Tragikus bukásnak tartja az Orbán-kormány válságkezelését a koronavírus-járvány második és a harmadik hullámában Szűcs Zoltán Gábor politológus. A kudarcot jól jelzik a nemzetközi összehasonlításban is katasztrofális halálozási adatok: úgy található Magyarország az élmezőnyben, hogy az első hullám alapvetően megkímélte az országot. A politológus az Új Egyenlőség legfrissebb podcastjában úgy fogalmazott: a kormány folyamatos lépéshátrányban van, a második hullám után most megint elkéstek az intézkedésekkel, ami mögött az állhat, hogy azt hitték, a harmadik hullám elkerülhető. A kormány mindent arra tett fel, hogy a tömeges oltásokkal további szigorítás nélkül, az érvényben lévő intézkedésekkel meg tudja úszni a válság további részét.

– Politikailag visszaüthet, ha a kormány nem segít elég embernek átvészelni a válságot. A válságkezelésnek nem csak a szociálpolitikai, de a gazdaságpolitikai része is rendkívül szűkmarkú: a kormány se a túléléshez, se az új, válság utáni struktúrákhoz nem ad elegendő támogatást a vállalkozásoknak – mondta. Politikai szempontból hazárdjátéknak tűnik a szűkmarkú válságkezelés, amit csak akkor úszhat meg a Fidesz, ha az ellenzék nem tud ezzel szemben meggyőző alternatívát kínálni. Szűcs Zoltán Gábor úgy véli, amikor a kormány eldöntötte, hogy nem menti meg az ország gazdaságának nagy részét, akkor arra a stratégiára tett, hogy a választók nem fognak arra emlékezni a gazdaság újraindulása után, hogy milyen rossz volt nekik akkor, amikor sokan elvesztették munkájukat vagy csökkent a jövedelmük. Az Orbán-kormány láthatóan nagyon bízik abban is, hogy az uniós pénzekből képes lesz úgy felpörgetni a gazdaságot, hogy az érezhető legyen a 2022-es választásokra, és elfedje a járvány alatti rossz társadalmi tapasztalatokat. A nagy kérdés, hogy lesz-e elég ideje a kormánynak a járványt követően elég pénzt osztani annak érdekében, hogy ezt a hangulatot megfordítsa.

Szűcs Zoltán Gábor arról is beszélt, hogy a kormány a járvány kezelésének csodafegyvereként tálalja a kínai és az orosz vakcinabeszerzéseket. A keleti vakcinák erőltetése mögött a fő motiváció az, hogy minél korábban szabadulhasson az ország a gazdasági válságból, és nyerhessen néhány kulcsfontosságú hónapot az Orbán-kormány ahhoz, hogy a gazdaság helyreállhasson a 2022-es választásokig. A vakcinadiplomácia egyben fontos geopolitikai gesztus a keleti barátok felé, és alkalmas arra is, hogy a Fidesz tovább szőhesse narratíváját a keleti nyitás előnyeiről és az euroszkeptikus politikájáról.

Az ellenzéki politikában most még nagy szerepet kap az egyes pártok saját arculata. Az elmúlt egy évben kevéssé látszott az az egységes ellenzéki narratíva, ami bemutatta volna, hogy ami a válság alatt az országban történik, miként függ össze azzal, hogy a kormány nem felelősen politizált. A következő egy évben ezért a politológus szerint fontos lenne, hogy az ellenzék egységes hangon kezdjen beszélni. A járvány jó tesztje a kormány működésének, rámutat a rezsim összes lehetséges korlátjára, hibájára. Az elmúlt egy év mély társadalmi problémákat hozott felszínre, és ezzel az ellenzék lehetőséget kapott arra, hogy bemutassa, mi mindenre lenne szükség az országban, amit a jelenlegi kormány nem tud és nem is akar megadni az embereknek. (nepszava.hu)