A magyar jegybank nem konvencionális politikája eltér attól, amit ez alatt más jegybankok értenek - emelte ki előadásában Palotai Dániel. Az MNB ügyvezető igazgatója a lakás-takarékpénztárak európai kongresszusán beszélt, nem fukarkodva a saját munkájukra nézve hízelgő jelzőkkel. 

Ma és holnap Budapesten tartja 18. kongresszusát a lakás-takarékpénztárak európai szövetsége, az EuBV. A rendezvény nyitóelőadását tartotta volna Matolcsy György, helyette azonban Palotai Dániel igazgató jött el az MNB-től, aki többek között az alábbiakról beszélt:

Magyarország gazdasági adataiban nagy változás következett be 2009 óta: az infláció 4,2%-ról 0,6%-ra, az éves GDP-változás -6,6%-ról +3% környékére, a költségvetési hiány 4,6%-ról 2% alá, a nettó külső adósság 55%-ról 23% környékére, a háztartási devizahitelek aránya 66%-ról 2% környékére, az államadósság devizaaránya pedig 46,2%-ról 30% környékére csökkent hét év alatt.

Mindez azonban nem volt elég a hosszú távú fenntartható konvergencia eléréséhez, a monetáris politika is új megközelítést kezdett el alkalmazni. A 3%-os, rugalmas inflációs cél mellett más célrendszert, nem konvencionális eszközöket is bevetett az MNB, többek között az NHP-t, az önfinanszírozási programot és a lakossági devizahitelek kivezetését említette az igazgató amellett, hogy bemutatta a jelentős kamatcsökkenés hatásait.

A devizahitelek konverziója növelte a monetáris politika hatékonyságát a lakossági hitelezésben, az alacsony kamatkörnyezetnek persze negatív következményei is vannak: a megnövekvő készpénzállományt és a bankszektor profitabilitásának a visszaesését érdemes kiemelni.

Az MNB nem konvencionális monetáris politikája eltér más jegybankokétól: míg utóbbiak elsősorban mérleget növelő eszközvásárlásokat értenek alatta, a magyar jegybank likviditást von el a bankrendszerből, és csökkenti a mérlegét, célzott módon avatkozik bele a piaci működésbe. Ennek is köszönhetően a magyar gazdaságnak kimagasló mértékben csökkent a sérülékenysége.

2009 óta a magyar lakosság nettó vagyona 16 ezer milliárd forinttal 36 ezer milliárd forint közelébe növekedett, miközben a használtak után az új lakások iránti kereslet is növekedésnek indult. Az új kormányzati intézkedéseknek köszönhetően idén és jövőre 10 ezerrel több lakás épülhet Magyarországon. Az MNB egyelőre nem lát buborékot a lakáspiacon, de - különösen Budapesten - szorosan nyomon követi a kockázatokat.

"Szép új pénzvilág?" - Ezt a címet adták a szervezők a kétnapos kongresszusnak. Gergely Károly, a Fundamenta elnök-vezérigazgatója szerint ez most kijelentő módban is érvényes a lakás-takarékpénztárakra: optimistán tekintenek a jövőbe, még ha az alacsony kamatkörnyezet meg is nehezíti az életüket. Gergely szerint néhány éve még nem gondolták, hogy a monetáris politika olyan sikereket fog elérni, amelyeket Palotai az előadásában említett. 

portfolio.hu