h i r d e t é s

Olyan katasztrófa jöhet, amilyet még tényleg nem látott a világ

Olvasási idő
3perc
Eddig olvastam
a- a+

Olyan katasztrófa jöhet, amilyet még tényleg nem látott a világ

2017. július 24. - 17:10

Miután a világ országai nem mutatnak elegendő hajlandóságot arra, hogy felhagyjanak a szén-dioxid-kibocsátással, a tudósok olyan módszereket keresnek, amelyekkel ideiglenesen lehetne hűteni a légkört. - írja a napi.hu.

Forrás: pixabay.com

Ezeknek azonban államhatárokat nem ismerő mellékhatásaik vannak.

A legjobb módszer a globális felmelegedés elkerülésére az lenne, ha a világ országai két évtizeden belül teljesen felhagynának a fosszilis tüzelőanyagok felhasználásával, azaz az eltúlzott szén-dioxid-kibocsátással. Ez azonban jelenleg nem tűnik sanszosnak - kezdi az ideiglenes gyógymódok lehetőségeiről szóló cikkét a Business Insider.

A tudósok és technológiai újítók a szabad magyar fordításban bolygószabászat (geoengeneering) módszertanába illő eljárásokon dolgoznak, amelyekkel meg lehetne fékezni a légkör túlzott felmelegedését annak ellenére, hogy túl sok szén-dioxid halmozódik fel benne. A kutatók egy része úgy gondolja, hogy bár az említett megelőzés lenne a célravezető, gondolkodni kell a gyógyszeres kezelésen is.

Csináljunk vulkánkitörést!

A bolygószabászok egyik elképzelése szerint úgy lehetne megfékezni a túlzott felmelegedést, hogy mesterségesen szimulálnák a vulkánkitörések hatását. Ezek miatt nagy mennyiségű füst, por és kén kerül a levegőbe, amelyek közül az utóbbi hűti a légkört.

A kén ugyanis visszaveri a föld felszíne felé tartó napsugarakat. Még gazdasági tervet is készítettek ezzel a módszerrel kapcsolatban.

Ahhoz, hogy az emberiség elkerülje a légkör több mint kétszázalékos felmelegedését - és ezzel a szélsőséges viharokat, szárazságokat és hasonló időjárási jelenségeket - 160 éven át annyi ként kellene a levegőbe juttatni, amennyit a Fülöp-szigeteken lévő Pinatubo vulkán lövell ki 1991-es kitörésekor.

Napi 6700 kéninjekcióra lenne szükség évi 20 milliárd dolláros költséggel (ebből másfél paksi bővítésre futná).

A kisebb baj az, hogy ez a számítás feltételezi, hogy 2100-re teljesen megszűnik a világon a szén-dioxid-kibocsátást. A nagyobb, hogy a beavatkozás összezavarhatja az időjárást, például a monszunt, s így szárazságot okozhat más országok mellett Indiában.

Felhővékonyítás

A másik bolygószabászati beavatkozás a fátyolfelhők elvékonyítása vagy eltüntetése lehetne.

Ezek feltűnés nélkül hozzájárulnak a légkör fűtéséhez, ugyanis kevés napfényt vernek vissza, miközben visszatartják a földből kisugárzó hőt. A kutatók azon studíroznak, hogy ha ezeket a felhőket porszerű anyagokkal (például sivatagi porral) megszórnák, akkor eltűnnének az égről, és így több hőt sugározhatna ki az anyaföld.

Csak hát az átkozott mellékhatások itt is jelentkeznének. Ha nem jól határoznák meg a beszórás helyét vagy mértékét, akkor a fátyolfelhők máshol újraformálódhatnának, tovább fokozva a felmelegedést ahelyett, hogy hűtenék a bolygót. A legfontosabb azonban az, hogy nem a technológiai kockázat jelenti a legnagyobb veszélyt.

Életveszélyes kockázat

A legnagyobb veszély abban rejlik, hogy egy ország vagy egy dúsgazdag magánszemély, amely, aki a birtokába jut egy ilyen technológiák, ki is próbálja azt. Teheti ezt puszta jó szándékból, mondván: eljött az utolsó pillanat a világ megmentésére, és ha már rá mérte ki a sors ezt a feladatot, hát áll elébe.

A világ kormányainak együttműködése nincs azon a szinten, hogy közösen dönthetnének egy bolygószabászati beavatkozás mellett.

Nem tehetik meg legitim módon, hogy azt mondják: bevetünk egy ilyen "fegyvert", amely a világ egy részének áldást, más részének viszont jó eséllyel átkot jelent. Ha viszonyt egyes nemzetek egyoldalúan döntenének a légkör kutyulása mellett, az rövid úton háborúhoz, akár nukleáris világégéshez vezethet.

Kuruzsló

Egyes szakértők szerint a bolygószabászat egyenértékű a kuruzslással. Miközben a doktor tudja, hogy a bajt a túlzott szén-dioxid-felhalmozódás okozza, nem ezt kezeli, hanem mással próbálkozik. A tüneteket akarja eltüntetni az ok megszüntetése helyett.

Vannak ugyan olyan kutatások, amelyek azt ígérik, hogy a fel lehetne gyorsítani az óceánok szén-dioxid-elnyelő folyamatát - tehát már a betegséget kezelnék -, ám ezek korai szakaszukban tartanak. A legjobb lehetőség a megelőzés.

Más szóval be kellene tartani például a párizsi klímamegállapodásban vállaltakat - pontosabban szakértők szerint a kétszázalékos felmelegedés elkerüléséhez szigorítani kellene annak feltételein. Most, hogy Donald Trump amerikai elnök, aki szerint a globális felmelegedés csak riogatás, kiléptette az USA-t az egyezményből, ez nehezebb lesz. Az optimisták szerint ugyanakkor nem lehetetlen.

napi.hu