h i r d e t é s

Ekkor kezdhetik oltani a 60 év felettieket

Olvasási idő
4perc
Eddig olvastam
a- a+

Ekkor kezdhetik oltani a 60 év felettieket

2021. január 08. - 11:08

Akár már január végén oltani kezdhetik a 60 év felettieket

Beoltanak egy dolgozót a Pfizer-BioNTech koronavírus ellen kifejlesztett oltóanyagával a XV. kerületi Olajág Otthonban 2020. január 7-én. - Fotó: MTI/Máthé Zoltán

Csütörtökön elkezdődött a magyarországi oltási terv második köre. A szociális ellátásban részesülők, illetve a területen dolgozók beoltásának elindítása erősen arra utal, hogy az első körösök, vagyis az egészségügyben dolgozók közül meglehetősen sok embert nem oltanak be – legalábbis egyelőre. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint ugyanis októberben a szektorban 123 ezren dolgoztak, a Magyar Orvosi Kamara (MOK) 140 ezer egészségügyi dolgozót tart számon, viszont a legutóbbi hivatalos tájékoztatás szerint az országban egyelőre csak 78 875 ember beoltására elegendő vakcina van. Ám ennek ellenére is elindult a második kör.

Ezek a számok egyértelműen jelzik, hogy ha nincs változás az eredeti oltási sorrendben (és nem tudunk róla, hogy ilyen lenne), akkor az egészségügyben tízezrek maradtak ki az első körből. Bár sosem gondolta senki, hogy az egészségügyi dolgozók körében teljes lesz a beoltottság, nagyon valószínű, hogy a vártnál jóval kevesebben vették fel a vakcinát, mielőtt az oltási tervben a második körbe ugrottunk volna.

Az oltásról való önkéntes lemondás mellett a másik gát az lehet, hogy a korábbi koronavírus-fertőzés miatt hiába is jelentkeznek oltásra a dolgozók, a betegségük után egy bizonyos ideig nem kerülhetnek sorra. Az azonban még az egészségügyi dolgozók számára sem egyértelmű, hogy pontosan meddig. A többség 90 napot említett, állítólag ez szerepelt az igényt felmérő dokumentumokban, illetve az oltópontokon is ezt a tájékoztatást adták, de az NNK hivatalos oltási tervében fél évet említenek. Más kérdés, hogy például az oltópontokon elvileg regisztrálni ettől függetlenül is lehet, csak éppen későbbi időpontot kapnak az érintettek.

A rendszer mögötti logika az, hogy nem oltják be azt, akinek vélhetően még megvan a természetes védettsége az újrafertőződéssel szemben, hogy mások hamarabb oltáshoz jussanak.

Decemberben az Emberi Erőforrások Minisztériuma az ATV Híradójának azt írta, hogy a járvány kezdete óta az összes igazolt fertőzött 2 százaléka volt egészségügyi dolgozó, az akkori aktív fertőzötteknek pedig a 0,6 százaléka. Előbbi nagyjából 5-7 ezer embert jelent, míg utóbb 1-1,5 ezret.

A helyzet azonban egész biztosan nagyon eltérő intézményenként. Egy budapesti Covid-osztályon dolgozó nővér a G7-nek azt mondta, hogy náluk az elmúlt három hónapban lényegében mindenki elkapta a fertőzést, de még egy koronavírusosokat nem kezelő kisebb vidéki kórház dolgozója is arról számolt be, hogy 50 százalék felett van a kollégái körében a betegségen átesettek aránya.

Az egészségügyi dolgozók tapasztalatai egyébként eddig elég eltérőek az oltási folyamatról. Az operatív törzs, illetve a Nemzeti Népegészségügyi Központ napok óta ösztökéli az érintetteket, hogy jelentkezzenek a kijelölt oltópontokon, amelyek elérhetőségeit december 31-én tették közzé.

Az egészségügyi dolgozók elvileg emailen vagy telefonon érik el az adott oltópontot, majd jelzik, hogy igényt tartanának az oltásra, és kapnak egy adatlapot, amit kitöltenek, majd időpontot egyeztetnek velük. Több olyan forrásunk is volt, aki azt mondta, hogy mindez elég flottul zajlik, a Magyar Orvosi Kamara (MOK) beszámolója szerint azonban vannak fennakadások.

A helyzetet bonyolítja, hogy az oltóponton történő jelentkezés nem az egyetlen módja annak, ahogy az egészségügyi dolgozók megkapják a vakcinát.

Mindenesetre az már biztos, hogy az oltási stratégia első körét nagyjából két hét alatt lezavarták, abban az értelemben, hogy elkezdődött a második kör, miközben természetesen az oltásra várakozó első körösök is sorra kerülhetnek.

Jelenleg úgy tűnik, hogy a második csoport, a szociális szférában dolgozók beoltása sem kellene, hogy tovább tartson.

Nagyon keveset lehet tudni arról, hogy milyen elvek és gyakorlat alapján szállítják az oltásokat az uniós tagállamokba. Az biztos, hogy az Európai Unió meglehetősen sok vakcinára kötött vásárlási lehetőséget biztosító szerződést, de azt egyáltalán nem lehet megtudni, hogy a gyártóknál ezek az uniós opciók milyen súllyal esnek latba.

Csak annyi bizonyos, hogy a legyártott vakcinákat népességarányosan osztják el a tagországok között, de nyilvánvaló, hogy a termelésből nemcsak az uniónak, hanem világszerte szállítanak. A beoltásokban jelenleg messze élen járó Izraelről tudjuk, hogy nagyon korán adta le a megrendelését és nagyon sokat fizetett a vakcináért – miközben az uniós szerződések letárgyalásának egyik központi eleme pont az volt, hogy a tagországok olcsóbban juthassanak az oltóanyagokhoz.

Magyarország eddig kevesebb mint két hét alatt durván 150 ezer vakcinához jutott hozzá, és mivel a népességarányos elosztási elv megmarad, a gyártókapacitás pedig várhatóan nő, miközben megkezdődhet a Moderna vakcinák, majd hamarosan az AstraZeneca oltások forgalmazása is, egyelőre nem látszik komoly akadálya annak, hogy a tempó megmaradjon.

Mindez pedig azt jelenti, hogy ha tényleg a korábban vázolt tervek szerint haladnak, és az oltóanyag-szállítmányok is az eddigi ütemben érkeznek az országba, akkor január végén akár a harmadik csoport, a 60 évnél idősebbek oltása is megkezdődhet. Ez már lényegesen több embert érint, mint az első kettő, a legutóbbi statisztikák szerint ugyanis a magyar lakosság nagyjából negyede, 2,5 millió ember van 60 éves kor felett. (g7.hu)