A mostani, rendhagyó körülmények ellenére is "lélekben együtt emlékezve", levélben köszöntötte a világ magyarságát Orbán Viktor "a magyar szabadság születésének napján" - tájékoztatta Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke hétfő reggel az MTI-t.

"Tisztelt Honfitársaim! Minden évben ezen a napon piros-fehér-zöld kokárdák nyílnak szerte mindenhol, ahol magyarok élnek. Hirdetik, hogy büszkén és emelt fővel emlékezünk hőseinkre, akik 1848 tavaszán meggyújtották a magyar szabadság lángját, amely azóta is beragyogja Európát, hiszen nemzedékről nemzedékre magyarok milliói táplálják a Kárpátokon innen és túl" - kezdte írását Orbán Viktor.

Úgy fogalmazott: "Mi, magyarok a ránk törő ellenséges hatalmak szorításában, csatamezőkön harcolva és hőseink vesztőhelyein emlékezve sajátítottuk el azt, amit a szabadságról tudunk. Megtanultuk, hogy a szabadság nem egy ideológia, hanem vérrel szerzett jogunk, hogy használjuk nyelvünket, ápoljuk kivételes örökségünket, és a saját észjárásunk szerint rendezzük be életünket."

A miniszterelnök szerint a 173 évvel ezelőtt történt események "ma azt üzenik nekünk, hogy közös sorsunk jobbra fordítása mindig azok kezében van, akik tudnak, akarnak és mernek is tenni a magyar nemzet felemeléséért. Ezzel a hittel és bátorsággal kell helytállnunk most is, amikor egy láthatatlan ellenség támadásának megújuló hullámaival harcolunk" - írta.

Orbán Viktor kiemelte: a '48-as honvédek mai örökösei orvosok, ápolók, tudósok, rendvédelmi dolgozók, a fertőzés veszélye ellenére is mindennap munkába járó és hivatásukban helyt álló emberek tíz- és százezrei. Harcosok, akik fáradhatatlanul küzdik végig ezt a hosszú hadjáratot, hogy visszakaphassuk az életünket, és a vírus elvonulta után a velünk élő többi néppel együtt építsük tovább minden magyar közös otthonát, a Kárpát-medencét.

"Engedjék meg, hogy tisztelettel köszöntsem Önöket a magyar szabadság születésének napján, remélve, hogy a mostani, rendhagyó körülmények ellenére is lélekben együtt emlékezhetünk. Magyarország mindenek előtt, a Jóisten mindannyiunk fölött! Éljen a magyar szabadság, éljen a haza!" - zárta ünnepi levelét a miniszterelnök.   

Varga Judit a Kossuth rádióban beszélt

Forrás: Varga Judit Facebook oldala

Nem lehet a nemzeti identitás, szuverenitás sérelmével zsarolni - jelentette ki Varga Judit igazságügyi miniszter a Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában hétfőn reggel, arra utalva, hogy Magyarország és Lengyelország március 11-én keresetet nyújtott be az Európai Unió Bíróságához az uniós költségvetés védelmét szolgáló jogállamisági feltételrendszerről szóló uniós rendelet miatt.

Varga Judit leszögezte: a jogbiztonságot Magyarország és Lengyelország védi; nem lehet hagyható, hogy a jogállamiságot sértő uniós norma maradjon hatályban.
A kereset azzal érvel, hogy a jogállamisági feltételrendszerről szóló rendeletnek egyrészt hiányzik a jogalapja, másrészt nem egyértelmű, kiszámítható, hiszen a jogállam fogalma nemzetközi szinten definiálhatatlan, végül pedig elfogadhatatlan az uniós alapszerződések megkerülése egy alacsonyabb szintű jogszabállyal - mondta a miniszter.
A jogállamiság egy elérendő vágy. Célja, hogy az állami szervek kiszámítható elvek alapján működjenek, ám ez országonként eltérő módon történhet. E téren is létezik nemzeti identitás, a jogállamiságnak nem tudunk egységes definíciót adni - fűzte hozzá.
Varga Judit szerint vannak az unióban olyanok, akik frusztráltak azért, mert a magyarok a többségtől eltérő módon viszonyulnak olyan alapvető kérdésekhez, mint például a család vagy a migráció.
Ezt "a frusztrációt próbálják jogállamisági köntösben ránk önteni" - jegyezte meg.
"Nem ilyen Európához csatlakoztunk", akkor a tagállamok, nemzetek közti egyenlőség volt az egyik alapelv - fogalmazott.

