A COPD világnapján a megelőzésre, a korai felismerésre és a megfelelő kezelés fontosságára figyelmeztetnek szakemberek.

A COPD napjainkra a harmadik leggyakoribb vezető halálozási ok, melynek következtében 3,5 millió ember hunyt el, de a WHO prognózisa szerint 2030-ra már minden harmadik ember haláláért lesz felelős a betegség. Ezúttal a „Ha elfogy a levegő – gondolj COPD-re!” („Short of breath? Think COPD”) a világnap mottója, amely a betegség hosszú lappangási idejére hívja fel a figyelmet.

Félmillió magyar lehet érintett

A COPD egy tartós légzőszervi tünetekkel járó, visszafordíthatatlan légúti betegség, amely nemcsak az érintettek, hanem a családtagjaik és az egészségügyi rendszer számára is komoly terhet jelent. Abban, hogy a COPD ennyire súlyos, sőt, sokak számára halálos kimenetelű betegség lehet, fontos szerepet játszik, hogy a betegek sokáig nem fordulnak orvoshoz, így késői a diagnózis, és késve indul el a megfelelő terápia alkalmazása is.
Magyarországon 180-200 ezer embert tartanak nyilván COPD-betegként a tüdőgondozók adataira támaszkodva, ám a szakértői konszenzus szerint valójában 500-600 ezren lehetnek az érintettek – vagyis a COPD ugyanolyan népbetegség hazánkban, mint a magas vérnyomás vagy cukorbetegség, azaz tömegeket érint. Ez pedig az élet minden szintjén kifejti a hatását: a COPD-s betegek átlagosan 54 évesen vonulnak korai nyugdíjba, ellátásuk pedig jelentős terhet ró a családtagokra és az egészségügyre.

Vedd észre, mielőtt elfogy a levegő!

Sajnos, még mindig nagyon sokan túl későn fordulnak orvoshoz, túl sokáig nem vesznek tudomást a tünetekről. Bár, orvosi tanácsot kérni soha nem késő, de a COPD esetében a késlekedés különösen súlyos következményekkel járhat. Nem feltétlenül hanyagságról van szó, a betegség korai tünetei könnyen összetéveszthetők a megfázással, hörghuruttal, asztmával, vagy bizonyos allergiás megbetegedésekkel. Előfordul, hogy a betegek megszokják például a fokozódó légszomjat, és életkori sajátosságnak tulajdonítják azt.  A betegek gyakran évek óta tartó, szűnni nem akaró köhögésről és köpetről számolnak be, különösen reggelente. A tünetek időnként hirtelen rosszabbodnak – ezek az úgynevezett fellángolás időszakai – fertőzés vagy valamilyen környezetváltozás hatására.  Ezek a fellángolások sok esetben kórházi kezelést teszek szükségessé és gyors állapotromláshoz vezethetnek.

Új irányok a COPD kezelésében

A nemzeti COPD-regiszterben gyűjtött adatok, a GOLD (Global Initiative for Chronic Obstructive Lung Disease) 2026 legfrissebb ajánlásait a napi gyakorlatba átültető háziorvosi praxisközösségek és a légzésfunkciós vizsgálatok a betegségmegelőzés és a hatékony terápia kulcsát jelenthetik a jövőben.

A hazai orvostársadalom folyamatosan követi a nemzetközi ajánlásokat és azokat – a lehetőségek szerint - késlekedés nélkül át is ültetik az ellátás gyakorlatába. A legújabb terápiás algoritmusokat követve a szakorvosok célzott kezeléseket tudnak ajánlani. Nemzetközi tapasztalatok azt mutatják, hogy a megfelelő terápia, a rehabilitációs programok és a rendszeres kontroll akár felére is csökkenthetik a fellángolások számát és lassíthatják az állapotrosszabbodást.

Egy lassan ketyegő bomba, amit megfelelő terápiával hatástalanítani lehet

A háziorvosok pusztán a tünetek alapján még nem biztos, hogy fel tudják állítani a diagnózist. A légzésfunkció-vizsgálat (spirometria) segíthet a leginkább azonosítani a betegséget, ám a végső szó a tüdőgyógyász szakorvosé, aki egyéb vizsgálatokat - mellkasröntgen vagy CT, vérvizsgálat – is elvégeztet.

„A COPD felismeréséhez elengedhetetlen a beteg tájékozottsága, hogy ismerje fel a betegség tüneteit, és forduljon azonnal háziorvoshoz vagy szakorvoshoz. A későbbi terápia is csak a beteg együttműködésével lehet eredményes” – mondja Dr. Szilasi Magdolna, tüdőgyógyász, az Országos Korányi Pulmonológiai Intézet légzésrehabilitációs és foglalkozás-egészségügyi szakorvosa. Felmérések azt mutatják, hogy a betegek csupán 18%-a tartja be az orvosok előírásait. Ez is az oka annak, hogy Magyarországon a kórházi kezelés után a betegek több mint egyharmada (35%) általában visszaesik, és újból ellátásra szorul.

„A visszaesés nem mindig az orvosi javaslatok követésének hiányára vezethető vissza, hiszen a betegség lényegéhez tartozik a fokozódó sérülékenység” – magyarázza a szakember. „Minden fellángolás tovább szűkíti a tüdőfunkciót, ezért a második után következő fellángolás esélye háromszoros, a tizedik után már több mint 23-szoros, miközben minden egyes fellángolás növeli az elhalálozás kockázatát. Ezért is van óriási jelentősége a megfelelő terápiának. A betegséggel élők mindennapjait a gyógyszeres és nem gyógyszeres terápiák kombinációja képes élhetőbbé tenni, és szerencsére ma már elérhetők olyan készítmények Magyarországon is, amelyek nagyban enyhítik a COPD-vel élők tüneteit.” - tette hozzá Dr. Szilasi Magdolna.

Deszk Anikó, a Sanofi magyarországi vezérigazgatója elmondta: „A Sanofi hosszú ideje elkötelezett a COPD betegséggel élők támogatása mellett. Olyan innovatív, célzott terápiákat fejlesztünk, amelyek a COPD-hez kötődő immunológiai eredetű gyulladások megakadályozására irányulnak, hogy a gyulladásos tünetektől szenvedő betegeknek jobb életminőséget biztosíthassunk.” Hozzátette: „Magyarországon számos immunológiai és pulmonológiai klinikai vizsgálat zajlik, amelyek hozzájárulnak ahhoz, hogy a magyar betegek minél hamarabb hozzáférhessenek a legújabb terápiás lehetőségekhez”.