h i r d e t é s

Nem ad elég tudást a tankönyv

Olvasási idő
4perc
Eddig olvastam
a- a+

Nem ad elég tudást a tankönyv

2016. május 26. - 13:18
0 komment

A kísérleti kötetek egy részét a szerényebb képességű tanulókhoz szabták, ez kevés lehet az érettségihez - írja a Magyar Nemzet Online.

A tanárok szerint a kísérleti irodalomtankönyvek nem tanítják meg a diákokat műveket értelmezni, pedig ez érettségi követelmény Fotó: Nagy Béla / Magyar Nemzet

Kétséges, mennyire lehet az állami kísérleti tankönyvekből jól felkészülni az érettségire – derül ki az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet lapunk által megismert, a 2014/2015-ös tanévre vonatkozó jelentéseiből. Ezekben a matematika-, a történelem- és a magyartankönyvekkel kapcsolatban is aggodalmakat fogalmaznak meg a pedagógusok – például a tankönyvek szövegének színvonala vagy a feladatok mélysége tekintetében.

Nem lesz könnyű dolguk azoknak a diákoknak, akik az állami kísérleti tankönyvekből szeretnének az érettségire felkészülni – ez a következtetés vonható le az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet (OFI) kísérleti tankönyvek hatását vizsgáló összefoglaló tanulmányából, illetve a szintén az intézet által jegyzett, kísérleti könyvekkel kapcsolatos jelentésekből. Az összefoglaló tanulmány szerint a megkérdezett pedagógusok a középiskolában az eredményesség egyetlen fokmérőjeként a sikeres érettségi vizsgát határozták meg, vagyis szerintük a tankönyvek és a diákok eredményessége is ezen áll vagy bukik. Márpedig a tanárok a tankönyvek egy részénél úgy látják, nem felelnek meg a kimeneteli követelményeknek, az eredményes tanításhoz a pedagógusoknak ki kell egészíteniük őket. Az emelt szintű érettségikkel kapcsolatban fokozottabban igaz ez a kritika – jegyezték meg.

A tanulmány rámutat arra is: megjelent a pedagógusok közt az a félelem, hogy bizonyos tárgyak esetében az érezhetően csökkentett tananyag és a gyakorló feladatokra fordított idő leszűkülése nem okoz-e majd gondot az érettségi vizsgákon. Igaz, azt a következtetést is levonták: nem elég csak a jó tankönyv az eredményességben, a tanári munka hozzáadott értéke a legfontosabb.

Az összefoglalás konkrétumokat is említ, ezek szerint a matematika-tankönyvekkel kapcsolatban számos pedagógus adott hangot annak a félelmének, hogy az érettségire való felkészítést nem támogatják kellőképpen a kiadványok, és hogy az alapvető matematikai ismeretek rendszerezett elsajátítását sem szolgálja megfelelően a tananyag struktúrája. A 9. osztályos matematikakönyvről egy tanár így nyilatkozott: „Nekem úgy tűnik, a szerényebb képességű tanulókhoz igazodik, amivel nem is volna gondom, ha megtalálhatók lennének benne a versenyekhez, illetve az emelt szintű érettségihez szükséges ismeretek, fogások is, és megfelelő gyakorlófeladatokat tartalmazna.” A 10. osztályos matematikakönyvről hasonló pedagógusi aggodalom fogalmazódik meg: „Nem látom biztosítottnak, hogy ez a tudásmennyiség, amit a diákok ezekkel a könyvekkel kapnak, elég lesz egy érettségihez.”

Félelmek a magyar nyelv és kommunikáció könyveivel kapcsolatban is megfogalmazódtak. A 9. osztályos könyvről szóló jelentés szerint „számos tanár fejezte ki aggodalmát a mostani 9. osztályosok majdani érettségijének és felvételijének sikerességével kapcsolatosan. Nem érzik biztosnak, hogy a kísérleti tankönyv megfelelően felkészíti őket ezekre a vizsgákra”. Olyan is akadt, aki az érettségire való felkészítés szempontját hiányolta a tanmenetből. A 10. osztályos magyar nyelvkönyvnél a feladatok hullámzó nehézségi fokát kritizálták, amely bár némelyeknek segítség a differenciált oktatásra, másoknak viszont probléma, „hiszen többször a feladatok mélysége még egy felelethez is kevés, nemhogy egy középszintű érettségihez”.

A 9. osztályos irodalomkönyv is hagy kívánnivalót maga után, ugyanis „a viszonylag egyszerű, alacsony színvonalú főszöveg, a közvetített információk korlátozott köre, a műelemzésekhez nyújtott direkt útmutatók hiánya miatt többen kétségesnek tartják, hogy a jelenlegi érettségi követelményeknek pusztán a könyv alapján jól meg tudnának felelni a diákok, illetve az emelt szinthez kevésnek tartják a pedagógusok”. Az OFI szerint a 10. osztályos könyv pedagógiai felépítését alapjában pozitívan fogadták a tanárok, de az már kérdéses a számukra, hogy ez mennyire van a összhangban az érettségi követelményeivel.

A történelemkönyvekkel sem elégedettek. „Legtöbben úgy vélik, hogy a tartalmi hiányosságok miatt a tankönyv nem alkalmas sem arra, hogy az emelt szintű érettségire felkészüljenek belőle, sem pedig, hogy bármilyen történelem versenyen eredményeket érjenek el a diákok” – olvasható a 9. osztályos történelemkönyvről az OFI értékelésében. Emiatt a könyv leginkább a szakközépiskolában tanítók és a középszintű érettségire felkészítő tanárok körében népszerű. A 10. osztályos könyvvel kapcsolatban pedig az a kritika merült fel: a benne szereplő ismeretanyag nincs összhangban az érettségi követelményekkel. Az utóbbi kiadványról egyébként a múlt szombaton részletes kritikai elemzést jelentetett meg a Történelemtanárok Egylete. Ebben amellett, hogy megállapították, a kiadvány még mindig tele van hibával, azt a következtetést vonták le, hogy az emelt szintű érettségire való felkészülést nem segíti, és a középszintű érettségire tanuláskor is tanári segítség kell, mert a könyvből „nehézkes” önállóan tanulni.

Magyartanárok: Borzalmas és botrányos

A középiskolai irodalomkönyvek koncepciója jó, törekszik gyermekközeli lenni, ám a megvalósulása borzalmas és botrányos – nyilatkozta Arató László, a Magyartanárok Egyesületének elnöke a Magyar Nemzet megkeresésére. Elmondása szerint az érettségire azért nehéz a 9–11. osztályos könyvekből felkészülni, mert ismeretlen műveket kell értelmezni, ám ezek a tankönyvek nem tanítanak értelmezni, ezekben a kompetenciafejlesztés háttérbe szorul. Az OFI által kifejlesztett magyarkönyvekkel kapcsolatban egyébként szombaton tart majd nyilvános konferenciát a Magyartanárok Egyesülete az ELTE Bölcsészettudományi Kar Magyar Irodalom- és Kultúratudományi Intézetével és a Magyar Irodalomtörténeti Társaság tanári tagozatával közösen.

 

mno.hu