel. 2014-ben a korábban Siófok rendőrkapitányaként szolgáló Lengyel a kormány kemény kritikusaként biztosan nyert a sokkal esélyesebbnek tűnő fideszes Balázs Árpád, a várost 20 éve irányító polgármester ellen.

Mivel a 12 tagú képviselő-testületbe heten a Fidesz-KDNP színeiben jutottak be, tartani lehetett attól, hogy megismétlődik Esztergom esete – mint emlékezetes, 2010-es megválasztásától kezdve az ellenzéki polgármester, Tétényi Éva és a fideszes többségű testület konfliktusos viszonya nem egyszer sodorta veszélybe a város, az önkormányzati intézmények működését.

Márki-Zay Péter egy hónappal ezelőtt hasonló felállásban győzött Hódmezővásárhelyen – azóta visszatérő kérdés, hogy miképp bír majd a nyomasztó kormánypárti túlsúllyal a képviselő-testületben.

Lengyel szerint nem reménytelen Márki-Zay helyzete: a polgármester minden kérdésről elmondhatja a véleményét, harcolhat az igazáért – de el kell fogadnia, hogy ha a testület megköti magát, akkor nem az ő elképzelése érvényesül. Arra is fel kell készülnie, hogy fogást keresnek rajta a testület tagjai, minden hibáját kihasználják majd.

Viszont ők sem feszíthetik túl a húrt, mert – ahogy épp a vásárhelyi időközi választás is bizonyította – a korábban stabilan kormánypártinak mutatkozó szavazóknak is elege lesz egy idő után a Fidesz hatalmi praktikáiból.

A működőképesség ára

Lengyel Róbert szerint az elmúlt három és fél évben a siófoki testület munkáját sok feszültség terhelte, végül azonban mindig győzött a felek kompromisszumkészsége. A döntések 95 százaléka teljes egyetértésben született meg, ami főleg annak köszönhető, hogy az önkormányzati üléséken alapvetően politikamentes, szakmai kérdéseket vitatnak meg.

A legnagyobb „meccs” általában az éves költségvetés elfogadása körül zajlik, de az előzetes egyeztetések eredményeképp a polgármester előterjesztését a testület eddig rendre megszavazta, így minden évben időben megszületett a város költségvetése.

Az elmúlt időszakban a polgármester számos kérdésben nem tudta meggyőzni a képviselőket, így kénytelen volt lemondani szándékáról, noha ma is úgy gondolja, az ő javaslata inkább vált volna Siófok javára. Például minden évben 50 millió forintot szeretett volna a város kulturális központjára fordítani, így az elhanyagolt épület öt év alatt kívül-belül megújult volna. 2015-ben meg is szavazta a testület az 50 milliót, de a következő két évben már csak 30-30 milliót, idén pedig egy vasat sem.

A képviselők a város 9 milliárdos költségvetésében nem találtak forrást a központ felújítására. Lengyel viszont talált: lecsípett volna a város vagyongazdálkodásáért és programjaiért felelős Balaton-Parti Kft. évi 250 milliós önkormányzati támogatásából 20-30 milliót. Végül nem így lett.

Megszavazott viszont a testület 25 milliót a város két középiskoláját integráló képzési központ fűtéskorszerűsítésére – a polgármester ezzel sem értett egyet. Véleménye szerint ha az állam átvette az iskolák fenntartását, akkor legyen pénze a fűtés felújítására is. Van a városnak kilenc saját fenntartású óvodája és egy bölcsődéje, inkább azokra kell költenie, nem a KLIK alá tartozó iskolákra.

Az érvelés nem hatott, és ebben szerepe lehetett annak is, hogy a képzési központ vezetője a testület egyik fideszes képviselője.

Ugyancsak sok egyeztetés kellett a személyi kérdések eldöntéséhez. A már említett Balaton-Parti Kft-nél nehezen indokolható kifizetések történtek: hivatalba lépését követően a polgármester változást akart a cégvezetésben. Lengyel javaslatát a kormánypárti többség az első két évben leszavazta, aztán 2016-ban megszületett a konszenzus, új ügyvezetőt kapott a kft.

Természetesen ezúttal is a Fidesz hozott új vezetőt a cég élére, nem is álmodtam arról, hogy ez másképp legyen – jegyzi meg a polgármester. – A lényeg, hogy megtörtént a váltás, és az új vezetővel a cég pénzügyi eredményei lényegesen javultak.

