"Nem megszüntetni jöttem a Törvényt, hanem beteljesíteni" (Mt 5,17).
Az Úr tizenegyedik Parancsolata!
Beszélünk, írunk, gondolunk ezt-azt, amit nem, vagy csak részben értünk. Ilyen a szolidaritás, az emberi méltóság, a demokrácia, amit azért is emlegetni kell, mert állítólag ritkán fordul elő.. Az emberi jogok közkedvelt kifejezések, kiemelkedően a hazai „káderpártok” körében, keressük a valóságban is a létezésüket! Nem sok eredménnyel, legfeljebb nyomaiban felfedezik ezeket az „értékeket”, azt is hivatalból, kötelességszerűen, esetleg rossz szokásból!
„A Sínai-hegyen Istentől adott parancsok a valláserkölcsi élet örök érvényű alaptörvényei (Kiv 20). Jézus azt mondta: "Nem megszüntetni jöttem a Törvényt, hanem beteljesíteni" (Mt 5,17).
Ebben az olvasatban az van, mintha korábban létezett volna az emberi világban a Törvény, éppen most kell, kellene beteljesíteni, mert valami nem jól van, vagy jó volt, csak elrontottuk! Lehet, hogy még nem késő?ű
Ne csak beszéljünk a tízparancsolatról, annak erkölcsi imperatívuszáról, hanem vessük egybe a realitásokkal! Mert ebből látszik, mennyi a tenni való a Törvény körül.
Uradat, Istenedet imádd,
és csak neki szolgálj!
„Istent felismerve, első kötelességünk, a benne való hit, a neki kijáró imádás! Hódolat és dicsőítés, uralma kizárólagosságának elismerése”. (Idézet bezárva: eddig a hivatkozás szerinti értelmezése a Törvénynek):
A vallási türelem, más „Istenek” szolgálata, amit egyébként, elsőként Európában a Tordai Országgyűlés fogadott el, már elveti a „kizárólagosságot”!
Isten nevét hiába ne vedd!
„Mint hogy az ember gondolkodása és kimondott szava között szoros kapcsolat van, e hódolathoz hozzá tartozik Isten nevének (és általában az isteni dolgoknak) tisztelete”. Azóta nem is ennek a parancsolatnak a mellőzése okozta a legtöbb visszaélést az erkölcsi Törvénnyel, hanem a kimondott szó, a gondolkodás és a cselekedetek között feszülő ellentétek! Istenünket imádjuk, de más Isteneknek, a szolgálatába szegődünk, figyelmen kívül hagyva, megbántjuk-e ezzel a szolgálattal, cselekedeteinkkel a saját Istenünket és azokat, akik benne hisznek!
Az Úr napját szenteld meg!
Istentől való függőségünket fejezzük ki azzal, hogy megtartjuk az Úr napját! Ez talán rendjén is való!
„A Tízparancsolat második része (táblája) az embertársak iránti kötelességeket tartalmazza, összhangban a természeti törvényekkel”!
Atyádat és anyádat tiszteld!
A szülői felelősség és a gyermeki tisztelet egymástól elválaszthatatlan. Mi lehet az ok, ami ezt a Törvényt nagyon sok esetben „hatályon kívül helyezi”?
Ne ölj!
„Minden ember élete szent. Az egészség is Isten ajándéka. Így kell őriznünk magunk és mások életét”. Komolyan kellene már venni, hogy az egészségügy nem a kormány ajándéka! Az élet tisztelete nem a földi hatalom birtokosainak kegye, bármelyik hatalomról legyen is szó! Különleges súlyt ad ennek a Törvénynek az ENSZ által meghirdetet emléknap! De megemlíthetjük ebben a tekintetben az emberiség történelmének sok-sok „vétkét”.
Ne paráználkodj!
Ami ezt a Törvény ma körülveszi, jobb, ha nem beszélünk róla. Bár igaz, ez sem ártana!
Ne lopj!
„Az embernek a munkával szerzett tulajdonhoz, az életét biztosító anyagi javakhoz való jogát szavatolja ez a parancs”. Ennek a Törvénynek már a felvetése, említése is Istenkáromlás, elég, ha körülnézünk saját hazánkban és a világ más országaiban. Ennek az erkölcsi válságnak a része a másik Törvény, szorosan összekapcsolódnak!
Mások tulajdonát ne kívánd!
Csak annyit a mai magyar valóságból, hogy nem csak kívánják, hanem el is veszik, el is tulajdonítják! http://civilhetes.net/matolcsy-10-millio-kozpenzt-utazott-el-a-nojevel.
Ne hazudj, és mások becsületében kárt ne tégy!
„Az emberek közti kapcsolatok legfőbb munkálója az emberi beszéd. E nagy adománnyal nem élhetünk vissza, nem használhatjuk mások kárára. A parancs a nyelvvel elkövethető legnagyobb bűnt is jelzi, s általánosságban is elénk állítja az igaz beszédet, mint Istentől szabott kötelességet”.
Felebarátod házastársát ne kívánd!
„Az igaz cselekedetek mellett az igaz érzések, gondolatok, vágyak is az isteni akarat teljesítéséhez tartoznak”.
Most már, viszonyaink rövid értékelését után, egy ígéret megfogalmazása marad! A tizenegyedik parancsolaté!
Tizenegyedik Parancsolat!
Mindannyiunk nevében ez csak annyi: tartsuk tiszteletben mind a tíz Törvényt! Ha az ember nem is lehet tökéletes, hogy betartsa és betartassa, jó lenne, mindenki érdekében, ha törekednénk rá!