A legfrissebb QS World University Rankings, és közülük a TOP 700 egyeteme között:

Malajzia 12 (TOP 100-ban is 1 egyeteme benne van),
Egyesült Arab Emírségek 7
Szaúd Arábia 6
Kazahsztán 6
Indonézia 6
Törökország 6
Libanon 5
Irán 4
Pakisztán 3
Egyiptom 2
Brunei 2
Jordánia 2
Omán 1
Katar 1

A 700-1000. közti helyen van még:

Irak 3 egyetemmel,
Azerbajdzsán 1 egyetemmel,
Banglades 2 egyetemmel,
Bahrain 1 egyetemmel,
Kuvait 1 egyetemmel,
valamint Malajzia további 8 egyetemmel,
Indonézia további 4 egyetemmel,
Pakisztán további 4 egyetemmel,
Kazahsztán további 4 egyetemmel,
Egyiptom további 3 egyetemmel,
Törökország további 3 egyetemmel,
Irán további 2 egyetemmel,
Libanon további 2 egyetemmel,
Jordánia további 2 egyetemmel,
az Egyesült Arab Emírségek további 2 egyetemmel,
Szaúd Arábia további 1 egyetemmel

Vagyis a TOP 1000 egyetem között 111 muszlim országbeli szerepel, ez 11%. Vagyis a világ legjobb egyetemeinek 11%-a muszlim országokban van. És ez az arány évtizedről évtizedre növekszik. (ezen belül a TOP 700-ban 64 muszlim országbeli egyetem, míg 2014-ben csupán 50 muszlim országbeli egyetem volt benne)

• Nagyon látszik, hogy Malajzia nagyon elhúzott a többi muszlim ország előtt: 20 egyeteme van a világ TOP 1000 legjobbja között, sőt az egyike a TOP 100-ban is benne van. Indonézia is feljött, mert míg 2014-ben csak 3, addig az ideiben már 6 egyeteme is benn van a TOP 700-ban, összességében pedig 10 egyeteme van a TOP 1000-ben. Törökország 9 egyetemmel szerepel a TOP 1000-ben. Pakisztán 7 egyetemmel, ahogy Libanon is 7-tel.
• Az olajban gazdag muszlim országok sokat fektetnek az oktatásba. Kazahsztán 10 egyetemmel, Egyesült Arab Emírségek 9, Szaúd Arábia 7 egyetemmel vannak a TOP 1000 között. Sőt az olyan törpeállamoknak mint Brunei, Katar, Bahrain, Kuvait és Omán 1-1 egyeteme szintén szerepel a világ legjobb 1000 egyeteme közt. A Kaukázusból Pedig egyedül Azerbajdzsánnak szerepel 1 egyeteme a TOP 1000 közt. Iránnak a nemzetközi szankciók ellenére 6 egyeteme is bekerül a világ TOP 1000 legjobbja közé. És még az évtizedek óta háborús, polgárháborús, idegen nagyhatalom által megszállt és lebombázott Iraknak is 3 egyeteme került be a TOP 1000-be. Afrika 54 országa közül a Dél-Afrikai Köztársaság egyetemei mellett csupán Egyiptom egyetemei kerültek be a világ TOP 1000 egyeteme közé.

Ebből jól látszik, hogy olajban gazdag és olajnélküli muszlim országok egyaránt fontosnak tartják az oktatást és évtizedről évtizedre egyre több egyetemük kerül be a világ 1000 legjobb egyeteme közé. A legdinamikusabb fejlődés a délkelet-ázsiai muszlim országokban tapasztalható, amelyek az arab olajországokat is lehagyják (pedig ott is nagyon jelentős a fejlődés). De a török népcsoport országait sem kell leírni: mert Törökország, Kazahsztán és Azerbajdzsán is nagyon fontosnak tartják a minőségi oktatást.