A forrásszerzés feltételei

A siófoki testület a polgármester döntési jogkörét már az első ülésen alaposan korlátozta: pénzkifizetés dolgában csak a napi költségekről dönthet a város első embere. Lengyel úgy véli, ezt érdemes volna újragondolni, mivel a polgármester gúzsbakötése lassítja és drágítja a hivatal működését.

Sok helyen a polgármester százmilliók felett dönthet – ez például akkor hozhat pénzt, ha a város ingatlan vásárol. Ilyenkor ugyanis a polgármester megbízhat egy ingatlanos céget az ajánlattétellel, és ha az iroda tesz ajánlatot, olcsóbban tudja megszerezni az ingatlant, mintha az önkormányzat jelentkezne be érte – utóbbi esetben ugyanis az eladó mindig felveri az árat.

Arról is kérdeztem Lengyelt, hogy Siófokot – az ő ellenzékisége miatt – a beruházásokhoz nyújtott központi és uniós támogatások terén érte-e hátrány?

Csak olyan támogatásra pályáztunk, amiről előre megsúgták, hogy induljunk, mert megkapjuk – mondja. Ha nem szólnak előre, hogy azt a pénzt elnyerhetjük, akkor nem is érdemes rá pályázni. Ilyen ügyekre nem is invesztáltunk, hisz minek arra költeni, amire a kiírók szerint nincs esélyünk.

Amúgy a megyei közgyűlés által elbírált TOP-os pályázatokon a város 2,7 milliárd forintot nyert. Hogy ez sok vagy kevés? A szomszédos Ságvár ugyanennyit kapott. Csakhogy Siófokon 25 ezren élnek, ott pedig 1800-an. Igaz, Ságváron kormánypárti a polgármester.

A megválasztása óta eltelt három és fél év alatt Lengyel Róbert belátta azt is, hogy a rendszer csak akkor működik, ha az önkormányzati megrendeléseket a kormánypártiak által hozott cégek nyerhetik el, de erről nem kívánt többet vagy konkrétabbat mondani.

Sikeres bűnmegelőzés

A 2014-es választási kampányban Lengyel azt ígérte a siófokiaknak, hogy polgármesterként mindent megtesz majd a város közbiztonságának javításáért – ma úgy gondolja, az ígéret teljesült. Korábban a part menti sétálóutcát ellepték a részeg és bedrogozott bulituristák, és az itt pihenő turistákat is gyakran érte támadás – ez sok vendéget elriasztott Siófoktól.

A sétányt 2015-től őrök vigyázzák, a területet bekamerázták: 2017-re eltűntek a bulituristák. Korábban több száz bűncselekmény történt nyaranta a sétányon, az elmúlt években ez a szám lement száz alá, nem hiába áldoz a közbiztonságra évente 50-60 milliót a város. Ebben az ügyben Lengyel élvezte a képviselők támogatását, ám a polgármester sokszor kapott a kritikát a képviselőktől, hogy rendőrkapitányként nem tudott rendet tartani a városban.

Lenyeltem – legyint erre -, tudtam, hogy a lejáratás a céljuk. Elmondtam már sokszor, hogy amikor az enyingi klán százhúsz emberrel felvonulást tartott a sétányon, akkor a városban összesen hat rendőr volt.

Az akkori megyei rendőri vezetés – tán mert a város irányítói nem tettek meg ezért mindent – nem vezényelt nyaranta egyenruhásokat Siófokra. A mostani megyei vezetés megértette, hogy ez mennyire fontos, és minden segítséget megkaptunk.

Kudarc a politikaközeli bűnügyekben

Lengyel hivatalba lépése után az önkormányzati cégek gazdálkodását átvilágíttatta, s az általa felkért szakemberek bűncselekménygyanús gazdasági manővereket tártak fel, a polgármester tizenegy esetben büntető feljelentést tett.

A hulladékkezelésért felelős Siókom Kft. vezetőinek és dolgozóinak kilométer-elszámolása hibázott, a NAV el is marasztalta az érintetteteket; a cég volt vezetője és élettársa ellen pedig egy más ügyben jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés miatt emeltek vádat, az ügy bíróságon van már.

A vádirat szerint a Siókom milliókért vásárolt egy használhatatlan szoftvert, ráadásul havonta több százezer forintot fizettek a szoftvert eladó cégnek a nem használt rendszer karbantartásáért – az ügyletben közvetlenül is érintett volt a cég vezetője, hiszen az élettársa volt a szoftvert eladó cég tulajdonosa.