Elmondta: az egyik uniós biztos nemrég arról beszélt a rendeletről szólva, hogy végre van egy eszköz, amellyel a megfelelő álláspontot kikényszeríthetik. Most már az Európai Unió Bíróságán a sor, hogy tiszta vizet öntsön a pohárba - tette hozz Varga Judit.

Áder János összefogásról és közös ellenségről beszélt

Képesek vagyunk-e az eddiginél is jobban összefogni egy, az életünket és szabadságunkat fenyegető erővel szemben, amely fájdalmat és halált hoz közénk? - tette fel a kérdést a közmédiában hétfőn sugárzott március 15-ei ünnepi beszédében a koronavírus-járványra utalva a magyar köztársasági elnök.

Áder János azt mondta: a küzdelem akkor válik személyessé, ha a baj már a mi ajtónkon kopogtat. "Amikor a kapuból kinézve tűztől vöröslik az ég alja" - fogalmazott a politikus.

Eloltjuk-e a járvány tüzét azzal az egyszerű döntéssel, hogy beoltatjuk magunkat, vagy maradunk áldozatok, és tehetetlenül várjuk, hogy valami csoda történjen velünk? - tette fel a kérdést.
Tudunk-e cselekedni hazánkért, családunkért, közösségeinkért, szomszédunkért, mindannyiunk szabadságáért, vállaljuk-e a védekezésből a felelősség ránk eső részét? - firtatta.

Áder János azt mondta, hogy március idusán legyen mindannyiunk számára méltó üzenet Arany János gondolata: " .küzdenünk kell. De (.) nem szebb dolog-e a magunk ügye mellett dicsőségesen küzdeni, mint megadni magunkat az ellenségnek (.)?"
Az államfő Jókai Mór erkölcsi parancsára is emlékeztetett: "tartsátok tiszteletben e napot, melyen a nép szava először megszólalt", és amellyel a magyar nemzet szabadsága kezdődik. És bár e napról 173 éve emlékeznek meg a magyarok, 31 éve pedig már szabadon teszik ezt, az idei már a második olyan március 15-e, amit nem lehet az elmúlt évek hagyományai szerint ünnepelni - idézte fel az államfő.
Áder János Arany János szavaival válaszolt azoknak is, akik azt kérdik: van-e mit ünnepelni egyáltalán? Segít-e rajtunk most egy 173 évvel ezelőtti történet?

Arany János tudta: a modern magyar történelem legnagyobb vállalkozása, a polgári átalakulás, csak akkor sikerülhet, ha minél többen a magukénak érzik, ha a változás kiteljesedik. Ha a szabadság mindennapi tapasztalat, ha annak értelme lesz, és ha veszélybe kerül, az emberek készek áldozatot hozni érte.
A költő válasza a kérdésre, tűz esetén oltaná-e a szomszéd házát vagy a helység távolabbi épületét, az volt: felebaráti kötelességből is oltaná azt, másodszor pedig azért, hogy a tűz ne terjedjen tovább, akár a saját házára. "Ha a magad házát meg akarod menteni, a másik házát is ótalmaznod kell".

A veszélyben egymásra vagyunk utalva, a magunk biztonsága a többiekétől függ, egyedül nem lehet veszélyhelyzetet kezelni - hangoztatta a köztársasági elnök. Ehhez a felismeréshez azonban a forradalmak és szabadságharcok önmagukban még kevesek lehetnek. A forradalom ugyanis lehet távoli, a küzdelem azonban akkor válik személyessé, ha a baj már a mi ajtónkon kopogtat - mondta. (nepszava.hu) / MTI