Összehasonlításul nézzük meg saját hazánkat és a szomszédainkat, szűkebb régiónkat: Magyarországról a legfrissebb rangsorban 6 egyetem szerepel, ebből a 4 az 500-700. hely között, és 2 a 700-1000. hely között. A TOP 500-ba most egyetlen magyar egyetem sem került be. (Horvátország, Szerbia, Bulgária 1-1 egyetemmel szerepelnek a 700-1000. hely közt, Románia 2 egyetemmel szerepel a 700-1000. hely közt, Szlovákia 3 egyetemmel szerepel a 700-1000. hely közt, Ukrajna 1 egyetemmel az első 500-ban, 2 egyetemmel az 500-700 között, és 3 egyetemmel a 700- 1000. hely között, Görögország 1 egyetem az első 500-ban, 2 egyetem az 500-700 között, és 3 egyetem a 700-1000. hely között, Szlovénia 1 egyetemmel az 500-700 között, és 4 egyetemmel a 700-1000. hely között)

19 muszlim országban 111 egyetem szerepel a világ 1000 legjobb egyetemei között (QS World University Rankings). Vagyis egyáltalán nem igaz, hogy a muszlim országok ne tartanák fontosnak a színvonalas oktatást. Azt látjuk, hogy míg a gyarmati időszakban nagyon sok muszlim országban nem volt egyetlen egyetem sem, addig manapság néhány fekete afrikai országot leszámítva, minden muszlim országban vannak egyetemek, valamint a világ legrangosabb egyetemeinek 11%-a már a muszlim országokban található (a TOP 1000-ből 111 egyetem). Évtizedről évtizedre nő a TOP 1000-be bekerülő muszlim országok béli egyetemek száma.

Ha ezeket a számokat elemzed, rájössz, hogy milyen tömeg magasan képzett ember fogja elárasztani az Iszlám világot. Abban nem hiszek, hogy ők mind az Iszlám ügyéért fognak harcolni. A pénz sokkal nagyobb rendezőerő jelenleg, mint az Iszlám. Abban viszont hiszek, hogy van tennivalónk az új generáció Iszlám képzésének dolgában. Nyilván itt már megindult az újkori vonulatok, így a Hollywoodi látvány Iszlám képének megterítése. Reméljük, ebbe Allahnak is lesz beleszólása.

Még sokkal összetetteb a kép, ha Oroszország muszlim területeit is elemezzük, de ezt itt most nem tesszük meg.
Egy következtetést azonban levonhatunk. Hiba vallási szempontból osztályozni. Nincs összefüggés az egyetemek száma és a térség keresztény, muszlim, buddhista vagy más mivolta között. A szakképzett munkaerő igényt és ezzel kapcsolatos képzést gazdasági folyamatok jobban magyarázzák, mint a helyi hagyományok. Ezzel összefüggésben láthatjuk, hogy az Iszlám kultúra bölcsőinek számító marokkói, tuniszi, szíriai és más városok ma nem meghatározók képzés szempontjából.

Ami pedig a hagyományos Iszlám egyetemeket illeti Al-Azhar, Madinah University, Umm Al-Qura, EzZitouna, Al-Qarawiyyin stb. klasszikus tanok évszázados, évezredes letéteményesei, melyekre szükség van az Ummának és az emberiségnek. Jelen formájukban azonban magam részéről az Iszlám gondolkodását bemutató múzeumoknak tekintem azokat. Az Iszlám doktrínái megváltoztathatatlanok és ezek oktatására fenti intézmények alkalmasak. Az Iszlám tanításainak azt a részét, melyet korhoz, helyhez kellene adaptálni, ezek az intézmények nem végzik el. Sem ezek, sem mások és ez a jelenlegi muszlim gondolkodás egyik megoldatlan feladata. Az alkalomszerűen kiadott fatwák nem adnak rendszer szintű megoldást.

… Allah fokozatokkal feljebb emeli azokat köztetek, kik hisznek és élenjárnak a tudásban. Allah Értesült arról, amit tesztek. (Korán 58:11)