Nagy visszhangot váltott ki, mikor kiderült, hogy 150 siófoki háztartás hulladékát ingyen szállította el a Siókom: a szemetes VIP-listán rajta volt a város polgármestere és több képviselője, valamint számos helyi nobilitás. A kedvezményezettek utóbb kifizették a szemétszállítás számláját – de a cég vezetője ellen ebben az ügyben is vádat emeltek.

A többi feljelentés viszont eredménytelen volt, a vizsgálatokat a nyomozóhatóság bűncselekmény hiányában megszüntette. A nyomozói múlttal rendelkező Lengyel Róbert néhány ügyben érthetetlennek tartja a rendőrség és az ügyészség döntését.

A már említett vagyonkezelő, a Balaton-Parti Kft. a vezetői üléseit nem a saját irodaházában, hanem az egyik helyi szállodában tartotta, s ezért 400 ezer forint bérleti díjat fizetett – Lengyel szerint ez az egyik legnyilvánvalóbb ügy, pláne, hogy a kft felügyelőbizottságának vezetője – aki fideszes önkormányzati képviselő volt akkor és most is – a termet bérbe adó szállodát igazgatta abban az időben.

Azért állították le a nyomozást, mert úgy látták, hogy a 400 ezer forintos bérleti díj reális Siófokon – mondja Lengyel. – De ez cinikus érvelés, hisz nem a bérleti díj mértékét kifogásoltuk, hanem azt, hogy a cég fölöslegesen vette bérbe a szálloda termét.

A kft vezetése nem a jó gazda gondosságával irányította a céget. 400 ezer forint piti pénznek tűnik, de ez akkor is közpénzherdálás.

Ugyancsak nagy volt a visszhangja annak, hogy a város amerikai testvértelepülése 2011-ben meghívta az akkori siófoki polgármestert és feleségét négy napra, ám a delegáció létszáma idővel kilenc főre szaporodott, a kint tartózkodás pedig 10 naposra nyúlt. A küldöttségbe bekerült még a polgármester gyermeke, az alpolgármester és felesége, két önkormányzati képviselő és az egyikük fia, valamint egy városházi hivatalnok.

Mivel a plusz költséget a meghívó csak részben állta, az amerikai kirándulás 2,8 milliós költséget rótt Siófokra. Lengyel ebben az ügyben is feljelentést tett, de a rendőrség azzal szüntette meg a nyomozást, hogy nem történt károkozás, mivel Siófok testvérvárosi kapcsolatai eredményesen fejlődtek.

Ki kérte, hogy ezt minősítsék? – kérdezi Lengyel. – Volt egy ingyenes meghívás, mi meg kiadtunk milliókat, hogy jól szórakozzanak a város vezetői. Ez nem közpénzpazarlás?

Botrányszagú ügy volt az is, amikor a siófoki képviselőtestület az egyik önkormányzati lakásban jogosulatlanul lakó bérlőnek Lengyel tiltakozása ellenére 3,5 millió forint lelépési pénzt szavazott meg. Ezért a testület jobbikos képviselője feljelentést tett ismeretlen tettes ellen, de a nyomozóhatság ebben az ügyben is megszüntette a vizsgálatot.

Lengyel megjegyzi, hogy a várostól 3,5 milliót bezsebelő férfi a Fidesz embere, aki a 2014-es választás napján autójával folyamatosan szállította a voksolókat az egyik szavazókörbe. A polgármester állítja, hogy ha ő nyomozott volna, az elvérzett ügyek mindegyikében legalább vádemelés történt volna.

Összefogással verhető a Fidesz

Siófok a somogyi 4-es választókerület meghatározó települése: 2014-ben a körzetben a Fidesz-KDNP jelöltje, Witzmann Mihály a szavazatok 47 százalékával lett képviselő. Witzmannak most két erős kihívója is akad: a baloldal által támogatott ügyvéd, Magyar György, és Potocskáné Kőrösi Anita, Siófok jobbikos alpolgármestere.

A polgármester mindkettőjüket alkalmasnak tartja a képviselői munkára, ám egyikük mellett sem kampányol – viszont azt szeretné, ha a két jelölt és tábora kiegyezne, és az esélyesebb javára egyikük visszalépne. Négy éve a baloldal és a Jobbik jelöltje összesen 45 százalékot ért el – Lengyel szerint Hódmezővásárhely megmutatta, hogy összefogással verhető a Fidesz, és az az ellenzéki politikus, aki ezt nem érti meg, alkalmatlan a politikai pályára.

atlatszo.hu