A bevásárlólistán szerepeltek húsok, gyümölcsök, zöldségek, pékáruk, üdítők, só, olaj, liszt és cukor is. Ezek között akadt három olyan magyar termék (kenyér, tejföl, kakaóscsiga), amik nem voltak kaphatóak Franciaországban, ezeket olyan dolgokkal (bagett, Fromage Blanc, belga tekercs) helyettesítették, amik az adott országok fogyasztói szokásait ismerve lényegükben megfeleltetheőek egymásnak.

A kísérlet végén a nagyjából ugyanazt tartalmazó bevásárlókosarak tartalmáért itthon 14 393 forintot, Franciaországban pedig 19 865 forintnak megfelelő eurót kellett fizetni.

Az persze, hogy ez az egy bevásárlás a francia Lidlben 38 százalékkal drágább, nem azt jelenti, hogy a francia vásárlók járnak rosszabbul. A G7 összehasonlítása arra jutott, hogy a 33 termékes bevásárlásuk a magyar nettó átlagkereset 4,76 százalékát viszi el, a franciának viszont csak a 2,5 százalékát.

(A G7 cikkének eredeti verziója tévesen vásárlóerő paritásra hozta a fizetéseket, miután észrevettük, hogy ezt javították, mi is frissítettük a szemlénket.)

Az összehasonlításból az is kiderült, hogy a magyar állam ugyanezért a bevásárlásért 2,7-szer több adót szedett be, mint a francia.

A teljes elemzést az összes megvásárolt termék magyar és francia árával itt lehet elolvasni. (Telex)